Átgondolhatják az elektromos átállást?

• Az uniós választások után újra megkérdőjeleződött a belsőégésű motorok gyártásának és forgalmazásának a 2035-ös teljes tiltása.
• Az akkumulátoros autók használatával egy problémát – a lokális C02-kibocsátást – megoldunk, de sok új problémát hozunk létre.
• Vannak, akik amellett érvelnek, hogy a belsőégésű és az elektromos autók egymás mellett működjenek a következő évtizedekben.

A német autóipari lobbi már az év elején kifejezte, hogy fel kívánja puhítani a belsőégésű autók gyártására és forgalmazására vonatkozó 2035-ös uniós tiltást. A választások lezajlottak, és az Európai Néppárt, az Európai Parlament legnagyobb képviselőcsoportja máris programjába vette a „az új személygépkocsik és kisteherautók szén-dioxid-kibocsátásának csökkentésére vonatkozó szabályok felülvizsgálatát”, értesült a Reuters.

Az elektromos átállás célja a globális széndioxid kibocsátás csökkentése. Az akkumulátoros-elektromos autók teljes életciklusa során keletkezik ugyan CO2, de némileg kevesebb, mint a belsőégésű motorral szerelt autók esetében, ráadásul a működés helyszínén egyáltalán nem történik kibocsátás. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a nagyvárosokban, különösen a városközpontokban érdemben javulhat a levegő minősége, ha a járművek többsége elektromos.

A fenti érvelést magáévá tette az EU vezetése, és számos adminisztratív intézkedést hozott a járművek CO2 kibocsátásának a csökkentésére, illetve az akkumulátoros-elektromos járművek fejlesztésének, gyártásának, vásárlásának az ösztönzésére. Mindezek következtében az autógyárak – Európában is – nagy erőfeszítéseket tettek elektromos járművek előállítására. Ma már csaknem minden hagyományos gyártó, illetve mellettük az új technológiára létrehozott cégek kínálnak számos különböző méretű, jellegű, árú elektromos modellt.

Ezzel a folyamattal párhuzamosan azonban számos olyan fejlemény is történt, amire senki nem számított. Többek között megkétszereződött a hagyományos, belsőégésű új járművek ára, és ezt követte a használtaké is. A tisztán elektromos autók ára az átlagpolgár számára nem elérhető, még állami támogatással sem. Emellett számos hibrid hajtást fejlesztettek ki, ezek egy része igen népszerűvé és keresetté vált. A járművek tömege jelentősen növekedett, az akkuk tömege mellett az újfajta hajtások és a SUV-divat is hozzájárult ehhez. A növekvő tömeg következtében növelni kellett a fékek hatásosságát és a gumiabroncsok teljesítményét. A járművek tömegnövekedése közlekedésbiztonsági kihívásokat is jelent.

A felhasználók egy részét a tisztán elektromos járművek magas ára, jelentős tömege, kedvezőtlen körülmények között nehezen kiszámítható hatótávja, valamint a töltőhálózat alulfejlettsége eltántoríthatja. Az első lelkesedés és a kormányok bőkezű támogatásának az elmúltával a vásárlók egy része csalódott, és visszatérne a hagyományos technikához.

Az akkumulátoros autók előállítása sem problémamentes. A speciális alapanyagok beszerzése az európai gyártóknak nehézséget okoz. Az akkumulátor gyártás, bár elengedhetetlen az EV-k elterjedéséhez, komoly ellenállást vált ki az érintett régiók, települések lakosságából szerte a világon.

Sajátos helyzetet jelent, hogy mind az akkumulátor fejlesztés, gyártás, mind az elektromos autók gyártásához kapcsolódó technológiák területén Kína előrébb tart az európai gyártóknál, és ez a költségek szintjén is megmutatkozik. A kínai termékek egyes számítások szerint 30 százalékos árelőnnyel bírnak az európai járművekkel szemben. Az európai ipar védelmében ezért vámintézkedéseket hozott az EU, ám ezzel többszörösen nehéz helyzetbe hozza azokat a gyártókat, amelyek Kínában is tevékenykednek.

Az előbbiekben röviden felsoroltuk a legfontosabb, az akkumulátoros elektromos autók használatára való áttérés során felmerült problémákat. Ugyanakkor nem vitás, hogy mind a tisztán elektromos, mind a bizonyos hibrid konstrukciók mindennapi használata sok előnnyel járhat. Gondoljunk csak a mindennapi csúcsforgalomban, dugóban pöfögő hagyományos autók tömegére, a hiába elfüstölt üzemanyag tonnáira, a légzőszervi megbetegedések nagy számára. Ugyanebben a helyzetben egy villanyautó vagy hibrid nem fogyaszt energiát és nem termel CO2-ot. A népszerű távol-keleti gyártású full hibridek pedig még hatótáv-problémával sem riogatják használóikat.

Ugyanakkor azok, akik gyakran autóznak nagy távolságokat sztrádán, biztosan szívesebben ülnek egy dízelautó volánjához. Az észszerűség azt súgja, hogy mindig az adott feladatra leginkább megfelelő eszközt érdemes választani. Az egyes technológiák kizárólagossága helyett azok együttélése lehet kívánatos – mint ahogy azt a hozzáértő szakember már évekkel korábban kifejtette kérdésünkre ezen a felületen.

N.V.