Ahol menet közben leszállnak a kamionról

• Mindig is sok volt a kerékpáros Csongrád-Csanádban, de most a balesetek száma is magas.
• A román- és a szerb-magyar határhoz közeledve folyamatos torlódásokra kell számítani.
• Az elsősöktől a végzősökig KRESZ-oktatás zajlik a Szegedi Tankerület összes iskolájában.

Nagy Tiborné alezredes, a Csongrád-Csanád Megyei Rendőr-főkapitányság Közlekedésrendészeti Osztályának vezetője minden nap kerékpárral jár be a munkahelyére az öt és fél kilométerre lévő otthonából. Még most is, pedig már kissé hideg van. Talán ezért is volt érezhető némi szomorúság a hangjában, amikor arról beszélt, hogy Csongrád-Csanádban az idén nőtt a kerékpáros balesetek száma.

„A balesetek okozói és elszenvedői között is több kerékpáros szerepel az idei baleseti statisztikában, mint korábban – mondta. – Körültekintés nélkül kihajtanak mások elé olyan helyeken, ahol az utolsó pillanatig takarásban voltak az úton közlekedő gépjárművek vezetőinek a szemei elől, így már esélyük sincs megállni, vagy akár csak kikerülni őket. Gyakori oka a kerékpáros baleseteknek az elsőbbségadás meg nem adása, de arra is volt már példa, hogy egy utcasarkon két kerékpáros ütközött össze. És sajnos nálunk is gyakran találkozunk olyan kerékpárosokkal, akik áthajtanak a zebrán, noha ott tolniuk kellene a biciklijüket”.

Pedig Csongrád-Csanádban nem az utóbbi időben jelentek meg a kerékpárosok az utakon!

„Nálunk mindig is nagy volt a kerékpáros forgalom, és nemcsak a községekben, az apróbb településeken, a városokban is. Bár az is igaz, hogy az utóbbi időben talán a gazdasági helyzet változása, de ne zárjuk ki, hogy az egészségtudatosság terjedése miatt a korábbiakhoz képest tovább nőtt a kerékpárosok száma”, tette hozzá az alezredes asszony.

Balesetmegelőzési programjaik részeként ezért is kampányolnak a kerékpározók körében a biciklis közlekedésbiztonság javítása érdekében.

„Igyekszünk felhívni a figyelmet arra, hogy nincs mindenhol elsőbbségük a kerékpárral közlekedőknek, és persze arra is, hogy ha baleset történik, akkor bárki is legyen a felelős, mindig a kerékpárosok járnak rosszabbul, hisz’ ők sérülnek meg súlyosabban! Már csak ezért is lenne fontos, hogy jobban figyeljenek a szabályokra és a többi közlekedőre”, fogalmazott az alezredes asszony.

Nagy Tibornénak és a megye közlekedési rendőreinek azonban nem a kerékpárosok adják a legtöbb munkát, még ha több gondot is okoznak, mint akár csak pár évvel ezelőtt is. Csongrád-Csanád Romániával és Szerbiával is határos, rajta keresztül vezet az úgynevezett Helsinki-folyosó. Két autópálya-határátkelő mellett a Békés és Hajdú-Bihar megye felé vezető 47-es és a Csongrád-Csanád megyét Bács-Kiskunnal összekötő 55-ös főút is kiemelten forgalmas és közlekedésbiztonsági szempontból veszélyes a jelentős volumenű tranzit miatt, tehát sok munkát ad a rendőröknek.

„Gyakoriak sajnos ezeken az utakon a balesetek. A kisebb, kizárólag anyagi káros koccanásoktól a halálos tömegszerencsétlenségekig minden előfordul” – magyarázta Nagy Tiborné.

Nemrég az autópálya forgalomellenőrző kamerái előtt rohant bele egy kisteherautó a határ előtt feltorlódott kocsisor végén várakozó kamionba. Hogy nem vette észre azt a monstrumot?

„Bár még reggel történt az eset, lehetséges, hogy a sofőr elbóbiskolt. De nem zárhatjuk ki azt sem, hogy a telefonjával babrált éppen. Talán soha nem tudjuk meg pontosan mi történt valójában…”, jegyezte meg az alezredes asszony.

2010 óta Csongrád-Csanád megyében is javulásnak indult a közlekedésbiztonság, egy-két „rosszabb évtől eltekintve”  szinte folyamatosan csökkent a balesetek száma, ahogy a halálos, súlyos és könnyű sérülteké is. A „covidos évek” további javulást hoztak, most azonban minden jel arra utal, hogy a helyi rendőrség minden erőfeszítése ellenére sem tudja hozni a korábbi „számokat”.

„Jelentősen nőtt a személyi sérüléssel végződő balesetek száma az autópályákon – magyarázta Nagy Tiborné. – Mindig előfordultak utoléréses balesetek az autósztrádákon, ennyi azonban nem, mint az idén”, tette hozzá.

De legalább az ittas vezetők és az ittasan okozott balesetek száma csökkent, ha nem is oly mértékben, amennyire a közlekedésrendészet vezetője szerette volna.

Ahogy országszerte mindenhol, Csongrád-Csanádban is csak találgatják a kedvezőtlen trend okait. Itt is azok a legfőbb baleseti okok, mint az ország legtöbb megyéjében: az abszolút és a relatív gyorshajtás, az elsőbbségadási és a kanyarodási szabályok be nem tartása és a figyelmetlenség.

Az ország egyik déli kapujánál azonban van még egy baleseti tényező, amivel viszont szinte csak ezen a tájon találkoznak a rendőrök: a migráció. Nem egy illegális bevándorlókat szállító embercsempész okozott és szenvedett is már balesetet – voltak köztük halálos kimenetelűek, sőt, halálos tömegszerencsétlenségek is.

„Jó ideje nem találkoztunk már gyalogosan vagy kerékpárral közlekedőkkel az autópálya-szakaszainkon, mostanában azonban az ilyen esetek is egyre gyakrabban előfordulnak újra”, mondta az alezredes asszony.

	2020	2021
Személyi sérüléses balesetek száma	542	527
A balesetekben megsérültek száma	724	571800
Halálos balesetek száma / Közlekedési balesetekben elhunytak száma	15 / 15	17 / 23
Súlyos sérülésekkel végződő balesetek / A sérültek száma	187 / 203	163 / 183
Könnyű sérüléses balesetek / Könnyű sérültek száma	340 / 486	347 / 512

Forrás: ORFK

Az országba bejutott migránsok sok esetben a pihenőhelyeken kapaszkodnak fel egy-egy kamionra. Felvágják a ponyvát és megbújnak a rakomány között, máskor a pótkerék tartót övező szűk helyen elrejtőzve próbálnak meg tovább jutni úti céljukig. Ha a kamionosok észreveszik a járművük körül settenkedőket vagy azt, hogy valaki feltörte kocsijuk rakterét, szólnak a rendőröknek. Ha észreveszik. Erre azonban a ködös, sötét hajnalokon és éjjeleken egyre kisebb az esély.

„Volt arra példa, hogy egy migráns rossz kamionra kapaszkodott fel, az ugyanis nem Budapest  irányába indult, hanem Szerbia vagy éppen Románia felé, ezért út közben leugrott, és átgázolt rajta a kamion, amiben addig rejtőzködött”, mesélte a megyei közlekedésrendészet vezetője.

Máskor az embercsempészek teszik ki valamelyik pihenőhelyen az emberrakományukat. A migránsok olyankor jobb híján gyalog indulnak tovább a »biztosan valamelyik nagyváros, közlekedési csomópont felé vezető« autópálya vonalát követve.

Mindemellett maguk az embercsempészek is sok balesetet okoznak. Nem feltétlen a legjobb műszaki állapotban lévő autóikkal akkor sem tudnának biztonságosan közlekedni, ha nem zsúfolnák őket tele olykor 20-30 menekülttel. És, ha képzett sofőrök vezetnék azokat.

Olykor két-három-négyszer annyian utaznak egy-egy járműben, mint ahány emberre, vagy amekkora tömegre a fékeket és a kormányművet tervezték. Elég csak  egy picit elhibázott manőver és a jármű elszáll – olykor a szó szoros értelmében.

Más szempontból is kihívást jelent azonban a határátkelők környéke a megye közlekedési rendőrei számára. A turistaszezonban, nyáron, valamint karácsony táján, amikor török és délszláv vendégmunkások ezrei autóznak keresztül az országon, hatalmas dugók alakulnak ki az átkelőhelyek felé vezető utakon. Előfordult, hogy a dugó elhárítására kiküldött rendőröknek is egy órájukba telt, amíg kikecmeregtek a feltorlódott járművek (zömmel kamionok) fogságából.

„Sajnos sokszor előfordul, hogy a határ felé közeledő jármű vezetője későn észleli a veszélyt és egyszerűen belehajt a már álló kocsisorba”, mondta az alezredes asszony. – A Csanádpalota Autópálya Határátkelőn a román oldalon van a terminál. Az átlépésre váró kamionosok ott a leállósávban várakoznak. Olykor azonban a haladó sávokat is eldugítják. Az élőállatot szállító járművek például előre mehetnek ugyan, de ha egy kamionos megunja a várakozást és felbosszantják szerinte „csak tolakodók”, bizony előfordul, hogy keresztbe fordul a külső haladó sávban, és lényegében lezárja azt. Amitől egy idő után a maradék egy is bedugul”.

Mivel, hogy a felnőtt emberek tudatáig a legrövidebb út a pénztárcájukon keresztül vezet, Csongrád-Csanád megye közlekedési rendőrei minden rendelkezésükre álló eszközzel igyekeznek jogkövetésre bírni az útjaikon közlekedőket.

„Rendszeresen tartunk sebességmérő akciókat lakott területen belül és kívül is. Gyakran a szomszéd megyékkel közösen. Ők is kiállnak két-három mobil sebességmérővel, mi is, így a fix telepítésű VÉDA-kapukat is figyelembe véve egy száguldozó pár tíz-kilométeren belül akár négy-hat, vagy még több bírságot is begyűjthet”, hangsúyozta Nagy Tiborné.

Nem is olyan rég még döntően csak a határellenőrzésre használtak drónt, az utóbbi időben azonban – elsősorban a városokban – a balesetmegelőzésre is bevetik az égi szemeket.

„Leginkább a piroson áthajtókat és az elsőbbségadás szabályait megsértőket tudjuk kiszűrni velük”, mondta az alezredes, aki bevallotta: nem örül annak, hogy a dolgok jelen állása szerint a közlekedők többségét még mindig csak a szankciókkal lehet szabálykövetésre bírni. Nagy Tiborné ugyanis hisz a balesetmegelőzésben.

„Még 2017-ben hirdettük meg a KEVE (Közlekedjünk együtt, vigyázzunk egymásra! ) programot annak érdekében, hogy a gyermekeket megtanítsuk a közlekedési szabályokra, hogy a rendőrség javítsa a közlekedők biztonságtudatosságát”, mondta az alezredes asszony.

A megye rendőrei a Szegedi Tankerülettel közösen 34 általános iskola 275 osztályában, több mint 6100 gyermek részére felmenő rendszerben oktatják a KRESZ-t. A tananyag nemcsak évfolyamonként változik, hanem attól függően is, hogy hol van az iskola. Más sorrendben kell a szabályokat megismertetni a kistelepülésen és a nagyobb városokban, vagy éppen a Szegeden elő gyerekekkel.

„Egy kis faluban élő gyermek számára még nem igazán van haszna annak, ha elmondjuk neki hogyan kell közlekedni a közlekedési lámpával védett zebrán vagy útkereszteződésben. Ő a falujában nem találkozik ilyenekkel. Neki más közlekedési szabályok ismerete sokkal fontosabb. Persze a program végére mindenki minden szabályt megtanul!”, magyarázta a képzés logikáját a megyei közlekedésrendészet vezetője.

A képzéstől nemcsak azt remélik, hogy általa javul a felnövekvő korosztályok szabályismerete és szabálytisztelete. Reményeik szerint a gyerekeken keresztül a szülők is trenírozhatók. Amikor a beszélgetésünk végén kétségeimnek adtam hangot ez ügyben, Nagy Tiborné határozottan leintett:

„Téved, mondta, az iskoláktól számtalan visszajelzést kaptunk, a szülőkre hivatkozva, hogy amióta a suliban tanítják a KRESZ-t, mind több gyerek és mind magabiztosabban figyelmezteti a szüleit a szabályokra, főleg az övhasználatra és a sebességkorlátozásra.”

F.Gy.A.