Újabb járművekre kell majd biztosítást kötni

• Melyek azok az eszközök, amikre július 16-tól felelősségbiztosítást kell kötni?
• Ki a felelős azért, hogy az általa használt akárhány kerekű biztosított legyen?
• Mi történik, ha valaki nem saját tulajdonban lévő biztosítatlan eszközt használ?

Bővül július 16-tól azoknak a járműveknek a köre, amelyekre kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást kell kötni. Lényegében minden olyan eszközre kötelező felelősségbiztosítást kell majd kötni, amelyekkel részt vesznek (részt lehet venni) a forgalomban, és a gyárilag meghatározott sebessége nagyobb 25 km/h-nál, a tömege pedig meghaladja a 25 kg-ot. Függetlenül attól, hogy a kérdéses eszközök a hatályos szabályozás szerint járműnek minősülnek-e jogilag, vagy sem.

Erre tekintettel a MABISZ közleményben arra is felhívta a közlekedők figyelmét, hogy a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény alapján üzembentartónak minősül a járműhasználó akkor, ha olyan eszközzel közlekedik, amit nem vettek hatósági nyilvántartásba!

A MABISZ a fenti táblázattal próbált segítséget nyújtani az új eszközök tulajdonosainak a tájékozódásban. Figyelmeztettek ugyanakkor, grafikájuk tájékoztató jellegű, mindenkinek magának kell ellenőrizni a megvásárolt (másoktól kölcsönkért) eszköz dokumentációjából annak és az alapján eldönteni, kell-e kötelező biztosítás kötni rá vagy sem.

Július 16-tól pedig a legkülönbözőbb eszközök használóinak a felelőssége lesz már ellenőrizni az általuk használt mikromobilitási eszköz kötelező felelősségbiztosításának a meglétét, ha nem saját tulajdonú eszközt használnak, tehát a kölcsönzött járművek esetében és a kölcsön kapott elektromos hajtású eszközök esetében.

Jogászok szerint kölcsönzött eszközök esetében elegendő lesz a kölcsönadó nyilatkozata is arról, hogy a jármű biztosított vagy a hatályos rendelkezések szerint biztosítás nélkül is részt vehet a forgalomban. Amennyiben úgy vesz részt az eszköz a forgalomban, hogy nincs biztosítva, pedig indokolt lett volna, a biztosítás hiányát első körben az eszközt az ellenőrzéskor használón kérik majd számon.

A MABISZ weboldalán a https://mabisz.hu/kotelezo-gepjarmu-felelossegbiztositas-kgfb-gyik/ a biztosítók folyamatosan igyekeznek válaszokat adni a felmerülő kérdésekre.

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009.évi LXII. törvény vonatkozó rendelkezését 2024. április 30-án hirdették ki, és az érint számos mikromobilitási eszközt is. Június elején a MABISZ közleménye szerint várhatóan a biztosítók már megjelentetik a kötelező felelősségbiztosítási körbe bevont mikromobilitási eszközökre vonatkozó díjtáblázatukat. Így mindenki kalkulálhat, hogy hol érdemes biztosítást kötnie.

A szabályozás egyértelműen kimondja, nem rendszámfüggő a kötelező felelősségbiztosítás, azaz nem csak olyan közlekedési vagy közlekedésre is alkalmas eszközöket kell biztosítani, amelyekre hatósági jelzést adtak ki. Például a segédmotoros kerékpárokon sincs rendszám. Sok robogóval közlekedő egy felmérés szerint nem is tudja, hogy a biztosítási kötelezettség minden olyan segédmotoros kerékpárra is kiterjed, amely részt vesz a közúti forgalomban. Ám ellentétben az autósokkal, nekik nem kell fedezetlenségi díjat fizetniük, ha egy baleset vagy egy rendőrségi ellenőrzés során kiderül, a jármű biztosítatlan.

A rendőrség és a biztosítók is mindenkit körültekintő döntésre kérnek. Sokba kerülhet a kötelező felelősségbiztosítás hiánya ugyanis, különösen, ha baleset történik és az eljárás végén az derül ki, hogy a balesetet okozó segédmotoros kerékpár, elektromos robogó vagy bármilyen más mikromobilitási eszközre, bár a jog szerint kellett volna, nem kötöttek felelősségbiztosítást.

Ez esetben ugyanis a baleset okozójának saját zsebből kell megfizetnie a másoknak okozott kárt.

A helyszín elhagyása, mondván, rendszám nincs és sok hasonló eszköz fut az utakon, úgysem találnak meg, még a „nem kötök biztosítást, mert úgy sem ellenőrzi senki” hozzáállásnál is rosszabb. Először is, mert a rendszám nélküli balesetet okozó eszközöket is azonosítják, ha kell, még ha az ilyen esetekről nem is mindig számol be a sajtó, és az érintettek sem dicsekednek el vele a közösségi médiában.

Másodszor, mert a helyszín elhagyása könnyen akár segítségnyújtás elmulasztásának vagy cserbenhagyásnak minősülhet, amiért könnyen bíróság előtt találhatja magát az elkövető.

F.Gy.A.