Akár annyit is kaphat, mint a gyilkosok!

• Szabad-e kihajtani manapság a forgalomba fedélzeti kamera nélkül?
• Hány kamera kell ahhoz, hogy valaki egy baleset után bizonyíthassa az igazát?
• Akinek még nincs, már az is fontolgatja, hogy telepít legalább egyet.
• A törvény nem, a bíróságok még kesztyűs kézzel bánnak a büntetőfékezőkkel.

Lassan már nem az a kérdés kell-e fedélzeti kamera az autónkban, hanem, hogy hány legyen. De valóban szükséges az autónk mögött zajló eseményeket is rögzíteni vagy elég egy kamera is, ami az előttünk zajló eseményeket dokumentálja?

Nemrég zárult le jogerősen az M0-M3-as csomópontjában májusban történt büntetőfékezős-leszorításos büntetőügy, amiből egyértelműen levonható a következtetés: kell a két kamera!

Emlékeztetőül: Az audis a rendőrségen egyebek között azzal védekezett, hogy egy korábbi affért szeretett volna megbeszélni a megbüntetett sofőrrel, akit végül többszöri szalagkorlátnak szorítással és egy valamiféle igazolvány lobogtatásával sem sikerült megállásra kényszeríteni.

Megjegyzem: Mindkettőjük szerencséje, hogy nem sikerült neki. Az autópályán megállni ugyanis, főleg két sztráda egy csomópontjának a közvetlen közelében, nemcsak tilos, hanem rendkívül veszélyes is.

Az indokolatlan fékezéssel büntetett sofőr autójában azonban két fedélzeti kamera is működött. Egy az előtte, egy pedig a mögötte zajló eseményeket mutatta. Utóbbi képein persze nyoma sincs annak az afférnak, amiről az audis beszél.

A felvételt bizonyítékként felhasználták az eljárás során, és nyilván a rendőrség a környéken elérhető egyéb kamerák felvételeit is megnézte, de sehol semmi nyoma nem volt az audis által felemlegetett afférnak, ami miatt büntetőfékezésre ragadtatta magát.

Látni azonban, hogy tempóson közeledett a másik autóhoz, és már távolról többször rávillogott, hogy adjon neki szabad utat. Egy autópálya-csomópontban azonban ez nem mindig olyan egyszerű. Az audisnak – állítása szerint nagyon sietett, ezért – nem volt türelme kivárni, amíg az előtte haladót szabályosan megelőzheti. Ami ez után történt, már történelem…

Fontos azonban leszögezni, hogy ha lett is volna bármi előzménye a büntetőfékezésnek, semmiféle vélt vagy valós sérelem nem indokolja, sőt, még nem is magyarázza a büntetőfékezést!

Bár ezzel elvileg minden autósnak tisztában kellene lennie, aki törvényes úton jogosítványt szerzett, mégis sokan használják erőfitogtatásra. Többségük valószínűleg végig sem gondolja, hogy mi történik akkor, ha „az a mazsola”, aki nem adott neki szabad utat, amikor pedig ők annyira siettek (hogy többször is satufékezett előtt, miután már megelőzte), nem lesz képes időben megállni…

Korábban elég volt egy jó ügyvéd és egy hihető sztori az úton átfutó állatról, ami hirtelen fékezésre kényszerítette a sofőrt, lehetett hivatkozni az út szélén szaladgáló gyerekek félreértelmezett viselkedésére és hasonlókra. Ha nem volt, vagy a rendőrség nem talált szemtanúkat, azt büntették meg, aki az előtte haladóba belerohant. Mert fő szabályként mindig az elől haladónak van igaza, és a hátulról érkező a hibás. Legalábbis a legutóbbi időkig így volt.

„Nem tartott kellő követési távolságot”, „Nem az út és a látási viszonyoknak megfelelő sebességgel vezette járművét”. Ilyen és ezekhez hasonló indokolások olvashatók a rendőrség szabálysértési határozataiban azokból az időkből, amikor még egy átlag autós, de még a rendőrök számára is hihetetlennek tűnt, hogy valaki csak merő szórakozásból, mások bosszantása végett vagy egyfajta az indulatainak a levezetése érdekében nyom egy satuféket az úton.

Nagy valószínűséggel régebben is voltak ilyen esetek – hogy több vagy kevesebb, mint napjainkban, senki sem tudhatja biztosan. Manapság azért találjuk szembe magunkat szinte hetente, olykor még gyakrabban is ezzel a jelenséggel, a büntetőfékezésekről készült és a világhálón közzétett felvételekkel,  mert ma már sok autóban van fedélzeti kamera.

Néhány éve még luxuscikknek, kivagyiságnak számított a szélvédőre telepített kamera. Ma már a jogi biztonság egyik záloga. Ma már mindinkább úgy kell feltenni a kérdést, hogy szabad-e kimenni egyáltalán a forgalomba fedélzeti kamera nélkül. Sőt, már az is kérdés, hogy elég egy, vagy célszerű eleve előre és hátulra is telepíteni egyet-egyet!

Kovács Kázmér, az Autóklub vezető jogásza kérdésünkre azt mondta, természetesen ki szabad menni a forgalomba a közúti közlekedés követelményeinek megfelelő autóval akkor is, ha nem telepítettek bele semmiféle kamerát. Az ő autójában sincs, mondta, de szándékában áll telepíteni, mert bizonyos helyzetekben nagyon is hasznos lehet.

Például, ha bizonyítani akarjuk, hogy akibe belerohantunk (hátulról neki koccantunk) indokolatlanul fékezett előttünk.

A kamera felvételét a rendőrség előtt (és később a bíróság előtt is) bizonyítékként használhatjuk fel. Ehhez azonban nem árt, hogy olyan kamerát vásárolunk, aminek a felvételei alkalmasak az események látható és értékelhető dokumentálására. Kevés, ha csak egy fehér paca látszik az előttünk haladóból – bár annak a fehér pacának a mozgása is sokat mondhat az értő szemeknek arról, hogy mi történhetett, de aligha cáfolja meg az elől haladó azon állítását, hogy egy állat vagy egy kisgyerek miatt kényszerült hirtelen fékezésre.

Itt kell megjegyezni, hogy elvileg a jog sem bánik kesztyűs kézzel a büntetőfékezőkkel, még ha a bíróságok által kiszabott ítéletek nem is ezt sugallják. Lapunk is beszámolt arról az esetről, amikor egy minden tekintetben vétlen motoros életébe került egy büntetőfékezés, amivel egy autós egy tanulóvezetőt kívánt a nagyobb és gyorsabb jármű vezetőjének a tiszteletére tanítani.

Tény a motoros a megengedettnél gyorsabban hajtott, de a szakértők azt állapították meg, akkor sem állhatott volna meg a hirtelen fékezés miatt megcsúszó autó előtt, ha a megengedett sebességgel hajt.

A vétkes sofőr végül 30 hónap szabadságvesztéssel megúszta az ügyet. Jóval többet is kaphatott volna pedig.

Mit mond a Btk.? [234. § ]
Aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton más vagy mások életét vagy testi épségét közvetlen veszélynek teszi ki, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A büntetés
a) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos testi sértést,
b) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget,
c) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált,
d) öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget.

Akár tíz évet is kaphatott volna. Két és féllel megúszta…

A törvényi szigor ellenére sokan lépnek a fékre büntetésből, vagányságból, szórakozásból. Többségük valószínűleg nem is tudja, hogy ha a véletlenek szerencsétlen összejátszása úgy hozza, hogy a másik autós megleckéztetésének szánt húzásukért, akár annyit is kaphatnak, mint egy gyilkos.

Elég, ha a büntetőfékezés miatt a megbüntetett autós elveszti uralmát a járműve felett és gyalogosok közé rohan. Árokba zuhan és a benne ülők meghalnak.  És még hosszan lehetne sorolni. Sok halálos baleset történik évente, amikor „csak” egy apró hibát vétett valaki, de a véletlenek szerencsétlen összejátszása miatt mégis hatalmas tragédia lesz a vége.

De, ami a legvalószínűbb, hogy ott és akkor, amikor valaki büntetésből padlóig nyomja a féket, bele se gondol, hogy ez mivel járhat.

F.Gy.A.