Külföldön is utoléri a gázolókat a rendőrség

  • Magyarországon gázolt halálra egy gyalogost, meg is állt, de nem segített – pár nappal később a lengyel rendőrök mentek érte.
  • Egy szerb kamionos sem tartotta fontosnak, hogy segítsen – ha még lehet – az áldozatán; őt is elfogták, amikor a visszaúton újra magyar területre ért.
  • Szinte naponta indul nyomozás segítségnyújtás elmulasztása miatt, ami nem azonos az enyhébb megítélésű cserbenhagyással.
  • Még a halálos gázolás sem feltétlen jár szabadságvesztéssel, ám, ha segítségnyújtás elmulasztásával párosul, fél lábbal már a rács mögött érezheti magát a tettes.

A kép illusztráció.

Egy lengyel kamion a közelmúltban halálra gázolt egy gyalogost Nógrád megyében, a magyar-szlovák határ közelében. Kétszáz méterre onnan, ahol később az elhunytat arra járók megtalálták, a kamion megállt, majd kis idő múlva anélkül hajtott tovább, hogy megnézte volna mi történt az elütött gyalogossal. Szlovákiában felfigyeltek ugyan a határrendészek a kamionon éktelenkedő friss sérülésre, mint utóbb kiderült rá is kérdeztek, hogy mi történt, de végül elfogadták a sofőr magyarázatát, hogy „egy nagyobb faággal ütközött, az rongálta meg az autót”, és tovább engedték.

A magyar rendőrségnek sikerült azonosítani a gyalogost halálra gázoló kamiont. Emlékeztek rá a szlovák rendőrök is, aki az autón látható sérülések miatt kérdőre vonták a sofőrt.

Bűnügyi jogsegély keretében a lengyel hatóságok közreműködésével kiderítették, hogy a tragédia időpontjában valóban járt Magyarországon az a kamion, amit a magyar nyomozás adatai alapján a halálos balesetet okozta. A kocsi GPS-e alapján derült ki az is, hogy a gázolás helyszínétől 200 méterre megállt, és, hogy pontosan mennyi idő elteltével hajtott tovább.

A magyar rendőrségtől kapott információk alapján a lengyel hatóságok azóta már gyanúsítottként hallgatták ki a kamion lengyel sofőrjét. Ő egyelőre tagad. Nem látott és nem is ütött el senkit a magyarországi útja során, állítja, amivel egyfelől azt próbálja megcáfolni, hogy ő lenne a felelős az út mentén hagyott áldozat haláláért, másfelől azt is, hogy a gázolás után nem tett eleget a segítségnyújtási kötelezettségének. Hiszen, ha nem gázolt el senkit, sőt, nem is látott senkit, nem tudhatta, hogy bárkinek is segítséget kellett volna nyújtania.

A tények azonban mást mutatnak. És Jámbor István r. ezredes, az ORFK Közlekedésrendészeti Főosztálya osztályvezetője lapunknak nyilatkozva nem hagyott kétséget afelől, hogy a rendőrségnek elegendő bizonyítéka van a lengyel sofőr vád alá helyezéséhez. Halálos kimenetelű közlekedési baleset gondatlan okozása, és a veszélyhelyzetet előidéző által elkövetett segítségnyújtás elmulasztása miatt nyomoznak ellene.

Mit mondd a Btk?

Közúti baleset okozása [235. §]
(1) Aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével másnak vagy másoknak gondatlanságból súlyos testi sértést okoz, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés
a) rom évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget,
b) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált,
c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz.

Segítségnyújtás elmulasztása [166. §]
(1) Aki nem nyújt tőle elvárható segítséget sérült vagy olyan személynek, akinek az élete vagy testi épsége közvetlen veszélyben van, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a sértett meghal, és életét a segítségnyújtás megmenthette volna.
(3) A büntetés bűntett miatt az (1) bekezdés esetén három évig, a (2) bekezdés esetén egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a veszélyhelyzetet az elkövető idézte elő, vagy ha a segítségnyújtásra egyébként is köteles.
(4) A (3) bekezdés utolsó fordulata nem alkalmazható azzal szemben, aki a közlekedési szabályok alapján köteles a segítségnyújtásra.

Halmazatban ez akár hét és fél év szabadságvesztést is jelenthetne az elkövetőnek, ha a bíróság mindkét bűncselekményért a kiszabható maximális büntetést szabná ki. Azonban a bírói gyakorlat ismeretében ettől nem kell tartania a lengyel sofőrnek, de attól igen, hogy tettéért nálunk vagy a hazájában, de valahol ülni fog. A bíróságok ugyanis nem „szeretik” azokat a sofőröket, akik csak úgy elhajtanak a baleset helyszínéről és ezt általában az értésére is adják mindenkinek az ítéleteikben.

Nem egy olyan eset történt, amikor az orvosszakértők azt állapították meg, hogy megmenthető lett volna az áldozat élete, ha a baleset után a vétkes fél segítséget nyújtott volna, vagy legalább felhívja a 112-őt, és bejelentést tesz!

Fontos tudni, hogy a segítségnyújtás elmulasztását nemcsak az követheti el, aki a balesetet okozta. Mindenkinek kötelessége a tőle elvárható segítséget nyújtani azoknak, akik megsérültek vagy az életük, testi épségük közvetlen veszélyben van. És ez nemcsak a közlekedési balesetet szenvedettek tekintetében igaz.

A törvény különbséget tesz persze az arra járók és a baleset okozói között. Utóbbiakat (Lásd fentebb: Mit mond a Btk?) súlyosabban rendeli büntetni. Azonban olykor a törvény azokat is utoléri, akik éppen csak nem tettek semmit egy baleset helyszínén. Egy vétőképes korban lévő egészséges embertől annyit minimum elvár a törvény, hogy legalább a 112-őt felhívják.

Azok, akik súlyos vagy halálos sérülésekkel járó közlekedési baleseteket okoznak, általában vagy azzal védekeznek, hogy nem vették észre, hogy elütöttek valakit, vagy, hogy pánikba esetek, nem gondolták végig, mit tesznek.

Szinte senki sem vallja be, de az elkövetők valójában pontosan tudták, hogy nagyon nagy bajt okoztak, és a várható büntetés elől menekültek. Nem lehet egy embert észrevétlenül elgázolni. Főleg nem akkor, ha az ütközésnek jól látható nyomai maradnak a karosszérián.

Csak hát a többség abban reménykedik, hogy a hatóságok soha nem találják meg őket és így elkerülhetik a felelősségre vonást.

A Nógrád megyében egy gyalogost halálra gázoló lengyel kamionos az élő példa rá, hogy a rendőrség még a határon túl is utoléri az elkövetőket, akkor is, ha külföldiek és külföldi honosságú autóval okozták a balesetet.

Utána mennek, ráküldik a helyi hatóságokat, de ha az a célravezetőbb, megvárják, amíg újra Magyarországra érkezik. Így járt az a szerb kamionos is, aki Fejér megyében k gázolást, majd segítségnyújtás nélkül továbbment.

Jámbor István az esetleges jövőbeni hasonló esetek sikeres felderítése érdekében nem kívánt részeltekbe bocsátkozni arról, miképpen azonosították a gázolót, amikor a balesetnek nem volt szemtanúja. A lényeg amúgy is csak az, hogy megtették. Sőt, azt is kiderítették, várhatóan mikor érkezik Nyugat-Európából újra Magyarországra a szóban forgó kamion. Vártak rá a határon. Neki értelem szerűen Magyarországon kell bír  elé állnia.

Sokkal rosszabbul fog járni, mintha a gázolás után megáll (és szerb konzuli segítséggel) áll a magyar büntetőeljárás elé.

A hazai bírói gyakorlatban még a halálos gázolás sem feltétlen jár börtönnel, főleg nem akkor, ha az elkövető büntetlen előéletű, a közlekedési előéletében sincs sok kifogásolni való (nem valami notórius gyorshajtó, piroson áthajtó, nem gyűjtögeti nyakra főre büntetőpontokat). Ellenben, ha a vétkes fél a sorsára hagyja áldozatát, fél lábbal már a rácsok mögött érezheti magát. Főleg, ha a szakértők azt állapítják meg, hogy a gyors segítség megmenthette volna az áldozat életét.

Jámbor István szerint évente legfeljebb egy-két segítségnyújtást elmulasztó ússza meg a felelősségre vonást. Az elkövetők döntő többségét azonosítják és elfogják. A halálos balesetet okozókét pedig szinte kivétel nélkül.

Azonosítandó és elfogandó elkövetőből pedig nincs hiány. Jámbor ezredes elmondása szerint szinte naponta történik egy eset, amikor a baleset okozója sorsára hagyja áldozatát.

A segítségnyújtás elmulasztása nem tévesztendő össze a cserbenhagyással, még ha a köznyelvben, de még a sajtóban is gyakran szinonima szavakként használják a két kifejezést.

Mit mond a Btk?

Cserbenhagyás [239. §]
Ha a közlekedési balesettel érintett jármű vezetője a helyszínen nem áll meg, illetve onnan eltávozik, mielőtt meggyőződne arról, hogy valaki megsérült-e, illetve az életét vagy testi épségét közvetlenül fenyegető veszély miatt segítségnyújtásra szorul-e, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Azaz, ha a balesetben nem sérül meg senki, nem fenyegeti közvetlen veszély senkinek az életét, „csak anyagi kárt okoz a vétkes fél”, majd se szó se beszéd továbbhajt, cserbenhagyásról beszélünk, ha megsérül valaki, segítségnyújtás elmulasztásáról.

Cserbenhagyásból minden bizonnyal jóval több történik, mint amennyi a statisztikákban megjelenik. Cserbenhagyásnak minősülhet akár az is, ha – így a karácsonyi bevásárlások idején sajnos már-már tipikusnak mondható eset – valaki meghúzza, megtöri a másik autóját, majd anélkül távozik, hogy egy telefonszámot hagyna, ahol a sértett elérheti, vagy szólna a biztonságiaknak, hogy később elintézhessék a biztosításhoz szükséges formaságokat.

Egy évnyi börtönt kockáztatnak csak azért, nehogy a biztosító felemelje a biztosítási díjukat?

F.Gy.A.