Lengyelország kapta az idei PIN-díjat

• Hogyan csökkentette Lengyelország tíz év alatt 47%-kal a balesetekben elhunytak számát?
• Sikerülhet-e még megfelezni a baleseti halálesetek számát az Európai Uniónak a 2030-ig?
• Hol a legalacsonyabb és hol a legmagasabb az egymillió lakosra jutó baleseti halottak száma?

Lengyelországnak ítélte az Európai Közlekedésbiztonsági Tanács (ETSC) a 2023-as Közlekedésbiztonsági Teljesítményindex (PIN) díját. A lengyelek azzal érdemelték ki az ETSC elismerését, hogy 2012 és 2022 között 47%-kal sikerült csökkenteniük a közúti balesetek halálos áldozatainak a számát. Ez már önmagában is figyelemre méltó teljesítmény, s még inkább az, ha hozzátesszük, hogy az EU-ban a baleseti halálesetek átlagos csökkenése ugyanezen időszakban kevesebb, mint a fele, mindössze 22%-os volt.

Lengyelországban az egymillió lakosra jutó közúti halálesetek száma tavaly 50 volt. 2012-ben még 93!

Az ETSC (amely egy független, non-profit szervezet, melynek célja, hogy csökkentse a halálozások és sérülések számát a közlekedésben Európában) az idei PIN-díj átadása és Lengyelország közlekedésbiztonsági teljesítménye elismerésének apropóján megkongatta a vészharangot is, amikor arra figyelmeztetett, hogy az Európai Unióban tavaly 20.679-en haltak meg közúti közlekedési balesetekben, ami 4%-os növekedést jelent az előző évihez képest.

Persze 2019-hez, az új bázisévhez viszonyítva, amihez képest 2030-ra a felére kell csökkenteni a balesetekben elhunytak számát az EU-ban, még így is 9%-os a csökkenés. Mondhatni: a közlekedésbiztonság statisztikailag uniós szinten javulást mutat.

Más kérdés, hogy 2019-hez képest időarányosan a csökkenésnek 17,2 százalékosnak kellene lenne ahhoz, hogy megvalósulhasson az ENSZ és az EU fennemlített célkitűzése, a közúti balesetekben elhunytak számának felére csökkentése 2030-ig. A tavaly 4%-os növekedés ezzel ellentétes trendet mutat, és az a tény sem túl biztató, hogy időarányosan alig több mint a fele részben sikerült teljesíteni a valamennyi tagállam, így hazánk által is támogatott célkitűzést.

A 2030-as célkitűzés teljesítése érdekében évente átlagosan 6,1%-os baleseti halálesetszám csökkenésre lett volna szükség, ez esetben lett volna mára elérhető a 17,2%-os csökkenés. Ezzel szemben tart most az EU a baleseti halálesetek számának 9%-os csökkenésnél. És ha figyelembe vesszük a tavalyi trendfordulót, azaz a baleseti halálesetek 4%-os emelkedése uniós átlagban, ki tudja mit hoz a holnap.

Nemcsak egyetlen paraméter, a baleseti halálesetek nagy mérvű csökkentésével érdemelte ki azonban Lengyelország az idei PIN-díjat. Az ETSC szakértői a döntéskor figyelembe vették azt is, hogy Lengyelország

• átfogó nemzeti közúti biztonsági programot dolgozott ki és vezetett be annak érdekében, hogy 2021–2030 között a halálesetek és a súlyos sérülések számát a felére csökkenthesse;
• négyéves Biztonságos Út Infrastruktúra Programot indított;
• bővíti a sebességmérő kamerarendszert;
• 2010 és 2019 között évente átlagosan 19%-kal növelte az ittas vezetés miatti közúti ellenőrzések számát;
• a „vészfolyosó” rendszer kötelezővé tételével lehetővé tette/teszi a sürgősségi járművek számára, hogy az eddiginél gyorsabban jussanak el a balesetek helyszínére, menthessenek meg súlyos sérülteket a haláltól.

Lengyelország mindazonáltal annak ellenére, vagy inkább azzal együtt kapta meg az elismerést, hogy az ETSC számos területen kritizálta a lengyel közlekedési szabályozást. Egyebek között azt, hogy Lengyelországban 140 km/h az autópályákon megengedett maximális sebesség, ami Németország után a második legmagasabb Európában.

Antonio Avenoso, az Európai Közlekedésbiztonsági Tanács ügyvezető igazgatója mindezekkel együtt is úgy vélte, hogy az elmúlt tíz évben Lengyelország nagymértékben javította a közlekedésbiztonságot, és példát mutatott arra, hogyan kell komolyan venni a kérdést.

Megjegyezte: Európa egésze számára több munkára van szükség, uniós és nemzeti szinten a legközelebbi cél, a közlekedési balesetek halálos áldozatai számának megfelezéséhez 2030-ig. Néhány, az Európai Bizottság által márciusban bejelentett kezdeményezésnek lehetnek e téren pozitív hatásai, mint például a közlekedési szabályszegésekért kiszabott bírságok és büntetések határokon átnyúló végrehajtásának vagy, hogy amennyiben egy sofőrt egy tagállamban eltiltanak a vezetéstől, az eltiltás hatálya terjedjen ki az Európai Unió valamennyi tagállamára.

Jelenleg Norvégia a legbiztonságosabb ország az ETSC PIN-kód besorolása alapján. Ott 2022-ben az egymillió lakosra vetítve baleseti halálesetek száma 21 volt. Svédország követi Norvégiát, egymillió lakosonként 22 halálesettel.

Az EU-27-ben a közúti halálozás összesített szintje 46 haláleset/millió lakos volt 2022-ben. 2012-ben még 54 haláleset szerepelt a statisztikákban egymillió lakosonként.

A legmagasabb halálozási arány Romániában és Szerbiában van, ahol 86, illetve 83 haláleset jut egymillió lakosra. Két országban – Máltán és Hollandiában – 2022-ben magasabb a közúti halálozás, mint 2012-ben.

Magyarországon 2022-ben az ETSC adatai szerint egymillió lakosonként 55 halálos áldozatot követeltek a közlekedési balesetek.

A lengyel siker titka az, hogy nincs titok. Hasonló elvek mentén dolgoztak a közlekedésbiztonságuk javításáért, mint már évtizedek óta a norvégok, a svédek és az összes többi, jellemzően skandináv „közlekedésbiztonsági bezzeg ország”. Fejlesztették az infrastruktúrát, növelték az ellenőrzések gyakoriságát és szigorították a szankciókat.

A norvégiai gyakorlatról korábban már részletesen írt a Közlekedésbiztonság. [Írásunk itt érhető el.] Csak néhány példa a norvég gyakorlatból: aki autópályán 150 km/h feletti sebességgel autózik, motorozik, ha elkapják legalább 18 napra börtönbe kerül. (Norvégiában egyébiránt az autópályákon megengedett sebesség 110 km/h. Nálunk 130 km/h, de az automata sebességmérőkkel dokumentált gyorshajtásokat 150 km/h-ig nem szankcionálják az objektív felelősség keretében).

Norvégiában a jogosítvány bevonásához sem kell jogerős bírósági vagy más hatósági végzés. Ott a rendőrség már a helyszínen elveheti a jogosítványt a megengedett sebesség jelentős túllépése esetén (alaphelyzetben 14 napra). Az autó ilyenkor – mint a szabályszegés elkövetésének az eszköze – az út szélén marad, hacsak sofőr jogosítvánnyal rendelkező utasa, rokona, ismerőse azt onnan el nem viszi.

F.Gy.A.