Veszélyes, akár a pálinka!
- A hőség még veszélyesebb, ha éjszaka nem tudjuk kipihenni magunkat
- Közel minden ötödik közlekedési balesetben szerepet játszik a fáradtság
- Apró jelek, amik arra utalnak: fáradtak vagyunk, álljunk meg, pihenjünk!
- Előbb a kávé, aztán az alvás! A sorrend fontos, ha „gyorsan kell pihenni”
Mindenki elítéli, ha valaki ittasan ül volán mögé, még azok is, akik maguk is isznak olykor vezetés előtt. Egyáltalán nem vagy csak kis mértékben tartják veszélyesnek azonban a közlekedők azokat, akik három napja alig aludtak, mégis nekivágnak egy hosszú útnak a családdal. Pedig az agyunk szempontjából az ittasság és a fáradtság között sokkal kisebb a különbség, mint gondolnánk.
Napokig tartó hőségben még egy klimatizált szobában is ébredhetünk kialvatlanul, fáradtan, pusztán azért, mert kevesebbet aludtunk a kelleténél. Nem volt minőségi az alvásunk.
Neurológiai értelemben a fáradtság a figyelemzavar, a lassult döntéshozatal és az alkohol hatásaihoz hasonló folyamatokat indít el a szervezetben. Már 17 óra folyamatos ébrenlét után a közlekedési baleset kockázata közel akkora, mint 0,05 ezrelékes véralkohol-szintnél, csak azért nem jár bírság.
Az Európai Bizottság által rendelt közlekedésbiztonsági kutatások szerint a fáradtság az összes közúti baleset 10–20 százalékában közvetlen szerepet játszik az Európai Unióban.
A hazai kutatások hasonló arányokat mutatnak: egyes felmérések szerint az árufuvarozók okozta baleseteknek körülbelül az ötöde összefüggésbe hozható a sofőrök kimerültségével, vezetés közbeni elalvásukkal.
Mikortól számít valaki veszélyesen fáradtnak?
A válasz nem pusztán az ébrenlét hosszától függ, hanem attól is, hogy a szervezetünk mikor van biológiailag a leginkább alvásra „hangolva”. Ez egyénenként eltérő lehet; vannak bagoly és pacsirta típusúak. Vannak azonban általános érvényű törvények, amelyek mindenkire érvényesek, még ha nem is azonos mértékben.
Az NHTSA adatai szerint az álmos vezetéssel összefüggő balesetek leggyakrabban éjfél és reggel hat között, valamint késő délután történnek – ezek szervezetünk biológiai órájának természetes mélypontjai.
Az AAA Közlekedésbiztonsági Alapítvány új kutatása szerint azok a sofőrök, akik 24 órán belül egy-két órát kihagynak az orvosok által ajánlott napi hét óra alvásból, és így ülnek volánhoz, csaknem megduplázzák a baleset kockázatát. Azok pedig, akik egy nap csupán két-három órát alszanak a hét órát alvókéhoz képest több mint négyszeresére növelik annak a kockázatát, hogy okozókként vagy a veszélyt elhárítani képtelen vétlen áldozatokként baleset részeseivé válnak.
Vannak jelei a veszélyes fáradtságnak, de minél inkább fáradunk, annál inkább hajlamosak vagyunk bagatellizálni azokat?
Szervezetünk vészjelzései közül sokat maguk a sofőrök is érzékelhetnek: tipikusan ilyenek a sűrű ásítás, a nehéz szemhéj, a homályos látás, az időnként lebiccenő fej, az „elrévedés”, a gondolatok elkalandozása.
Súlyos állapotra utal, ha valaki nem emlékszik az elmúlt néhány kilométerre, lekési a lehajtót, elsodródik a sávból vagy megérinti a rázócsíkot.
A világ egyik legnagyobb egészségügyi szervezete, az atlantai központú CDC (Centers for Disease Control and Prevention) ezeket külön figyelmeztető jelekként sorolja fel, hozzátéve: az igazi probléma az, hogy az ember hajlamos ezeket a jeleket bagatellizálni.
„Összeszedem magam”, még kibírom ezt a pár kilométert. A baj csak az, hogy az ember ítélőképessége épp ebben az állapotában a legkevésbé megbízható. Ezért az esetek többségében, amikor már magunk is érezzük, hogy már csak pár kilométert bírunk ki a volán mögött, többnyire már késő. Már a sors és a szerencse kezében vagyunk.
A legsúlyosabb tragédiák jelentős részét az elalvásos balesetek okozzák. Azok a jellemzően legfeljebb négy-öt másodpercig tartó mikroalvások, amelyek alatt az agy egyszerűen kikapcsol, a tudatosság megszűnik, az autó, benne az alvó sofőr és az utasai irányíthatatlanul száguldanak egyenesen, továbbá sebességtől függően, akár 100-150 métert is megtehet (autópályán példádul) elszabadult ágyúgolyóként.
Ha közben nem jön egy kanyar, nem áll az úton előtte egy leparkolt munkagép a lezárt, kitáblázott, kivilágított munkaterületen, nem történik semmi. A sofőr magához tér és egy ideig igyekszik a vezetésre fókuszálni. Minden más esetben a sorsa a szerencsén múlik.
Az AAA vizsgálata szerint a fáradtsággal összefüggő balesetek érintett vezetőinek több mint fele nem tapasztalt előzetes tünetet az elalvás előtt. Ezért különösen veszélyes ez az állapot, ami nemcsak fizikai-szellemi fáradság, hanem alvásbetegség esetén is bekövetkezhet: nem lehet rá készülni, ha már benne van az ember.
Mit tegyen a sofőr, ha nincs lehetősége hosszabb pihenésre?
Az ablaklehúzás, a rádió hangosítása és a „majd összeszedem magam” elhatározás kevés, és nem is működik. Jó esetben is csak pár percre tudja visszanyerni a fittségét a sofőr, már amennyire. A CDC és az NHTSA, az amerikai Nemzeti Közúti Közlekedésbiztonsági Hivatal is azt hangsúlyozzák: ezek pillanatnyi élénkülést adhatnak, de nem tartják fenn az éberséget, ráadásul hamis biztonságérzetet keltenek.
Ami ténylegesen segíthet rövid távon: meg kell állni egy biztonságos, ha lehetséges jól megvilágított pihenőhelyen, meginni egy-két csésze kávét, majd lefeküdni és szunyókálni legalább 20 percet.
Fontos a sorrend! Előbb a kávé, csak aztán az alvás! A koffein 20–30 perc alatt kezdi el kifejteni a hatását, nagyjából akkor, amikor az elszenderedett sofőr felébred. És még valami: autópályán és autóúton ez a módszer is csak pihenőhelyen lehetséges!
Ez sem helyettesíti persze a rendes alvást, de áthidalhat egy kritikus szakaszt a vezetés alatt.
A legjobb megoldás, hogy aki vezet, főleg, ha hosszú útra indul, aludjon eleget. Felnőttnek napi hét-nyolc óra szükséges a biztonságos vezetőképességhez. Aki nyaralni készül ne abból induljon ki, hogy majd az autóban „bepótolja” az alváshiányt, alszik egy keveset egy parkolóban míg a többiek shoppingolnak. Ez nem működik.
Ha teheti, kerülje az éjszakai és kora hajnali indulást, különösen, ha az előző éjszaka sem volt teljes.
Persze a legtöbben éjszaka indulnak útnak (például a horvát tengerpartra), mert akkor nincs olyan nagy forgalom és hőség. Aki így dönt, annak célszerű rápihenni az útra és átállítani a belső biológiai óráját az éjszakai vezetéshez.
Mert az utazás végén mindenkit hazavárnak!
F. Gy. A.
