Kormánybeállítás miértekkel

• Könnyebben elkerüli a balesetet, aki egyenes derékkal ül a sofőrülésben.
• Befolyásolhatja-e a kormányfogás egy személygépkocsi vezethetőségét?
• A biztonsági öv használata életet ment, feltéve, ha szabályosan használják.

Számtalanszor elmondták már a szakemberek, hogy sok baleset következménye lényegesen enyhébb lenne, ha az autóban utazók használnák a biztonsági övet, biztonsági gyermekülésben utaztatnák a gyermekeiket. Kevesebb szó esik azonban arról, hogy még szabályos övhasználat mellett is szenvedhetnek súlyos sérüléseket az utasok, és gyakran nemcsak akkor – és nemcsak azért –, ha túl nagy sebességgel ütköznek falnak, fának vagy karamboloznak a szemből oldalról érkezőkkel.

Nem mindegy, hogy hogyan, milyen testtartással ülünk az autóban utazás közben, még kevésbé, hogy a baleset pillanatában.

Prof. Dr. Nemes György traumatológus, ortopéd főorvos szerint, ha egy traumatológusnak megmondják, hogy ki hol ült a balesetező autóban és hogy be voltak-e kötve, vagy sem, az előírásoknak megfelelően működött-e a légzsák, nagy biztonsággal megmondja, hol, mely testrészen és milyen sérüléseik keletkezhettek és ezekben az esetekben, hol kell keresni a különböző traumás elváltozásokat.

Azonban annak, hogy a sofőr hogyan ül és hogyan helyezkedik el az ülésében, hol és hogyan fogja a kormányt, nemcsak a baleset esetén elszenvedhető vagy éppen elkerülhető sérülések szempontjából van jelentősége. Megfelelő üléspozíció-beállítással, jó kormányfogással olykor még akár a baleset is elkerülhető.

Hoffer Zsolt főállásban a Terorrelhárítási Központ Képzési Főosztályának vezetője, közel húsz éve meghatározó szakértője a belügyi gépjármű-vezetéstechnikai képzéseknek, a Hungarian Police Rally Team versenyzője. Őt kérdeztük: hogyan üljünk és hogyan fogjuk a kormányt, hogy a lehető legnagyobb biztonságban tudhassuk magunkat és a leghatékonyabbak vezethessünk.

Szerinte tipikusnak mondható rossz szokás, hogy a legtöbben az autóba félig ülő, félig fekvő helyzetben ülnek be és úgy is vezetnek, mert ez a póz tűnik számukra hosszú távon a legkényelmesebbnek. Csakhogy ilyen testhelyzetből a legtöbben alig érik el a kormányt, legfeljebb csak az alját. Emiatt pedig késve fognak reagálni, ha egy váratlan akadályt kell kikerülni vagy egy hirtelen előállt veszélyhelyzetet kell elkerülni.

Először ugyanis a kissé lezser (félig fekvő) testhelyzetből „fel kell ülniük”, azaz fel kell venniük azt a testtartást, amelyben képesek erőt kifejteni a kormányzáshoz, és csak utána kezdhetik meg a kormányzást. Ez akár egy-két másodperces időveszteséget is jelenthet.

Amikor autóba ülünk Hoffer Zsolt szerint:

• Mindenekelőtt győződjünk meg arról, hogy nem állította el valaki az ülést. Ez még akkor is megtörténhet, akár véletlenül is, ha csak mi vezetjük az autót.
• Az üléstávolságot és a magasságot is úgy kell beállítani, hogy akkor se legyen teljesen kinyújtva a lábunk, amikor padlóig nyomtuk a pedált. A sarok vezetés közben kényelmesen pihenjen a talajon. E tekintetben nincs különbség a manuális és az automata váltós gépjárművek között.
• Az ülés támláját közel merőlegesre kell állítani, majd egy határozott mozdulattal úgy kell elhelyezkedni, hogy az ülés szegletében üljünk. Ebben a pozícióban élünk a leginkább együtt az autóval és ekkor vagyunk a legnagyobb biztonságban is.
• A kormánypozíciót úgy kell megválasztani, hogy a műszerfalon lévő valamennyi jelzést észlelhessük. Egyfajta zsinórmérték, hogy az előre kinyújtott karon a csukló vonalában legyen a kormány legmagasabb pontja. Így amikor megmarkoljuk a kormányt (például, amikor gyorsan kell manőverezni, ezért fontos, hogy kellő erővel tudjuk forgatni azt.

De hol kell fogni a kormányt? Húsz-harminc évvel ezelőtt még azt tanították a tanuló vezetőknek, hogy a kormányt minél magasabb ponton kell megfogni és abból a pozícióból kiindulva kell kormányozni. Persze akkoriban még nem léteztek szervokormányok, ezért olykor, különösen a tehergépkocsinál előfordult, hogy a hatékony kormányzáshoz nem volt elég a sofőr két karjának ereje. Vállból is rá kellett segíteni, sőt, olykor az egész felsőtesttel is abba az irányba kellett dőlni, amerre kormányozni akartunk.

Később azt tekintették szabályos és biztonságos kormányfogásnak, ha 10-14 óránál pihentek a kezek a kormányon és ebből a helyzetből fordította el azt a sofőr a kívánt irányba.

Ma már szinte minden gépjármű szervokormánnyal fut. A mai autók hajtáslánca és a futómű-kialakítása is olyan, ami nagyban megkönnyíti a kormányzást. Ma már az autógyárak épp ezért olyan kormánykerekeket szerelnek a járműveikbe, amelyeken 9 és 3 óránál ujjpihentetőt alakítottak ki.

Hoffer Zsolt megmutatta, hogy ez nem egy új divat, hanem a jelenlegi technikai feltételek mellett ez az a kormányfogás, amivel a leghatékonyabban és a legbiztonságosabban vezethetjük a gépkocsinkat!. Hogy pontosan miért is?

• Ennél a kormányfogásnál tudjuk a leggyorsabban kormányozni a járművünket, lereagálni a legváratlanabb veszélyhelyzeteket.
• Ez a pozíció felel meg a leginkább az ösztönös viselkedésünknek. Bárki megfigyelheti önmagán vagy ismerősein: ha valamiért hirtelen meg kell ragadnia a kormányt, azt mindig mindenki a két szélén középen, a vállvonalban hozzá legközelebbi pontokon markolja meg. Azaz 9 és 3 óránál. Talán nem véletlen működnek így a reflexeink.
• Nem elhanyagolható tényező az sem, hogy nagy baj esetén épp a két kezünk között nyílik ki a légzsák. Amikor 9 és 3 óránál fogjuk a kormány a felfúvódó légzsák oldalra löki a kezeinket, amivel nem okoz semmiféle sérülést. Ezzel szemben, ha fent (vagy legalábbis a középvonalnál magasabban) fogjuk a kormányt a légzsák a fejünk irányába üti a kezünket, így akár súlyos következményei is lehetnek egy koccanásos balesetnek is. Ezt azonban a megfelelő kormányfogással elkerülhetjük.

Magyarországon 1976 óta az első, 2001-től a hátsó üléseken is kötelező a biztonsági öv használata. Ennek ellenére sokan még ma sem kötik be magukat. Számos magyarázatot hallottak már a rendőrök, hogy miért nem kötötték be magukat, kezdve azzal, hogy „csak ide indultunk a kisboltba” egészen odáig (értelemszerűen ezt hölgyek hozzák fel mentség gyanánt), hogy „az öv kidörzsöli a mellüket”.

A rendőrség az év eleje óta a korábbinál is szigorúbban ellenőrzi az övhasználatot, mert ha balesetek bekövetkezését nem is lehet megelőzni azzal, hogy mindenki beköti magát az autóban, a következményei jelentősen enyhíthetők.

A reverzibilis övfeszítők világában kis túlzással tényleg csak egy mozdulat bekötni magát mindenkinek. Néhány fontos apróságra azonban figyelni kell.

• Mindig ellenőrizze, hogy az öv csatja tényleg a helyére került-e és valóban rögzít.
• Az öv felső pántjának a végét úgy kell beállítani, hogy folyamatosan lekövesse a felsőtest vonalát, végig felfekszik a mellkason és a vezető oldalán a bal váll ne csúszhasson ki alóla.
• Fontos, hogy az öv derékvonali szakasza is kövesse a testünket, és ott se legyen megcsavarodva az öv, ellenkező esetben ugyanis akár egy erősebb fékezéskor is súlyos sérülést okozhat; különösen nyáron tönkreteheti a vékony nyári ruhákat, de akár belevághat a testünkbe is.

F.Gy.A.