Lassíts, ha azt látod, hogy nem látsz!

• Három gyanúsítottja van a nyomozásnak, de még nincs vége.
• Gyakrabban lehetnek ezentúl majd nálunk is homokviharok.
• Komolyabban kell venni az erős oldalszélre figyelmeztető jelzést.
• Nincs az a védő-előrejelző rendszer, ami pótolja az odafigyelést.

Már három gyanúsítottja van eddig annak a nyomozásnak, amely 2023. március 11-én délután a Herceghalom térségében tomboló homokvihar miatt történt tömegszerencsétlenség miatt rendeltek el. És még nincs vége. A Közlekedésbiztonság megkeresésére a rendőrség nem kívánt találgatásokba bocsátkozni arról, hogy lesznek-e további gyanúsítottjai az ügynek, sem arról, várhatóan mikor fejeződik be a nyomozás.

Emlékeztetőül: a sztrádára lecsapó homokvihar miatt néhány perc alatt 41 jármű rohant egymásba, köztük öt kamion. Utóbbiak bebicskáztak, és emiatt gyakorlatilag teljes keresztmetszetében lezárták a pályát, kitérési, menekülési utat sem hagyva a mögöttük érkezőknek. Az őket nagy sebességgel követő többi jármű így gyakorlatilag egy acélfalba rohant. A sofőröknek esélyük sem volt kikerülni a monstrumokat.

Egy ember meghalt, 39, köztük tíz gyermek megsérült. A 41 gépjármű közül a balesetben 19 totálkárosra tört, jórészt teljesen kiégett. A biztosítók már eddig is több százmilliós kártérítést fizettek ki, és ki tudja mekkora lesz a számla végösszege. Igaz, a kifizetett kártérítés egy részét a jog szerint visszakérhetik, visszaperelhetik majd azoktól, akiket utóbb a bíróság jogerősen felelősnek mond ki a tömegszerencsétlenségért.

Aznap nemcsak Herceghalom térségében kellett erős oldalszélben vezetniük. Emiatt több kisebb baleset is történt a hazai utakon, emellett az olykor orkán erejű széllökések zavarokat okoztak a közlekedésben a magyar-szlovák határon, Szlovákiában és Csehországban is. A körülmények szerencsétlen összejátszásának volt köszönhető, hogy míg minden más helyen csak kevésbé súlyos kimenetelű koccanásokat okozott a viharos erejű szél, Herceghalom magasságában a sztrádán tömegszerencsétlenséget okozott.

Herceghalomnál az erős szél a sztráda melletti földekről, melyeken az idő tájt éppen talajmunkákat végeztek, nagy mennyiségű port és finom homokot sodort egy néhány tízméteres szakaszon az autópályára, pillanatok szinte nullára csökkentve a látótávolságot. Azok, akik az elsők között futottak bele 130 km/h vagy magasabb sebességgel e nálunk szokatlan jelenségbe, egy ideig nem hittek a szemüknek, és nem is lassítottak, majd túlságosan erősen fékeztek. Néhányan emiatt a szalagkorlátnak sodródtak, akiknek sikerült megállniuk, azokba viszont a mögöttük érkezők rohantak bele.

Csörgő László közlekedésbiztonsági szakértő már közvetlenül a tragédia után rámutatott: szerinte nem csak a homokvihar okolható a történtekért. Egy, a balesetben érintett kamion fedélzeti kamerájával rögzítette a baleset előzményeit. Azon látszik, hogy sem a kamion, sem a mellette éppen elhaladó személygépkocsik sem lassítanak, miközben 130 km/h körüli sebességgel száguldanak az előttük kavargó porfelhőbe.

Később a baleset több érintettje is arról számolt be, hogy az erős szél már kilométerekkel korábban is próbára tette a sofőröket, majd egyik pillanatról a másikra elsötétült körülöttük minden. Többen elmondták, távolról láttak valami barnásszürke foltot maguk előtt, de elképzelni sem tudták, mi lehet az. Volt, aki a sajtónak elismerte, hiba volt nem fékezni, amikor azt a szokatlan jelenséget észrevette. Mert mire felfogták, hogy mi lehet az, már késő volt. Igaz, a legtöbbeknek csak akkor vált világossá mekkora veszély felé rohannak, amikor a homokátfújásba értek. A sztráda szürkeségbe borult, az orrukig sem láttak, és autóroncsok, lángoló autók zárták el az utat. Apokaliptikus látvány volt.

Az ütközések nagy száma és az autók roncsolódásának mértéke szakértők szerint arra utalt, a balesetben érintett járművek nem lassítottak és nem tartottak kellő követési távolságot sem az előttük haladóktól. Amikor meglátták az előttük álló, égő roncsokat, hiába vészfékeztek, már késő volt.

Nem voltak elég óvatosak az ott közlekedők, noha az M1 sztrádát is kezelő Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. változtatható jelzésképű táblái aznap szinte folyamatosan erős oldalszélre figyelmeztettek. Az UTINFORM szintén.

De vajon lehettek volna óvatosabbak? Kellett volna Magyarországon március derekán homokviharra és annak hatására számítaniuk?

A tömegszerencsétlenség után sokan feltették azt a kérdést: le kellett volna zárni a sztrádát a homokvihar miatt? Elterjedt a hír, hogy aznap Szlovákiában rövid időre lezárták a D2 sztrádát a viharos és homokvihar miatt. Csakhogy ott sem a szél és látási viszonyok hirtelen romlása, hanem egy ezek okozta baleset miatt zárták le a sztrádát.

A jelenség, amit az M1-en akkor tömegszerencsétlenséget okozott másodpercek alatt alakult ki és percek alatt csökkentette néhány méterre, szinte nullára a látótávolságot.

„Mintha sűrű ködbe hajtottunk volna”, mesélte egyik ismerősöm, aki pár éve egy arab országban a saját bőrén tapasztalta meg milyen, amikor a homokvihar lecsap az úton lévőkre. „Nem tehetsz semmit, mondta, mint hogy lassítasz, de még jobb, ha félreállsz, bekapcsolod az elakadásjelzőt és reménykedsz, hogy mások is lassítanak és nem rohannak beléd.”

A rendőrség szakértők bevonásával vizsgálja a tragédia körülményeit. Azonban a történtek számos tanulsága már ma is levonható. Ha valaki lát maga előtt egy nagy szürkésbarna, átláthatatlan foltot, lassítson és tegye ki az elakadásjelzőt. Ha már benne van a sűrűjében, dudáljon is. Balesetveszély-elhárításra a KRESZ megengedi a hangjelzés használatát!

Húzódjanak le az útról, a szélsőből jobbra, a belsőből balra, nyissanak sávot jó előre a tűzoltóknak és a mentőknek – nem tudhatják mi történt elöl, várható-e a készenléti szolgálatok érkezése. És amennyiben megállt a forgalom és semmi jele annak, hogy egyhamar újraindul, akkor se kezdjen el senki manőverezni, hogy előbbre jusson. És semmiképpen ne szálljanak ki nézelődni! Ha kiszállnak, mindenképpen húzódjanak a szalagkorlát mögé!

Célszerű lesz a jövőben komolyabban venni a közútkezelők változtatható jelzésképű tábláinak erős oldalszélre figyelmeztető üzeneteit.

Belátható időn belül arra nem érdemes számítani, hogy minden lehetséges veszélyre valós időben fel tudják hívni a közútkezelők a közlekedők figyelmét. Egy erős széllökés egy-két perc alatt is képes lehet a látótávolságot töredékére csökkentő homokfelhővel beborítani egy útszakaszt.

Épp ezért nincs más megoldás, mint a figyelmes vezetés. „Ha látod, hogy nem látsz, előbb lassíts, csodálkozni, gyönyörködni, felháborodni ráérsz később is” – javasolja egy gépjárművezető-oktató.

… mert mindenkit hazavárnak!

F.Gy.A.