Száguldó halálosztók – 1. rész
-
Hogyan lehet megállapítani milyen gyorsan közeledik a másik autó?
- Senkit nem ment fel az elsőbbségadás kötelezettsége alól az, ha a másik autó a megengedettnél jóval gyorsabban hajtott!
- A temetőkben számtalan autós, motoros, biciklis és gyalogok nyugszik, akiknek elsőbbségük volt
- A hatályos szabályozás sok ember igazságérzetét sérti, de kényelmes a hatóságok számára, és az sem biztos, hogy mindig igazságtalan
- A bírói gyakorlat is az egyet ide, egyet oda gyakorlatot követi az „elsőbbség meg nem adás kontra gyorshajtás” típusú ügyekben. Nem véletlenül
- A túlzott kockázatvállalástól és következményeitől a jog senkit véd meg
A kép csak illusztráció!
Hogyan lehet megállapítani egy szemből jövő autóról, hogy mekkora sebességgel közeledik? Persze külső segítség és saját traffipax nélkül! Szabad szemmel! Vezetés közben vagy éppen kanyarodás előtt!
A kérdés annak kapcsán fogalmazódott meg bennünk, hogy a totalcar.hu portálon futó „dr. Herpy rendel„ videosorozat első része, „A gyorshajtónak elsőbbsége volt” civilek és szakértők körében is máig tartó vitát váltott ki.
Dr. Herpy arról mesélt, hogy lakott területen belül (ahol akkor a megengedett maximális sebesség 50 kilométer/óra volt) egy motoros 130-as tempóval hajtott egy nyíl egyenes (azaz: jól belátható) úton, amibe betorkollott egy alsóbb rendű út. Arra az útra akart bekanyarodni egy autós, ám a manővert már nem tudta befejezni. Keresztezték egymás útját a motorossal.
A motoros mintegy 130-as tempóval csapódott neki a kanyarodó autónak (valószínűsíthető, hogy az ütközés előtt még ennél is gyorsabban hajtott). Ripityára tört a motor. Kisebb-nagyobb alkatrészeit több tíz méterről szedték össze a helyszínelők. Belegondolni is szörnyű, mi történt volna azokkal a gyalogosokkal, akik a baleset idején épp arra járnak!?
A motorosért mentőhelikopter érkezett a helyszínre, azonban mire a kórházba értek vele, meghalt.
Büntetőeljárás és párhuzamosan kártérítési per is indult a történtek miatt. A motoros, több kiskorú gyermek apja volt, családja kártérítést követelt a balesetben elhunyt apa után. Az autós felelősségbiztosítója azonban nem akart fizetni, arra hivatkoztak, hogy a motoros a megengedett sebesség több mint két és félszeresével (megtévesztő sebességgel) haladt.
Dr. Herpy interpretációja szerint végül a bíróság mindkét perben az autó vezetőjének a felelősségét állapította meg a balesetért. (Azért azt fontos leszögezni, hogy a motoros elhalálozása miatt az ő esetleges büntetőjogi felelősségét közvetlenül a bíróság nem vizsgálhatta, azonban – később erre majd hozunk egy példát – az ítélet kiszabásánál figyelembe vehette.)
Elsőbbséget kellett volna adnia ugyanis az autósnak az egyenesen haladó motorosnak. Még akkor is azt kellett volna tennie, ha az a megengedettnél jóval gyorsabban haladt. Legalábbis így fogalmazta meg az eset egyik nagy tanulságát dr. Herpy, azaz Herpy Mikós közlekedési ügyekre specializálódott ügyvéd, aki az elhunyt motoros családját képviselte a perekben. Ez, és egy másik kijelentése, miszerint „akkor van elsőbbséged, ha megadják”, sokakat felháborított.
A téma komoly visszhangot váltott ki a totalcar.hu portálon, de nemcsak ott. Ügyvédek, közlekedési szakértők vitatták az ügyvéd állításait azaz kimondva-kimondatlan az ügyben hozott bírósági ítéleteket. Mások mellett dr. Jankó Domokos szakértő is, aki egy lapunknak írt és meglehetősen indulatos levélben kelt ki az ügyvéd szavai és a témát feldolgozó totalcar.hu videó ellen.
Dr. Jankó szerint nem felel meg a valóságnak, hogy a gyorshajtónak is elsőbbsége van, függetlenül attól, hogy mekkora sebességgel haladt. Igazát alátámasztandó idézte a Legfelsőbb Bíróság 6/1998. számú jogegységi határozatát, amelyben egyebek között az olvasható:
„A jogegységi tanács álláspontja szerint az egyes speciális közlekedési szabályok nem állnak egymással hierarchikus viszonyban, egyik közlekedési szabálynak sincs olyan abszolút elsőbbsége, primátusa a másikkal szemben, amely feltétlenül kizárná vagy korlátozná egy másik szabály alkalmazhatóságát.
Mindig a konkrét forgalmi helyzethez, a közlekedés résztvevőinek magatartásához képest kell megállapítani, hogy az adott esetben melyik közlekedési szabálynak, illetve szabályszegésnek van jelentősége, és milyen mértékben”.
Később a Legfelsőbb Bíróság eljáró tanácsa azt is leszögezi:
„Ez a megállapítás nem ellentétes azzal a felismeréssel, hogy vannak olyan közlekedési szabályok, amelyek megtartása különösen jelentős a közlekedés biztonsága szempontjából, mivel a megszegésük számos esetben idéz elő súlyos közlekedési balesetet. Ilyenek az elsőbbségadási szabályok, de jelentős baleseti veszélyforrás a megengedett sebesség túllépése is, különösen lakott területen.”
Azaz: A közlekedési szabályok egyenrangúak, de azért vannak, amelyek megsértése különösen veszélyes lehet a közlekedésbiztonságra. Ilyen az elsőbbségadás szabályainak a megsértése és a gyorshajtás. Tehát, az a két szabályszegés, amit a totalcar.hu esettanulmányában érintett autós és motoros elkövettek.
A bíróság – folytatta dr. Jankó – arra is rámutatott a hivatkozott jogegységi határozatban:
„A vizsgálat során abból kell kiindulni, hogy a megengedett sebesség túllépése fokozza a baleset kockázatát, és csökkenti a baleset elhárításának lehetőségét. Ha az elsőbbségre jogosult nem jelentősen lépi túl a megengedett sebességet, csak kivételes esetben állapítható meg a tudatos vagy nem tudatos gondatlansága a közúti baleset okozása tekintetében.
Más a helyzet, ha az elsőbbséggel rendelkező a megengedett sebességet jelentősen túllépi. Ilyenkor általában nem számíthat arra, hogy az elsőbbségadásra kötelezett ezt idejében észleli, sőt arra kell számítania, hogy a jelentős sebességtúllépés az elsőbbségadásra kötelezettet megtévesztheti”.
És itt érdemes kitérni egy fogalomra, ami kicsit olyan, mint Colombo felesége – mindenki tudja, hogy létezik, mindenki beszél róla, hivatkozik rá, de senki sem tudja, hogy néz ki (azaz, hogy pontosan mi jelent). Ez nem más, mint a megtévesztő sebesség.
Cikkünkben is idézett jogegységi határozatában a Legfelsőbb Bíróság is használja ezt a kifejezést, de a pontos definícióját ők sem adják meg. Elvei vannak, körülírása van. Egy közlekedési ügyekkel foglalkozó bíró mesélte, hogy ők is (mármint a bírók) anno a KRESZ és a szabálysértési törvény alapján alakították ki azt a gyakorlatot, hogy mi számít az adott útra előírt sebesség jelentős és igen jelentős túllépésének. Országosan egységes gyakorlat azonban nincs.
Elvileg persze van, a gyakorlat azonban olykor mást mutat.
Persze az is igaz, hogy minden ügy más, minden közlekedési szituáció egyedileg vizsgálandó és értékelendő. E tekintetben a Legfelsőbb Bíróság hivatkozott jogegységi határozata sem könnyítette meg a jogalkalmazók dolgát, amikor kimondta:
- A közúti közlekedés szabályai szerint elsőbbségadásra kötelezett általában akkor is felelősséggel tartozik az elsőbbségadási szabályok megszegéséért, ha az elsőbbségre jogosult a megengedett sebességet túllépte. Kizárhatja a felelősségét, ha az elsőbbségadási kötelezettsége szempontjából jelentős körülményeket az elsőbbségre jogosult szabályszegése következtében nem észlelhette, vagy ha e körülményekre nézve az elsőbbségre jogosult megtévesztette.
- Az elsőbbségre jogosult, aki a megengedett sebességet túllépte, az elsőbbségadási kötelezettség megszegésével összefüggő közúti balesetért ugyancsak felelősséggel tartozhat, kivéve, ha a baleset a jármű megengedett sebessége mellett is bekövetkezett volna.
Mielőtt bárki is belemenne egy számháborúba, hogy lakott területen belül, azon kívül, illetve autópályán mi számít megtévesztő sebességnek, azaz a megengedetthez képest hány kilométer/óra pluszt nevezhetünk megalapozottan megtévesztő sebességnek, néhány szempontot érdemes külön is mérlegelni.
Nézzünk például egy egyszerűnek tűnő kérdést! Lehet-e gyorshajtós kontra elsőbbség meg nem adása viszonylatában megtévesztő sebességről beszélni akkor, ha egy jármű az adott úton megengedett maximális sebességgel halad? A jogilag korrekt válasz minden bizonnyal a nem. De vajon ez az igazság?
F.Gy.A.
