Többen mentek át elsőre a közlekedési vizsgákon a koronavírus-járvány után, mint előtte

• Több ezer autóvezető-tanulónak kellett oktatási módszer váltania a járvány miatt
• A veszélyhelyzet feloldása után lassan normalizálódik a helyzet a vizsgáztatásban
• Jobb eredmények születtek a vizsgákon a járvány után, mint azt megelőzően

Valamivel jobban teljesítettek a jövő autóvezetői a közlekedési vizsgákon a koronavírus-járvány után, mint azt megelőzően – értesült lapunk.

Mint annak idején mi is írtunk róla, a koronavírus-járvány miatt bevezetett veszélyhelyzeti intézkedésekkel összhangban március 18-tól két hónapig sehol az országban nem tartottak közlekedési vizsgákat. Ez idő alatt a képzések is szüneteltek, mivel sem a képzőhelyek, sem a hallgatók nem akarták kitenni magukat és egymást a megfertőződének.

Március második felétől ugyanakkor lehetőség nyílt arra, hogy akik kizárólag tantermi foglalkozások keretében tanulták a közlekedési vizsgához szükséges elméleti ismereteket, azok ingyen hozzáférhessenek az e-learning tananyaghoz és otthon, egyedül tanulják meg az anyagot. Közel ezren éltek is ezzel a lehetőséggel.

Május közepétől fokozatosan normalizálódott a helyzet. Előbb vidéken, majd Pest megyében, végül a fővárosban is visszatért az élet a rendes kerékvágásba, legalábbis, a közlekedési vizsgáztatás és a járművezető-képzés tekintetében.

Igaz, a még érvényben lévő biztonságos távolságtartás és a hasonló előírások betartásával az óta már lezajlottak a járvány utáni első vizsgák. Ezek eredményei azt mutatják, hogy az elméleti és a gyakorlati vizsgán is jobban teljesítettek a vizsgázók a veszélyhelyzet megszüntetése után, mint a kihirdetése előtt.

A statisztikák szerint a járvány előtt az elméleti alapvizsgák 63, míg a gyakorlati vizsgák 50 százaléka volt elsőre sikeres. A veszélyhelyzettel összefüggő korlátozások után vizsgázóknak ugyanakkor a 68 százaléka abszolválta elsőre az elméleti vizsgát, és 52 százaléka a gyakorlatot.

Külön elemzésekre lenne szükség annak kiderítésére, hogy a sikeres elméleti vizsgák öt százalékpontos növekedésének mi az oka: az, hogy a tanulók a kijárási korlátozás, a bezárt mozik, szórakozóhelyek és sportlétesítmények miatt több időt fordíthattak a felkészülésre, vagy az e-learning oktatási módnak (esetleg a kettőnek együtt) vagy csak az elmúlt hetekben vizsgázók az átlagosnál felkészültebbek voltak.

Korábbi felmérések azt mutatták, hogy az e-learning rendszerben tanulók jobban teljesítenek a vizsgákon azoknál, akik hagyományos (iskolai) körülmények között tanulják az autóvezetéshez szükséges elméleti anyagot. Ám ezzel kapcsolatban több szakértő is úgy véli, a kétféle tanrendben tanulók tudása között nincs jelentős különbség, csupán az e-learning rendszerben tanulók jobban tudnak vizsgázni, mivel tanulás közben több részvizsgát kell tenniük.

Az e-learning képzés – ami mindinkább kezd elterjedni az élet más területein is, ahol fontos, de viszonylag könnyen elsajátítható tudást kell megszerezni a tanulóknak – jellemzően egymásra épülő modulokból áll, s egy-egy modul elvégzése után részvizsgát kell tenniük a tanulóknak. Nem kezdheti meg a következő tananyag megtanulását senki addig, amíg az éppen befejezett blokk végén a részvizsgát nem teljesíti az elvárt szinten.

Ez a módszer sokkal kisebb lehetőséget arra, hogy valaki úgy döntsön: „ez az anyagrész nem érdekel, szerintem nem is fontos, ha ilyen kérdést kapok a vizsgán, legfeljebb bukok pár pontot, inkább a többi témakörre koncentrálok”. E-learningben minden anyagrészt meg kell tanulni az elvárt szinten, különben a tanuló el sem jut a vizsgáig.

F.Gy.A.