Még huszonegy évig tankolhatunk?

• Ha 2035-től nem készülhet több belsőégésű motorral szerelt autó Európában, akkor 2045-től nem lenne szabad kőolajból készült üzemanyagokat forgalmazni – vélik a német autógyártók.
• Egy bírósági ítélet miatt a régebbi évjáratú belsőégésű autók használatát is megtilthatják az EU-ban.
• Európa az egyetlen földrész, ahol tiltásokkal igyekeznek keresztülvinni a zöld átállást.

A zöld átmenet megszülte a tiltás, tűrés és támogatás, vagyis a rendszerváltás előtt ismert “Három T” gyakorlatát. Az elektromos hajtás, mint úgymond széndioxid-semleges technológia, minden téren támogatást élvez: adókedvezmények, parkolási kedvezmények, ártámogatás és vásárlói támogatás képében. A hibrid hajtás, vagyis a belsőégésű és a villanymotorok együttes használata eleinte támogatott volt, mostanára már inkább a tűrt kategóriába került. A belsőégésű motorok gyártása, forgalmazása, használata több szempontból tiltottá válik: az EU jelenleg is érvényes döntése alapján 2035-ben be kell szüntetni a dugattyús erőforrások gyártását – egy kivétellel: a szintetikus üzemanyagok használatára képes motorok forgalmazása azután is engedélyezett lesz.

Igen ám, de mi lesz azzal több tízmillió belsőégésű motorral hajtott járművel, ami a kontinens útjain még évtizedekig rontja a levegőt? Erre a problémára többféle megoldás körvonalazódik: alkalmazzuk a régebbi évjáratú használt autókra a legújabb környezetvédelmi normát (EURO 6dtemp), és amelyek nem felelnek meg, azokat vonjuk ki a forgalomból. Erről a törekvésről a közelmúltban számoltunk be ezen a felületen. A másik lehetőség, hogy betiltjuk a kőolajból készült üzemanyag forgalmazását az EU országaiban. Ezt az ötletet egyébként nem Brüsszelben vetették fel, az csupán az EU érvényes jogszabályainak – a belsőégésű motorok forgalmazásának 2035-ös tilalmáról szóló rendelkezések – logikus következményének tekinthető. A német autógyártók szövetsége (Verband der Automobilindustrie, VDA) igazgatóságának tagja, Oliver Zipse (BMW) azt fejtegette, hogy miként az EU az autóipartól szoros határidővel megköveteli az elektrifikációt, úgy az üzemanyagipartól is meg kellene követelniük, hogy CO₂-mentes villamos energiát, hidrogént és CO₂-semleges üzemanyagokat is kínáljon – olvasható a Süddeutsche Zeitung tudósításában. Ennek az olajipari zöld átállásnak a kikényszerítésére szolgálna a 2045-ös tilalom, amelynek révén az üzemanyagtöltő állomások kínálatából eltűnnének a hagyományos dízelek és benzinek.

Az elképzelt forgatókönyv tehát úgy néz ki, hogy az európai polgár 2034 decemberének végén bemegy az autószalonba és vásárol egy belsőégésű motorral (is) rendelkező gépkocsit, majd tíz év múlva leadja a bontóban, mert már nem tudja mivel tankolni. Ezzel teljesedik be a közúti közlekedés zöld átmenete: ekkor már csak elektromos hajtású járművek közlekedhetnek az utakon.

A kérdés csak az, hogy ezt a folyamatot valóban csak a támogatás és tiltás kizárólagossága segítségével lehet keresztülvinni? Kínában és az Egyesült Államokban egyaránt a támogatások, ösztönzők rendszere működik. Az elektromos átállás hívei szívesen hivatkoznak az automobil nagy előretörésre, amely az USA-ban mindössze 10 évig tartott: az 1910-es 11%-os piaci részesedés 1920-ban már 81% volt a ló nélkül közlekedő kocsik esetében. Az olcsóbb, praktikusabb, nagyobb teljesítményű közlekedési eszköz történelmi léptékkel nézve rendkívül rövid idő alatt meghódította az utakat.

Ehhez persze sok minden kellett, de egy valami biztosan nem: a lovaskocsik használatát soha senki nem tiltotta be.

N.V.