Hány kerékpárost ér baleset valójában?

• Sok biciklis sem orvosi ellátást nem kér, sem rendőri intézkedést, pedig szüksége lenne rá.
• Mi lehet az oka, hogy a balesetek egy részéről nem szereznek tudomást a hatóságok?
• Kezdődik a kerékpáros szezon, országszerte máris megnőtt a kerékpáros balesetek száma.

Fokozott óvatosságra és körültekintő vezetésre kérik a vármegyei rendőr-főkapitányságok a közlekedőket az utóbbi időben történt növekvő számú kerékpáros balesetek miatt. Az első negyedévben az ORFK-tól kapott adatok szerint 2834 személyi sérüléssel végződött közúti közlekedési baleset történt Magyarországon, melyek közül 220-ban voltak érintettek kerékpárosok.

Fontos lenne, hogy az autósok

• kellő, azaz legalább másfél, de inkább két méteres oldaltávolságot tartva előzzék a velük egy irányba haladó kerékpárosokat. Közben figyeljenek a szembejövőkre is!
• hagyjanak szabad utat a városokban a bicikliseknek a lámpás kereszteződések előtt, hogy előre mehessenek; erre ugyanis sok helyen lehetőségük van.
• bár erről semmi nem rendelkezik, egy rövid dudaszóval jelezzék az előzési szándékukat az előttük haladó kerékpárosoknak. (Élet- és vagyonbiztonságról lehet szó, ezért ez megengedett.)

Azonban a statisztikák szerint a kerékpáros balesetek közel felét maguk a kerékpárosok okozzák. És jellemzően ezekben is ők sérülnek meg súlyosabban. Hol

• hirtelen és irányjelzés nélkül kanyarodnak más járművek elé féktávolságon belül,
• hol piroson áthajtással, máskor
• azzal, hogy kerékpárral áthajtanak a zebrán, amire az ott elhaladó autósok már nem tudnak időben reagálni, sajnos nem egy esetben ez a fajta szabálytalankodás a kerékpáros életébe került;
• gyakran a kerékpárosok számára kétirányúvá tett egyirányú utcákban azzal idéznek elő balesetveszélyes helyzeteket, hogy amikor szembe mennek a gépjárműforgalommal, a kereszteződésekben nem tartják be a jobbkézszabályt.

Fontos lenne, hogy a kerékpárosok is

• ismerjék és tartsák be a közlekedési szabályokat, még akkor is, ha azt tapasztalják, hogy sok autós nem olyan szabálykövető velük szemben, mint amilyen szabálykövetést tőlük elvárnának. Azonban kerékpárral önkéntes rendőrt játszani egy autóssal szemben több mint kockázatos;
• figyeljenek másokra is. Az, hogy ők a legvédtelenebb közlekedők közé tartoznak, önmagában még nem jelent védelmet az általuk elkövetett szabályszegések következményeivel szemben, (járdán csak a 12 évesnél fiatalabbaknak és az őket kísérő felnőtteknek szabad, nekik is csak kellő körültekintéssel. A gyalogosok ugyanis még náluk is védtelenebbek);
• használjanak védőfelszerelést, mert egy elesés a kerékpárral könnyen okozhat súlyos sérüléseket, amelyekből hetekig tart majd a felépülés;
• ha balesetet okoznak, de még ha csak szemtanúi is annak, azonnal álljanak meg. A segítségnyújtás elmulasztásának vétségét ugyanis az is elköveti, ha nem győződik meg róla, hogy vannak-e segítségre szorulók a helyszínen, akik maguk nem voltak érintettek a balesetben, éppen csak arra jártak;
• akár sértettjei, akár okozói a balesetnek, első a segítségnyújtás, szükség esetén hívjanak mentőt, rendőrt. Készítsenek fotókat a balesetben érintettek sérüléseiről, a járművekben keletkezett károkról!

Nem elmenni a helyszínről, hanem segíteni, segítséget kérni!

Sok kerékpárost ér baleset úgy, hogy arról nem értesülnek a hatóságok és orvoshoz sem mennek el, hogy kivizsgáltassák magukat. Ennek számos oka lehet:

• A baleset büntetőjogi következményeitől tartva az érintettek egyike sem szeretne találkozni a hatóságokkal. Mivel tartanak attól, hogy ha orvost vagy mentőt hívnak a helyszínre, azok automatikusan értesítik a rendőrséget, ezért, ha csak tehetik, lemondanak az orvosi ellátásról is.
• Azok a kerékpárosok, akik egyedül közlekedve válnak áldozattá, ab ovo reménytelennek ítélik, hogy a rendőrség megtalálja a gázolójukat. Pedig nem esélytelenek az ilyen ügyek. Ha két település között nincsenek is bekamerázva az utak, a legtöbb településen működnek kamerák, így azonosítani lehet azokat a járműveket, amelyek a helyszínen jártak a baleset idején. A többi már csak idő és persze szerencse kérdése. Ha csak nem egy külföldi vagy lopott autóval követték el a balesetet, jó esély van a gázoló (és egyben segítségnyújtást elmulasztó) azonosítására.
• Sőt, még akkor is, ha az illető külföldi és a határ közelében gázolt. 2020-ban a magyar-szlovák határ közelében egy lengyel kamion gyalogost gázolt egy Nógrád megyei kistelepülésen. Ugyan megállt, de végül segítségnyújtás és a hatóságok értesítése nélkül továbbhajtott. Csakhogy a főutca akkor még egyetlen térfigyelő kamerája mindent látott. Mire a gázoló Lengyelországba ért, már várták a határon az ottani rendőrök. [A lengyel gázoló esetéről itt olvashatnak.]
• Gyakran megtörténik, hogy a kerékpáros a felelős a balesetért, és ha a másik fél nem sérül meg, nem éri kár, és emiatt nem hív rendőrt, a kerékpáros sem erőlteti a dolgot.
• A leggyakrabban azonban minden bizonnyal az történik, hogy a kerékpáros közvetlenül a baleset után, az adrenalin hatása alatt nem érzi olyan súlyosnak a sérülését, amivel orvoshoz kellene fordulnia. Olykor csak másnap vagy még később derül ki, hogy eltört az ujja, a csuklója, a bordája. Akkor viszont már nem látja értelmét egy olyan közlekedési balesetre hivatkozni, amit a megtörténtekor nem jelentett be.

Bármilyen indíttatástól vezérelve nem jelentenek kerékpáros baleseteket az érintettek, azok hiányában sem a közútkezelőnek, sem a közlekedésrendészetnek nem lesznek pontos információi, hogy az egyes utak mely szakaszai veszélyesek, sem arról, hogy miért. Ez pedig azzal is jár, hogy a forgalmi rend ki- vagy átalakításakor sem számolhatnak pontos adatokkal. S mivel nem tudnak a ténylegesen bekövetkezett balesetekről (a kerékpárosok esetében, mint azt a kutatás eredményei mutatják, igen nagy százalékáról nem értesülnek az illetékesek), más intézkedéseket sem hoznak a biztonság növeléséért. A rendőri ellenőrzések számát sem növelik.

F.Gy.A.