Vigyázz akkor is, ha süt a nap! – I. rész

• Nemcsak azért kell rendszeresen lemosni a szélvédőt, mert csúnya, ha koszos!
• Az sem jó, ha túl erősen „süt” a nap, de az sem, amikor túl alacsonyan jár.
• A fényre sötétedő szemüveg okozhat kellemetlen meglepetést az autósoknak.

Általában a gépjárművezetők alábecsülik a napsütés kockázatát. Tartanak a jeges-havas utaktól, a legtöbben óvatosabban vezetnek, mint máskor esőben, de még vizes úton is, és persze ködben, azonban amikor „szépen süt a nap” a máskor óvatosan közlekedők többsége is úgy érzi, nincs mitől tartania. Pedig számos vizsgálat bebizonyította már, hogy ez súlyos tévedés.

Nemcsak éjszaka, a szemből érkezők felkapcsolva hagyott reflektorai, rosszul beállított lámpái képesek elvakítani a gépjárművezetőket, hanem a nap is. És ahogy a hátulról nagy sebességgel, reflektorral-ködlámpával érkező autós is képes elvakítani a sofőrt, úgy a nap is a visszapillantókon keresztül. Nyáron azért, mert „túl erősen süt”, télen pedig, mert „túlságosan alacsonyan jár”.

A „Látni és látszani” szabályt nemcsak rossz látási viszonyok között és éjszaka kell szem előtt tartani, hanem mindig. Emlékeztetőül: 50 km/h sebességgel haladva másodpercenként 14 métert tesz meg az autónk, 90-es tempónál 25-öt, 100 km/h mellett 28 métert, az autópályán pedig 36-ot. Egy jó szemű 30-40-es évei körül járó sofőr reakcióideje a legegyszerűbb manőverek esetén is minimum 0,4 másodperc, ami azt jelenti, hogy mire mozdulna a kéz és a láb, az autó már öt és fél métert tett meg. Autópályán 15-öt.

Korántsem mindegy ezért, hogy milyen távolságból, és milyen gyorsan ismeri fel a közlekedő a közeledő veszélyt, akadályt. Szándékosan nem a „járművezető” megjelölést használtuk itt. A gyalogosokra és más, járműnek a KRESZ szerint nem minősülő eszközzel közlekedőknek is figyelniük kell, kellene a környezetükben zajló mozgásokra. Egyrészt, hogy szükség esetén ki tudják kerülni, előzni, vagy éppen meg tudjanak állni előttük, hogy megadhassák nekik az elsőbbséget. Másrészt pedig azért, mert bárki hibázhat, és ilyenkor a többiek dolga és felelőssége megelőzni, hogy bárki hibája miatt súlyos baleset történjen. Lehet, hogy épp az öné!

Számtalan érvet lehetne még felsorolni a fentieken túl annak bizonyítására, hogy miért fontos a jó látás a közlekedésben. Nemcsak a jó szem, arra még külön is kitérünk, hanem, hogy ne zavarja semmi a sofőrt a kilátásban, sem előre, sem hátra. És, hogy sem szemből, sem hátulról ne vakíthassa el semmi és senki a járművezetőket annyira, hogy ne tudják folyamatosan megőrizni uralmukat a járművük felett.

Fényes nappal nem nagy kunszt kellő távolságra belátni előre az utat – hiszik sokan, de ez sem feltétlen van így. Vakító napsütésben, éjszaka, ha nem mindig jól beállított fényszórókkal közlekedő autók sokasága jön szembe velünk, vagy ködben, vizes, csillogó úton haladva azonban már nem is olyan egyszerű tartani a megszokott tempót.

Nem is kell! Aki úgy érzi, nem látja be tisztán az utat maga előtt, nehezebben tájékozódik – akár a napsütés, akár a járművek lámpái miatt – haladjon lassabban. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy ha szembe süt a nap (vagy éjszaka a szemébe világítanak a szemből jövők fényszórói) a szem lassabban észleli a történéseket, így a sofőr is lassabban fog reagálni. Ehhez jön még, hogy valószínűleg valamilyen mértékben a velünk szembe közlekedőket is elvakíthatja a nap a visszapillantón keresztül, vagy a körülötte mozgó járművek ablakain, visszapillantóin fel-felcsillanva.

Ezért fontos, hogy mindig legyenek tiszták a kocsi ablakai, a motorosok bukósisakjának arcvédői vagy a szemüvegjeik. És persze a visszapillantókat, a hátsó és az oldalsó ablakokat is. Télen a legtöbben letakarítják a kilátást akadályozó havat és a jeget a járművükről. És általában a sárfelverődést is mindig. Nyáron mintha kevésbé lennénk kényesek a kilátásra. Mert olyankor szép az idő és messzire el lehet látni még akár egy koszos szélvédőn keresztül is?

Ez többnyire igaz, ám a poros, piszkos, az eső vagy a hevenyészett ablakmosás rászáradt nyomait magán viselő ablak nagyon is könnyen teremthet veszélyes helyzeteket. Életveszélyes helyzeteket is. A normál fényviszonyok közepette szinte láthatatlan foltok az ablakon prizmaként szórják a fényt, ha rájuk süt a nap. Az pedig már csak a véletlenen múlik, hogy ez a ragyogás mikor vakítja el a sofőrt.

Ma már a legtöbb gépjármű szélvédőjén található úgynevezett ragyogást csökkentő bevonat. Ám az csak akkor tölti be a szerepét, ha a szélvédő tiszta. Minél kevésbé az, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy ha „a nap épp rossz szögben éri a felületét” ragyogni fog és elvakítja a sofőrt.

A nap vakító sugarai komoly veszélyt jelentenek a közlekedőkre. Legalább olyan veszélyesek lehetnek, mint tél elején a vizes falevelek az aszfalton, egy jégfolt a százaznak tűnő úton, vagy egy kisebb ködfolt, ami csak pár másodperce változtatja tejfehérré az autó körül a világot.

Fontos, hogy legyen és jó legyen a napellenző. Aki gyakran vezet kanyargós utakon, tegyen fel egyet-egyet az oldalablakokra is, hogy ne kelljen állandóan az előtte lévőt ide-oda fordítania; egy kanyargós úton amúgy sem túl biztonságos a napellenzőt ide-oda rögzíteni menet közben.

Hasznos lehet egy megfelelő napszemüveg. Szemüvegesek viselhetnek szemüvegre csíptethető napellenzőt, vagy ha tudnak, viseljenek kontaktlencsét és akkor már gond nélkül viselhetnek ők is napszemüveget! (Fontos: alagútba behajtva mindig le kell venni a napszemüveget, különben könnyen bajba kerülhet a sofőr!)

Sokan épp arra hivatkozva csináltatnak fényre sötétedő üvegű szemüveget, hogy így vezetéskor nem kell kilométereken keresztül hunyorogniuk, sem kontaktlencsét hordaniuk. Fontos azonban tudni, hogy az autók szélvédőjének tükröződést csökkentő bevonata miatt a fényre sötétedő szemüveg a kocsiban jó eséllyel nem úgy sötétedik majd, mint azon kívül!

Más kérdés, hogy a kontaktlencse viselése esetén nyáron, amikor egész úton megy a legkondi, a szem gyorsan kiszáradhat, ami már önmagában is kellemetlen érzés, kontaktlencsével pedig sokkal inkább az. Az ilyen estekben az lehet a megoldás, hogy gyakrabban megállunk egy pár perces pihenőre, és cseppentünk pár cseppet a szemünkben szemszárazság ellen ajánlott cseppekből.

Lakott területen kívül ugyan kötelező a tompított fényszóró használata, még mindig sokan vannak, akik napsütésben hajlamosak megfeledkezni róla. „Mi értelme van, úgy is látnak, tiszta az idő!”, mondják. Pedig épp a napsütés okozta csillogás, a napfény elvakító hatása miatt hasznos a fényszóró, ami megkönnyítik a szemből érkezők (és például épp előzni készülők) tájékozódását.

Hiába azonban a tiszta ablak, a napszemüveg, a napellenző és minden más, amivel csökkenthető a nap kilátást korlátozó, vezetést megnehezítő hatása, ha valakinek rossz a szeme.

F.Gy.A.

(Folytatjuk)