Vakrepülés az éjszakában

  • Kedves autóstársam, sötétedés után önt is gyakran zavarják a szembejövő autók fényszórói? Nyugodjon meg, nincs egyedül!
  • Az ADAC és további tíz európai autós szervezet felmérése szerint a sofőrök többségének gondot okoz, hogy elkápráztatják a sötétben a rosszul beállított fényszórók.
  • Másodpercekig vakon vezetünk, fehér foltokat látunk, erősen fáraszt és frusztrál a korlátozott látásunk: a vakítás komoly közlekedésbiztonsági kockázattal jár.

Most először mutatja be feketén-fehéren egy Európa-szerte végzett felmérés, hogy a vakító fényszórók milyen súlyos hatással vannak a járművezetőkre és a közlekedésbiztonságra. A többség úgy érzi, hogy ez negatívan befolyásolja a vezetői teljesítményét. Mindez nagy kockázatot jelent a közúti biztonságra nézve.

Mindannyian jártunk már így: este vezettünk, és úgy éreztük, hogy vakít a szembejövő forgalom. Csak egy szubjektív érzés lenne? Egyáltalán nem az.

Az ADAC tíz másik autóklubbal együtt megkérdezte az autósokat, hogy mennyire érzik azt, hogy a fényszórók elvakítják őket a forgalomban. A holland (ANWB), az angol (IAM), a bosznia-hercegovinai (BIHAMK), a szlovén (AMZS) és a norvég (NAF) klubok megkérdezték tagjaikat, míg Németországban, Ausztriában (ÖAMTC), Svájcban (TCS), Belgiumban (TCB) és Luxemburgban (ACL) a vezetői engedéllyel rendelkező fogyasztókat kérdezték ki.

Az ADAC Marktforschung által végzett reprezentatív felmérése első ízben hozott létre megbízható országos adatbázist. Németországban a járművezetők több mint 70 százaléka érzi magát időnként elkápráztatva. Néhányan csak ritkán (15,2 százalék) vagy szinte soha (5,5 százalék), de közel 50 százalékuk rendszeresen, 5 százalékuk pedig szinte mindig. Ez azt jelenti, hogy a megkérdezettek mintegy háromnegyede számára a közúti közlekedésben való vakítás fontos probléma.

Melyik fényforrás okozza a legtöbb vakítást? Az eredmény egyértelmű: a távolsági fényt a válaszadók 82,1 százaléka jelölte meg. Sokan (41 százalék) a tompított fényszórókat is nagyon vakító fényforrásként érzékelik. Minden negyedik autós (26,7 százalék) úgy érzi, hogy a hátsó ködlámpa vakítja el. Az ADAC felmérésében tízből hat járművezető (61,7 százalék) állította, hogy zavarónak találja a vakítást.

A megkérdezettek több mint 27 százaléka érzi magát stresszesnek, fáradtnak vagy egyéb fizikai problémákat tapasztal. 21,8 százalékuk emiatt kevesebbet, 3,7 százalékuk pedig már egyáltalán nem is vezet sötétben.

De milyen következményekkel jár, ha a járművezetők szemét elkápráztatják?

Minden második ember hunyorít vagy félrenéz. Vannak, akik átmenetileg vakon vezetnek: a válaszadók 2,4 százaléka lehunyja a szemét. A járművezetők mindössze 14,1 százaléka tudja figyelmen kívül hagyni, ha vakító fénnyel szembesül.

Az autóklubok megkérték tagjaikat, írják le, mit éreznek ilyenkor. Németországban tízből hat járművezető azt mondja, hogy a fényforrás közelében lévő tárgyakat nehezen tudja felismerni. Háromból egy irritált, 23,3 százalék pedig azt tapasztalja, hogy a látómezőjében fényfolt jelenik meg, amely csak lassan tűnik el. A megkérdezettek 4,3 százaléka még azt is állította, hogy a vakító fény fájdalmat okoz. Ez azt jelenti, hogy a válaszadók közel 27 százaléka panaszkodik káprázásra vagy fájdalomra.

A felmérés eredményei azt mutatták, hogy a közúti forgalomban a vakítás nem egyéni túlérzékenység jelensége, hiszen a járművezetők többségét zavarja a fény a közúti forgalomban.

A felmérés eredményeivel kapcsolatban dr. Bernhard Lachenmayr szemész szakorvos azt mondta, hogy az egyre kisebb fénykibocsátó felület és az egyre nagyobb fénysűrűség – például a ledes fényszórók esetében – növeli a pszichológiai és fiziológiai káprázást.

De a járművezetők is tehetnek azért, hogy csökkentsék a felesleges vakítást. Például úgy, hogy kikapcsolják a hátsó ködlámpát, ha már nem indokolt a használata. Használják a rögzítőféket, ha hosszabb ideig várakoznak a közlekedési lámpánál, hogy a féklámpák ne vakítsák feleslegesen hosszú ideig a mögöttük haladókat. Rendszeresen ellenőrizzék a világítás beállítását. Kapcsolják ki az automatikus vagy adaptív távolsági fényszóró rendszert, ha az nem reagál időben, például kereszteződésekben vagy városközpontokban.

És hogyan védekezhet az sofőr?

Kerülje, hogy közvetlenül a fénybe nézzen, helyette inkább az úttestet nézze maga előtt vagy az út jobb oldalán. Tartsa tisztán járműve ablakát. Viseljen tiszta, fényvisszaverődést gátló lencséket.

A vakító fények tehát általánosan gondot okoznak a vezetőknek. Mi lehet a megoldás? A válaszadók 73 százaléka úgy véli, hogy a jogszabályokat ki kellene igazítani a közúti vakítás csökkentése érdekében, míg 39 százalékuk kifejezetten fontosnak is tartja ezt.

N.V.