Mi az? Száraz, mégis csúszik, mint a jég!

Két éve megtanulhattuk, hogy milyen egy homokvihar.

Mi történhet akkor, ha vékony porfilm borítja az utat?

Mit figyeljünk, hogy meglássuk a láthatatlan porréteget?

Herceghalom, 2023. május 11. Viharos szél tombolt arrafelé, ahogy országszerte még számos helyen. Az autópálya mellett zajló földmunkák miatt a laza földet az erős szél felkapta és az autópályára sodorta. Tanuk beszámolói szerint szinte egyik pillanatról a másikra éji sötétség borult a sztrádára és környékére.

Mégsem okolható pusztán a homokvihar miatt nullára csökkent látótávolság az egy ember halálával, 39, köztük tíz gyermek súlyos sérülésével végződött tömegszerencsétlenségért. Persze anélkül nem történt volna baleset. Azonban a tömegszerencsétlenséget leginkább mégis az emberi felelőtlenség okozta. Sokan látták ugyanis, hogy „szürkésbarna valami” kavarog előttük, ámultak, találgatták mi lehet az a gomolygó akármi, mégsem vették le a lábukat a gázpedálról.

Némelyik jármű fedélzeti kamerája dokumentálta is a sofőr felelőtlenségét. A rendőrség most bizonyítékként használja a felvételeket az ügyben folyó nyomozásban, aminek az eddigi tájékoztatás szerint három gyanúsítottja van.

Az eset egy időre talán tudatosította minden gépjárművezetőben, „Lassíts, ha látod, hogy nem látsz!”  [Korábbi cikkünk a linkre kattintva érhető el.]

Azonban a homok viharos szél nélkül is komoly veszélyt jelenthet az utakon.

Erős, de még nem viharos szélben a homok/por úgy hat, mintha egy függönyön keresztül néznénk magunk előtt az utat, aminek a szövéssűrűsége egyik pillanatról a másikra megváltozhat. Jelentősen csökkenti a látótávolságot. Akár másodpercek alatt is. Szélsőséges esetben, például viharos szélben, mint azt a herceghalmi esetben megtapasztalhattuk, akár nullára is.

A távolban kavargó por megnehezíti, hogy a gépjárművezetők az általuk megszokott távolságból felismerjék a közlekedési táblákat, útburkolat jeleket, kisebb tárgyakat, akadályokat, veszélyforrásokat. Olyan hatást kelt, mintha füst lenne, ami már önmagában is félrevezető lehet, ráadásul feleslegesen stresszeli a közlekedőket, hiszen valójában nem ég semmi. Így viszont lassítja azt a folyamatot, amelynek a végén a sofőrök jó döntést hozhatnak.

Ami azonban ezeknél is nagyobb veszélyt jelenthet a közlekedésbiztonságra, az az, hogy a lebegő porszemcsék jelentősen rontják a távolságérzékelést, emiatt előzéskor például a sofőrök könnyebben „benézhetik” a szemből érkezők vagy az előttük haladók távolságát. Mivel a levegőben lebegő por a látásélességet is rontja, a többi jármű sebességének becslése is pontatlanabb lehet a szokásosnál.

Ha már a homok/por az útburkolatra került – és e tekintetben mindegy, hogy a szél fújta rá vagy egy tehergépkocsiról szóródott le – szélcsendben is veszélyes lehet, mivel a száraz aszfalton a homokszemcsék a vízhez hasonló csúszós filmréteget alkotnak, ami különösen kanyarban vagy hirtelen fékezéskor, de akár még motorfékes lassításkor is igen veszélyes lehet.

Az aszfaltot filmszerűen elborító por és homok jelentősen ronthatja a tapadási tényezőt, ami a súrlódási erő és a felületeket összenyomó erő hányadosa és azt mutatja meg, hogy milyen mértékű a súrlódás a jármű kerekei és az útfelület között, ami a kerekek tapadásának mértékét határozza meg.

Ha erős oldalszélben autózunk, motorozunk, a széllökések a finom homokkal borított úton alacsonyabb tapadási tényező mellett a járművünket könnyebben eltéríthetik a széllökések, nehezebb az ilyen utakon korrigálni. Főleg a motorosoknak, kerékpárosoknak.

Nem kell ahhoz túl vastag homokrétegnek borítania az utat, hogy a gépjárművezetők úgy érezzék magukat, mintha vizes vagy jeges úton haladnának. Már az egészen vékony, 0,1-0,3 mm vastag porréteg is 0,8-0,9-ről 0,6-0,7-re csökkentheti a tapadási tényezőt. Ez pedig azt jelenti, hogy 50-90 km/h sebesség mellett hirtelen fékezéskor akár 10-20%-kal is nőhet a fékút.

Egy-három milliméter homokréteg mellett (ez már észrevehető vastagság) a tapadási tényező annyira lecsökken, mintha nedves aszfalton közlekednénk, ekkor már 30-40 százalékkal is nagyobb lehet a féktávolság, mint a tiszta aszfalton. Ha még vastagabb por- vagy homokréteg borítja az utat, az már olyan, mintha havas úton autóznánk. Ekkor már nemcsak a kerékpárosok, a motorosok stabilitása csökken veszélyesen, az autók is instabillá válhatnak.

Értelemszerűen, a tapadási tényező változása nemcsak a fékútra van hatással. Csökkenése megnehezíti a gyorsítást, a kanyar ívének tartását is.

Csak tovább nehezítheti a közlekedők dolgát, ha víz éri az aszfaltra rakódott finom port. Olyan kevés, ami nem mossa le az útról, viszont a porral vegyülve csúszós-tapadós masszát alakít ki az útburkolat és a kerekek között. Mintha hóban autóznánk, pedig nyár van.

Jogos a kérdés: miből következtethet egy átlagos autós arra, hogy az aszfaltot veszélyes vastagságú száraz por borítja?

Jó hír! A vékony por- és a finom homokréteg bár száraz időben, napsütésben alig látható azért teljesen nem láthatatlan. Vannak figyelmeztető jelei annak, hogy a járművel olyan útszakaszra értünk, ahol tanácsos óvatosabban fékezni, gyorsítani, manőverezni, mindezekre tekintettel lassabban hajtani.

Ilyen figyelmeztető jel a napsütésben is matt vagy „fátyolos” aszfalt. Az úton fel-felbukkanó porsávok, -foltok; szerencsére a szél nem egyenletesen pakolja az útra a homokot, így mindig akadnak bordák és foltok, amiket a rajtuk megtörő fény láthatóvá tesz. Figyelmeztető jelek lehetnek azonban a porral fedett útburkolati jelek is.

Az aszály szinte bárhol kialakíthat napjainkban olyan területeket, ahonnan a szél könnyen felkaphatja és az úttestre hordhatja a földet, ahogy a mezőgazdasági főszezonban (őszi-tavaszi szántás, betakarítás idején) is számítani kell, hogy nemcsak a munkagépek, a természet erői is szennyezhetik a burkolatot. És ott is, ahol látványosan koszosak, porosak az útmenti fák és bokrok.

Olykor hallható is a veszély. A homokszemek finom pattogása a sárvédőn a padlólemez alatt óvatosságra kell, hogy intsen mindenkit. Ahogy az is, ha a kormányzás minden indok időnként könnyebbé válik egy útszakaszon, mert az soha nem arra utal, hogy a jármű stabilabb lett, mint volt.

Azt is éreznie kell minden autósnak, ha a nő a fékút. Ha picit „mintha másképp működnének a fékek”. Érdemes azonnal lassítani (nem hirtelen fékezni, csak lassítani).

A homokkal, porral szennyezett utak nem kívánnak speciális abroncsokat, például terepgumit.  A jó minőségű és kellő profilmélységű nyári gumi tökéletesen megfelel. Érdemes azonban alaposan lecsutakolnia a járművet és a gumijait is egy poros aszfalton megtett hosszabb út után. Kiszedni a bordázatból az apró köveket. Ellenkező esetben gyorsabban kopnak majd az abroncsok.

A rárakódott homok opálossá teszi a szélvédőt és a fényszórók búráit, ami fénytörést okoz és emiatt sok-sok kellemetlenséget nekünk és a velünk szembe közlekedőknek egyaránt. Nem mellesleg karcolja is a felületeket, ami idő előtti cserét tehet szükségessé.

F. Gy. A.