Hóember az úton, három év börtön?
- A közlekedés biztonsága elleni bűncselekménynek minősül „akadályt” tenni az úttestre.
- Bűncselekmény lehet a táblalopás és a vasúti biztosító berendezés megrongálása is.
- Az ügyészség is beszállt a vasúti átjárók biztonságának javításáért indult kampányba.
A közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény elkövetésével vádolja a Győri Járási Ügyészség azt a 22 éves fiatalembert, aki gyermekkorú társával – láthatóan merő szórakozásból – egy hótömböt gurított az úttestre Mosonmagyaróvár közelében. Akciójukról bizonyító erejű felvételt készített egy közelben működő biztonsági kamera.
Az eset 2021 decemberében történt egy szürke, havas-esős éjjelen egy Mosonmagyaróvár közeli településen. (A Győr-Moson-Sopron Vármegyei Főügyészség közleményéből nem derült ki, hogy pontosan hol történt a nem mindennapi eset és a titkolódzás okára sem adtak magyarázatot.)
A vádlott és gyermekkorú társa az utcán sétáltak, amikor észrevettek egy körülbelül 50 centiméter élhosszúságú átfagyott hótömböt, amit kigörgettek az egyik forgalmi sáv közepére, majd távoztak. Helyi sajtóértesülések szerint a hótömb korábban egy hóember teste volt, amit a két tréfás kedvű fiatal az útra tett.
Nem sokkal később arra ment egy személygépkocsi, vezetője – az ügyészség közleménye szerint – a sötétben, a szemerkélő esőben már túl későn észlelte az úttesten hagyott hótömböt, és bár megkísérelte kikerülni, a manőver nem sikerült és nekiütközött.
A járműben az ütközés miatt megközelítőleg 40 000 forint kár keletkezett.
A vádlott és gyermekkorú társa olyan akadályt létesített a közúton, amely alkalmas volt arra, hogy az ott haladó járművekkel ütközés révén sérüléssel járó balesetet eredményezzen – szögezte le közleményében az ügyészség. Ezért a felnőtt korú elkövető ellen a közlekedés biztonsága elleni bűntett miatt emeltek vádat, mely bűncselekmény büntetési tétele alapesetben (a konkrét eset annak minősül) három évig terjedő szabadságvesztés.
Röviddel az után, hogy az ügyészség közleményét közzétette, a Facebookon több kommentelő is mentegetni próbálta a tréfás kedvű fiatalokat. „Ha egy állat vagy ember feküdt volna ott, azt is elüti?”, vetette fel valaki. Mások szerint „a felvétel alapján nyilvánvaló, hogy gyorsan hajtott a sofőr, amikor nekiütközött a hótömbnek”. Megint mások a kár összegével kapcsolatban hangoztatták kétségeiket.
Nézzük, mint mond az ilyen esetekről a Btk.!
A közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény [232. § (1)]
„Aki közlekedési útvonal, jármű, üzemi berendezés vagy ezek tartozéka megrongálásával vagy megsemmisítésével, akadály létesítésével, közlekedési jelzés eltávolításával vagy megváltoztatásával, megtévesztő jelzéssel, közlekedő jármű vezetője ellen erőszak vagy fenyegetés alkalmazásával vagy más hasonló módon más vagy mások életét vagy testi épségét veszélyezteti, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
Függetlenül attól, hogy mekkora kár keletkezett az út közepére gurított hóemberalkatrésznek rohanó autóban, de még attól is, hogy a balesetet szenvedett jármű gyorsabban hajtott-e a megengedettnél vagy sem, a vádlott és gyermekkorú társa már azzal elkövetették a fenn említett bűncselekményt, hogy „akadályt létesítettek” az út közepén.
A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés is lehet, ha a bűncselekménnyel súlyos testi sértést okoz az elkövető másoknak. Például, ha a fenti esetben a hótömbnek rohanó autó felborul, fának, falnak rohan és a bennülők megsérülnek. Kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés büntetés szabható ki, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget okoz.
És ezzel még koránt sincs vége! Hiszen akár öttől tíz évig terjedő börtönt is kaphat az elkövető, ha tettének következtében valaki meghal, és öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztést is kiszabhat rá a bíróság, ha kettőnél több ember hal meg miatta, vagy ha tettével halálos tömegszerencsétlenséget okoz.
S ha valaki még mindig úgy gondolná, nem több holmi gyerekcsínynél hótömböt gurítani az út közepére, gondolja újra a véleményét. Közúti baleset okozásáért – mint arról nemrég írtunk – 17-en (15 férfi és két nő) élvezik napjainkban a büntetés-végrehajtás vendégszeretetét. [Cikkünk innen érhető el.]
Nyilván a körülményektől, legfőképpen attól, hogy mi módon veszélyeztette a közlekedés biztonságát és a veszélyeztetésnek milyen következményei lettek, akár börtönbe is kerülhet a veszélyeztető.
Ugyancsak a közúti közlekedés biztonsága elleni bűntett elkövetésének gyanújával indult eljárás korábban egy, még 2021 decemberében a 62-es úton történt baleset miatt – de nem a sofőr, hanem az autót vezető nő mellett utazó 28 éves férfi ellen! Dunaújváros irányából Székesfehérvár felé autóztak, amikor a sofőr hirtelen elvesztette uralmát a jármű felett és az út széli vízelvezető árokba hajtott.
Sem az út, sem az időjárási és a látási viszonyok nem magyarázták a balesetet. Először mindenki tanácstalanul állt a történtek előtt. Az autót vezető perkátai asszony maga sem értette mi történt. Legalábbis a helyszínre érkező rendőröknek ezt mondta.
Aztán kiderült. Az asszony anyósülésben utazó ittas férje jó ötletnek gondolta minden ok nélkül behúzni a kéziféket.
Mivel a balesetben az asszony könnyebben megsérült és már csak emiatt is rendőri intézkedésre volt szükség, a szánom-bánom ez esetben már kevés volt.
A közlekedés biztonsága elleni bűncselekménynek minősülhet azonban a táblalopás is. [Korábban erről itt írtunk.] Aligha kell magyarázni, hogy miért. Elég belegondolni, miképpen módosíthatja a forgalmi rendet egy kereszteződésben a STOP tábla hiánya.
Közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény lehet továbbá a vasúti biztosító berendezések megrongálása is. A Balassagyarmati Járási Ügyészség nemrég nyújtott be vádiratot egy 18 éves pásztói lány ellen egy ilyen ügyben. Figyelmetlensége miatt az öt hónapos jogosítvánnyal vezető lány nekiütközött egy lezárt sorompórúdnak.
Korántsem példa nélküli az eset. A MÁV tájékoztatása szerint „a közlekedők figyelmetlensége miatt évente 800-900 félsorompót törnek össze, rongálnak meg a MÁV hálózatán”.
A vádirat szerint a 18 éves sofőr még 2022. október 3-án, napnyugta előtt vezette autóját Szurdokpüspöki lakott területén. Az alacsonyan álló nap fénye megzavarta, ezért nem észlelte, hogy az amúgy jó előre szabályosan kitáblázott vasúti átjáróban a sorompót (egy Hatvanba közlekedő személyvonat miatt) leengedték, s nekiütközött, majd az autója a síneken állt meg.
Szerencséjére a vonat meg tudott állni az átjáró előtt, így a balesetben személyi sérülés nem történt. Az átjáróban a forgalmi szolgálattevő biztosította a közeledő vonat biztonságos áthaladását, majd a sorompó helyreállításáig a vasúti közlekedés az átjáróban teljes sorompó helyett „fedező őrös biztosítással zajlott”.
A Balassagyarmati Járási Ügyészség vádiratában az áll: a baleset azért következett be, mert a sofőr megszegte a KRESZ azon rendelkezését, miszerint „A vasúti átjárót megközelíteni csak fokozott óvatossággal szabad. A vasúti átjáró megközelítésekor, illetve a vasúti átjárón történő áthaladás során eleget kell tenni a vasúti átjáró biztosítására szolgáló közúti jelzéseknek. [KRESZ 39.§]
Az ügyészség a büntetlen előéletű vádlottal szemben a közlekedés biztonsága ellen gondatlanságból elkövetett vétség miatt pénzbüntetés és járművezetéstől eltiltás kiszabására, valamint a MÁV Zrt. 17.240 forintos kárigényének megfizettetésére tett indítványt.
Tavaly lapunk is gyakran volt kénytelen foglalkozni az útátjárós balesetekkel, mivel soha annyi baleset nem történt még út-vasút kereszteződésekben, mint tavaly. 90 személyi sérüléses balesetben 34-en vesztették életüket. A MÁV és az ORFK-Országos Balesetmegelőzési Bizottság országos kampányokat és közös ellenőrzéseket tartott a legveszélyesebbnek tartott átkelőknél.
Az ügyészség is bekapcsolódott a figyelemfelhívó balesetmegelőzési kampányba. A jogodban áll tudni sorozatuk legújabb részében a vasúti átkelők és az autópályák közlekedési tudnivalóit gyűjtötték össze. [A video innen is elérhető!]
F.Gy.A.
