Figyelemelterelő szokásaink
- Ezeket ne tegye járművezetés előtt és alatt, ha el akarja érni az úti célját!
- Üzleti megbeszélést, szakmai és családi vitát, ne intézzen a volán mögül!
- Feldúltan ne induljon el, tanuljon meg gyógyszerek nélkül is lehiggadni!
Január első két hetében több súlyos kimenetelű baleset történt az utakon a rendőrség tájékoztatása szerint jórészt figyelmetlenség miatt. Azért, mert a sofőrök nem figyeltek a közeledő kanyar ívére, sem arra, hogy ott és akkor vizes, csúszós, esetleg már jeges is az útburkolat, vagy mert nem jól mérték fel az előzés kezdetén a szemből érkező jármű sebességét, távolságát.
A figyelmetlenség volt a magyarázat azokban a frontális vagy fél frontális balesetekben is, amelyekben az egyik sofőr nemcsak a szemből közeledő távolságát nem mérte fel pontosan, azzal sem foglalkozott, hogy vész esetén a másik ki tud-e térni majd előle. Le tud-e húzódni a padkára (van-e egyáltalán padka)?
De miért figyelmetlenek a sofőrök?
Mindenki tudja, mindenkinek tudnia kellene, hogy a gépjármű veszélyes üzem, amit nem lehet szempillantás alatt megállítani, nem képes átugrani az elébe kerülő akadályt. A kereskedelmi televíziók többségében a híradók első tíz perce az aznapi balesetekről szól: mindenki láthatja hova vezet a figyelmetlenség.
Miért figyelmetlen akkor oly sok közlekedő?
Pszichológusok szerint a közlekedők közül sokan ugyanolyan felszínes szemlélői a híradóknak, mint ahogy vezetnek. Felszínesen. Napi rutinjuk közben megy a tévé, hallják a (baleseti) híreket, ha képernyőre pillantanak elborzadnak a látványon, és tovább lépnek. „Megmondta a tévé”, a sofőr gyorsan hajtott, ittas volt, drogozott vezetés előtt vagy egyszerűen csak figyelmetlen volt. Ők ilyet nem csinálnak, tehát nincs mit kezdeniük a történtekkel.
De mi minden vonja el a sofőrök figyelmét a vezetéstől? És miért nem figyel, aki alkalmasint egy milliós értékű gépet irányít, és aki elvileg tisztában van azzal, hogy nagy sebesség mellett pillanatok alatt bajba kerülhet, ha nem figyel. Akinek elvileg tudnia kellene, hogy 30 km/h, azaz a városok belső útjain, az óvodák, iskolák környékén például ajánlott, és mind több helyen már kötelezően előírt, kitáblázott sebesség mellett is másodpercenként nyolc métert tesz meg az autó.
Szempillantás alatt megtörténhet a baleset még ilyen kis sebesség mellett is, ha a sofőrnek „legalább a fél szeme nincs az úton”.
Márpedig a tapasztalatok azt mutatják, sokszor nincs ott. Vagy, ha a jármű vezetője előre néz is, a gondolatai valahol egészen máshol járnak, ami megint csak azzal jár, hogy a sofőr lassabban reagál a közlekedési szituációkra, mint ahogy a balesetveszély elhárítása végett szükséges lett volna.
Mi minden vonhatja el a járművezetők figyelmét a vezetéstől?
- Az alkohol és a drogok
A szeszesitalok és a tudatmódosító, a hagyományos kábítószerek vagy a ma divatos pszichoaktív anyagok egyaránt rontják a vezetési képességeket, még ha eltérő módon és mértékben is. Lassítják a reflexeket, növelik a reakcióidőt, csökkentik a koncentrációt és torzítják az ítélőképességet, a távolság- és a sebességvesztést. Az ittas és a drogos ember hamar csőlátóvá válik. Jellemzően a perifériális látás beszűkülése miatt nem észlelik az oldalirányú forgalmat és nem adnak elsőbbséget ott, ahol kellene, nem veszik észre az út szélén a gyalogosokat, kerékpárosokat. Nemcsak a rendőri ellenőrzések miatt, a biztonság érdekében is fontos lenne, hogy az utolsó pohár után 12, de egy nagyobb mulatozás után inkább 24 órán belül senki ne üljön volánhoz. Írásunk itt érhető el.
- Kialvatlanság, fáradtság
Hasonló tüneteket okoznak, mint az ittasság, különösen az éjszakai vezetés közben. Erről korábban itt írtunk. A fáradt sofőr szintén az elvártnál lassabban reagál a forgalmi szituációkra, mint az ittas. Ugyanakkor épp a fáradtsága miatt sietne, hogy mielőbb elérje az úti célját. A kettő együtt igen veszélyes kombinációt alkot, amit csak tetéz, hogy a fáradt sofőr (ahogy az ittas is) könnyen elbóbiskolhat vezetés közben.
- Figyelemelterelő eszközök, szokások
A legtöbb autós számára napi rutin a vezetés és egyben kidobott idő is, amit más, hasznosabb, fontosabb dolgokra is el lehetne tölteni. Sokan használják ki az úton töltött időt arra, hogy lebonyolítsanak pár telefont, kisebb tárgyalásokat, időpontot egyeztetnek, megbeszélik szeretteikkel az esti programot, a gyerek iskolai dolgait. Több ezer kilométert vezettek balesetmentesen, úgy vélik nem kell már úgy fogniuk a kormányt, mint a kezdőknek és folyamatosan árgus szemekkel figyelni az utat. Észre sem veszik, hogy miközben a gondolataik messze járnak, és egyre lassabban, mindinkább megkésve reagálnak a forgalom változásaira. Gyakran nem is értik miért dudálnak rájuk mások, miért rázzák az öklüket, villogtatják a fényszórójukat.
És akkor még ott vannak a mobileszközök, a filmek, az üzenetírás, az evés-ivás vezetés közben. Mind-mind elvonják a figyelmet a vezetéstől. Ezek hatására, nő és nő a reakcióidő, emiatt már csak egyre intenzívebb fékezéssel és kormánymozdulatokkal lesz képes a sofőr kitérni mások elől – függetlenül, hogy ő idézte elő a baleseti veszélyhelyzetet vagy a többiek. A kapkodó vezetés miatt pedig – különösen télen, amikor alapból csúszósabbak az utak, mint máskor – könnyen irányíthatatlanná válhat az autó.
- A stressz
Talán ez okoz napjainkban a leggyakrabban figyelmetlenséget. Az erős érzelmi reakciók, mint a düh vagy a szorongás, csökkenthetik, csökkentik is a koncentrációt és növelhetik a kockázatvállalási hajlamot. Legyen szó szerelmi csalódásról vagy munkahelyi konfliktusról, a közlekedéspszichológusok azt tanácsolják, feldúltan, megbántottan ne induljon senki útnak. Üljön az autójába, lassan vegyen néhány lélegzetet és fújja ki, és ezt ismételje meg párszor, amíg nem érzi oldódni a belső feszültségét. Tanuljon meg gyógyszerek és mások segítsége nélkül lehiggadni, nemcsak a közlekedésben lehet hasznos ez a tudás.
Vigyázat! A jó stressz is stressz! A siker miatt felindultság, öröm, a túláradó boldogság is okozhat (okoz is) figyelmetlenséget!
- Gyógyszerek, egészségügyi problémák, időjárás
Köztudott, hogy bizonyos gyógyszerek rontják a vezetési képességet. Ahogy a betegségek is. Itt nemcsak az olyan súlyos betegségekre kell gondolni, amelyek eleve alkalmatlanná teszik az embert a járművezetésre. Begipszelt lábbal senki nem akar vezetni. De náthásan? Elég egy megfázás miatti vissza-visszatérő tüsszentési vagy köhögési roham is ahhoz, hogy ne tudjon a sofőr az útra, a forgalomra, másokra figyelni, vagy reflexből (a köhögés, tüsszentés hatására) olyan kormánymozdulatot tegyen, olyan erővel lépjen valamelyik pedálra, amivel veszélybe sodorja magát és másokat is.
Sokak szervezetét megterhelik a különböző időjárási frontok. Hirtelen felszökik a vérnyomásuk vagy ellenkezőleg, túlságosan lecsökken, és a többi. Mindenkire másképp hat az időjárás. Minél hamarabb felméri valaki, hogy az ő vezetési képességét az időjárási változások miképpen befolyásolják, annál inkább fel tud készülni a kellemetlen hatások kezelésére. Persze ehhez hasznos figyelni az orvosmeteorológiai előrejelzéseket is.
F.Gy.A.