„Zöld utak” akciósorozat Norvégiában

• A norvég rendőrség ezzel a megnevezéssel indított nagyszabású sebességellenőrző akciót a nyári hónapokban.
• Nyáron regisztrálják a legtöbb balesetet, halálozást és sérülést az északi országban, a gyorshajtók, ittasan, ill. kábítószer hatása alatt vezetők aránya ekkor a legmagasabb.
• A mobil sebességmérő kamerákkal jellemzően fedett ellenőrzéseket végeznek, a telepítési hely előjelzése nélkül.
• A szankciók rendkívül szigorúak: gyorshajtásért akár szabadságvesztés is járhat.
• A rendszeres ellenőrzéseknek és a következetes szigornak kézzel fogható eredményei vannak: évek óta Norvégia rendelkezik Európa – és egyben a Föld – legbiztonságosabb úthálózatával.
• Norvégiában az egymillió lakosra jutó közúti halálos áldozatok száma egyharmada volt az EU tagállamok átlagának 2021-ben.

A ’Zöld utak” akció egyik ellenőrzési helye gyorshajtásra csábító vidéki főútvonal mentén
(fotó: Utrykningspolitiet)

„Grønne veier”, azaz „Zöld utak” – ezt a megnevezést kapta az a norvég sebességellenőrző akció, melyet a nyár folyamán tartanak az észak-európai országban. A kampány egyrészt közlekedésbiztonsági, másrészt pedig környezetvédelmi célokat szolgál, hiszen a mérsékelt haladási sebesség nem csak a baleseti és halálozási (sérülési) kockázatot csökkenti, hanem általa a zajterhelés és a kibocsátott káros anyag mennyisége is jelentősen csökken. Az akció során a norvég rendőrök főleg az európai utak és a nagy forgalmú országos főutak forgalmát veszik nagyító alá, de sebességmérő készülékeiket az olyan egyéb utak mellé is kihelyezik, ahol balesetek nagyobb gyakorisággal fordulnak elő, illetve ahol a gyorshajtás elterjedt szabályszegésnek számít. A közúti ellenőrzések fokozására a norvégoknak szükségük is van, hiszen a baleseti statisztikai adatok alapján éppen a nyári hónapokban, a szabadságok és a turizmus fellendülésének az időszakában regisztrálják a legtöbb balesetet, súlyos sérülést és tragédiát. A szakmai tapasztalatok pedig azt mutatják, hogy nyáron a gyorshajtó, valamint az ittasan, illetve bódító hatású szer befolyása alatt volán mögé ülő sofőrök száma egyaránt magasabb az átlagosnál.

A norvég közúti ellenőrzések régóta ismert jellemzője, hogy a hordozható kamerákkal úgynevezett fedett (vagy más szóval kifejezve: rejtett) sebességellenőrzést végeznek, és ezeket a helyszíneket természetesen elő sem jelzik. Rejtett felállítási hely lehet például egy erdő, egy buszmegálló vagy a növényzet és a szalagkorlát által részben takart terület – mint az a képeken is látható.  Ennek az Európában széles körben alkalmazott módszernek az alapgondolata, hogy a sebességhatárokat mindenkor és mindenhol meg kell tartani, és nem csak ott, ahol azt éppen ellenőrzik (a hazánkban alkalmazott, a közlekedők körében is kedvelt „Pofátlan(tan)ítás” kampány is ezeken az alapelveken nyugszik).

Fedett sebességellenőrzés Norvégiában buszmegálló mögül (fotó: Utrykningspolitiet)

Norvégiában nem csak a közúti ellenőrzések gyakoriak, hanem a szankciók is rendkívül szigorúak. Norvégia talán az egyetlen európai ország, amely letöltendő szabadságvesztés büntetést alkalmaz saját polgáraival szemben olyan mértékű gyorshajtások miatt, amelyek más európai országokban nem számítanak különösebben szokatlannak vagy éppen ritkaságnak – utóbbihoz tegyük hozzá, hogy sajnos. Aki autópályán 150 km/h sebességgel, vagy annál gyorsabban vezet, számíthat arra, hogy tetten érésekor legalább 18 napra börtönbe kerül (Norvégiában az autópályákon megengedett sebesség 110 km/h). Emellett a vezetői engedély elvesztéséhez sem kell jogerős bírósági vagy egyéb végzés, számos más európai ország gyakorlatától eltérően. A skandináv országban a rendőrség már a helyszínen elveheti a jogosítványt a megengedett sebesség jelentős túllépése esetén (alaphelyzetben 14 napra). Az autó ilyenkor – mint a szabályszegés elkövetésének az eszköze – az út szélén marad, hacsak a jogosítvánnyal rendelkező utas vagy egy kiérkező rokon, illetve ismerős azt onnan el nem viszi.

A következetes szigornak persze meg is van az eredménye, hiszen Norvégia évről évre történelmi rekordokat ér el a közúti közlekedésbiztonság területén. A baleseti adatok alapján az elmúlt három év mindegyikében Norvégia rendelkezett Európa – és ezzel együtt Földünk – legbiztonságosabb úthálózatával. Az Európai Közúti Biztonsági Tanács (ETSC) legutóbbi adatai szerint az 5,4 milliós lakossággal rendelkező országban tavaly összesen 80 fő vesztette életét közúti balesetben, és 2021-ben az egymillió lakosra jutó közúti halálozások száma is Norvégiában volt a legalacsonyabb volt (14,8 fő/egymillió lakos, amíg az EU tagállamok átlaga 44,6 fő/egymillió lakos volt).

G.I.