A KRESZ a gyalogosokra is vonatkozik!
- A bíróság üzenete egyértelmű: A KRESZ mindenkire vonatkozik, az ittasság pedig senkit nem ment fel a felelőssége alól.
- Felfüggesztett fogházbüntetést kapott a részeg gyalogos, aki öt éve Budapesten halálos balesetet okozott a Blaha Lujza téren.
- A motoros, aki elgázolta, egy évvel később a balesetben szerzett sérüléseibe lehalt, ezért ült csak a gyalogos a vádlottak padján.
Mindenkinek be kell tartani a KRESZ-t és az ittasság a gyalogosokat sem menti fel a szabályszegéseik következményei alól! És hogy mindenki számára egyértelmű legyen, senkinek ne legyenek kétségei, a nyilvános tárgyaláson bíró leszögezte: ez az üzenete az ítéletnek mindenki számára.
Annak az ítéletnek a lényegét summázta a fentiek szerint a bíró, amelyben elsőfokon egy év, végrehajtásában két évre felfüggesztett fogházbüntetésre ítélte azt a 36 éves férfit, aki még 2019 nyarán ittasan halálos közlekedési balesetet okozott Budapesten.
2019. június 25-én éjszaka történt. Az ittas vádlott körültekintés nélkül lépett a villamos járdaszigetről a zebrára és megállás nélkül indult tovább a Blaha Lujza tér felé, amikor egy motoros elgázolta. A részeg gyalogos, a későbbi vádlott, a gázolás következtében maradandó fogyatékosságot eredményező súlyos sérüléseket szenvedett.
Két oka volt annak, hogy bár őt gázolták el, mégis neki kellett a vádlottak padjára ülnie. Egyfelől, hogy vélhetően az ittassága miatt nem törődött azzal, hogy amikor az úttestre lépett, a lámpa éppen piros jelzést adott a gyalogosoknak. Azzal, hogy ennek ellenére az úttestre lépett lényegében ő okozta a balesetet.
Másfelől, mert a balesetben a motoros olyan súlyos sérüléseket szenvedett, amelyek a kórházi kezelése ellenére 2020. október 2-án bekövetkezett halálához vezettek. A bíróság bizonyítottnak látta, hogy a sértett (a motoros) baleseti sérülései és halála között közvetlen okozati összefüggés áll fenn.
Bár halálos közlekedési baleset történt, halálos közúti baleset gondatlan okozásáért azonban gyalogossal szemben nem indulhatott eljárás, így a rendőrségi nyomozás gondatlanságból elkövetett emberölés gyanújával folyt, és ezen a címen emelt vádat a férfi ellen az ügyészség.
Magának a balesetnek a körülményei pontosan ismertek, hiszen a főváros egyik frekventált helyén történt, ahol több térfigyelő kamera is rögzítette az eseményeket. Így azt is, ahogy az akkor 31 éves férfi a József körúti villamosmegállóból elindul a Blaha Lujza tér felé. Látszik az is, hogy a kései időpont ellenére is működő közlekedési lámpák (nem állították őket sárga villogóra) a gyalogosoknak piros, a Nagykörút forgalmának zöld jelzést adnak.
Tisztán látszott a felvételeken az is, hogy motoros azonnal a fékezni kezdett, amikor a gyalogos az úttestre lépett, az ütközést azonban már nem tudta elkerülni. Mindketten a földre zuhantak.
Eddig ez egy szokványosnak mondható, de korántsem példa nélküli gyalogosgázolás.
Ebben az esetben azonban a motoros, bár neki zöld jelzése volt, a megengedett 50 km/h helyett – a szakértői vizsgálatok szerint 93 km/h-val – hajtott. Ha túléli a balesetet, nagy valószínűséggel a vádlottak padjára ültették volna közúti baleset gondatlan okozásáért. Meg is indult vele szemben az eljárás, amit azonban „az elkövető halála miatt” a rendőrség időközben megszüntetett.
Áldozata a piroson próbált meg átkelni, nem mellesleg, ittasan.
A gyorshajtást, mint „erős sértetti közrehatást” enyhítő körülményként értékelte a bíróság a balesetet okozó ittas gyalogos ítéletének meghozatalakor, ahogy azt is, hogy balesetben ő maga is súlyosan megsérült és az eset óta már több mint öt év telt el.
Súlyosító körülményként vette figyelembe ugyanakkor a terhelt ittasságát. „A részegség a gyalogosokat sem menti fel a KRESZ-szabályok betartásának kötelezettsége alól!” – szögezte le a bíró, aki mindazonáltal előzetes mentesítésben részesítette a vádlottat, azaz, ha az ítélet nem változik, nem számít majd büntetett előéletűnek.
Azonban még korántsem biztos, hogy az ítélet nem változik meg. Az ügyészség ugyanis súlyosításért, a vádlott és védője viszont felmentésért fellebbeztek.
Bár az ítélet még nem jogerős, üzenete és tanulsága így is van. Egyfelől, amit a bíró is hangsúlyozott az ítélet indoklásakor: a gyalogosoknak is be kell tartani a KRESZ előírásait és az ittasság az ő esetükben sem számít bocsánatos bűnnek, főleg nem, ha balesetet okoznak. Másfelől, hogy a másik fél szabályszegése sem ment fel senkit a felelősség alól, ha nem kellő körültekintéssel közlekedik, pláne, ha maga sem tartja be a szabályokat.
Nem példa nélküli, bár – főleg az autósok szerint – nem is túl gyakori, hogy gyalogosokat állítanak bíróság elő közlekedési balesettel összefüggésben. Igaz őket, eddig jellemzően azért vonták felelősségre, mert miután a magatartásuk miatt baleset történt, elhagyták a helyszínt.
Vélhetően csak el akarták kerülni a felelősségre vonást, abban azonban nem gondoltak bele, hogy ezzel bűncselekményt követnek el – a segítségnyújtás elmulasztásának vétségét vagy bűntettét, attól függően, hogy az általuk előidézett baleset milyen következményekkel járt. Ritka kivételektől eltekintve így tettüknek sokkal súlyosabb következményei lettek, mintha a helyszínen maradnak és vállalják tettük következményeit.
Ugyanakkor az ítélet üzenetértékű azért is, mert – mint arról a Biztonság hete rendezvénysorozatán többen is szóltak – még mindig túlságosan sok a gyalogosbaleset, a gyalogosgázolás, és az esetek jelentős hányadában a gyalogosok azok okozói.
Évtizedeken át 2500 körül mozgott az évenkénti gyalogosbalesetek, gyalogosgázolások száma és valamivel 150 felett volt a halálos áldozatoké. Az utóbbi években a balesetek száma 20, a halálos áldozatoké 30%-os csökkenést mutat. Azonban még mindig évente több mint kétezer gyalogos szenved közúti balesetet és még mindig száz felett van a halálos áldozatok száma.
A gyalogosbaleseteknek közel ugyanolyan arányban vétlen áldozatai, mint okozói a gyalogosok. Ez sajnos akkor is tény, ha akár okozói, akár vétlen áldozatai egy balesetnek a gyalogosok, ritka kivételektől eltekintve ők azok, akik súlyosabban sérülnek meg, vagy akik meghalnak.
A tragédiák mögött banális okok állnak: jellemzően a figyelmetlenség. Nem kellő körültekintéssel lépnek a gyalogosok az úttestre, átsétálnak a gyalogátkelőn akkor is, ha a lámpa tilos jelzést ad. Kikerülik a leeresztett sorompót, figyelmen kívül hagyják a fénysorompó tilos jelzését az útátjárókban, mert nekik csak pár lépés, a vonat, HÉV pedig még messze jár.
Gyakori baleseti ok, a hangos zenehallgatás a külvilág minden zaját kizáró fül- vagy fejhallgatóval, és telefonálás; és ezek ma már nemcsak a fiatalokra jellemzők. Mindemellett a legtöbben nem ismerik a szabályokat, ezért nem is azoknak megfelelően közlekednek.
… pedig mindenkit hazavárnak!
F.Gy.A.
