Amikor maga a város is besegít a vezetésbe
- Az út olyan veszélyt is láthat, amelyet az autó még nem
- Kína a minibusztól a takarítógépig közös rendszert tervez
- A verseny tétje már az is, ki szervezi meg a város mozgását
Mennyivel lehet biztonságosabb a közlekedés, ha az autó olyan veszélyről is tudomást szerez, amelyet még nem láthat? És mi történik, amikor a segítséget nyújtó rendszer téved?
Képzeljünk el egy jobbra kanyarodó minibuszt, ami elől egy parkoló furgon eltakarja a közeledő kerékpárost. A kereszteződés érzékelő rendszere azonban észleli a veszélyt és figyelmeztetést küld a minibusz vezetőjének vagy a minibusz önvezető rendszerének.
Egy ilyen városi rendszerrel számtalan baleset megelőzhető lenne, mivel járművek még azelőtt lassíthatnának, hogy a sofőrjük vagy a saját kamerájuk észlelné a biciklist. Az ilyen út-jármű együttműködésen emberi életek múlhatnak, hatalmas anyagi károk lennének megelőzhetők.
Az ehhez szükséges információ-megosztás fejlesztése már több kontinensen zajlik. Kínában nemrég bemutatták azt is, mi történik, ha egy város különböző mozgó szolgáltatásait is bekötik a rendszerbe.
Nemcsak egy kereszteződés, egy egész város
Az okos út érzékelheti a torlódást, továbbíthatja a jelzőlámpák adatait, figyelmeztethet az esetleges akadályokra. Az intelligens város ennél összetettebb feladatra vállalkozik: összekapcsolja a személyszállítás, a kézbesítés, a takarítás és más szolgáltatások működését.
A különbség leginkább a fejlesztés léptékében és az együttműködés mélységében van. Más feladat jelezni egy minibusznak, hogy akadály van előtte, és más többféle jármű munkáját, útvonalát, felügyeletét közös városi rendszerbe szervezni. Ahogy az adatcsere, a feladatok összehangolása és a jármű közvetlen irányítása különböző dolgok.
A Wuhanhoz tartozó Optics Valley szeptemberben bemutatott programja Hubei tartomány gazdasági és informatikai hivatalának beszámolója szerint már 228 intelligens csomópontot, 760 kilométer tesztelésre megnyitott úthálózatot és 186 drónrendszert foglal magába. (A tesztúthálózat azonban nem jelenti azt, hogy 760 kilométernyi, utat korlátozás nélkül átadtak önvezető forgalomnak, de közel áll ahhoz.)
A városüzemeltetési platformot már használják, a kapcsolt járművek és az alacsony légtéri eszközök szolgáltatási platformja elkészült. A robotikai és megosztott „kétkerekű platform” még épül. Az autonóm minibuszok, kézbesítő és takarítójárművek, valamint a földi–légi ellenőrzés közös fejlesztési keretet kapnak.
A cél 2028-ra egy másutt is alkalmazható modell kialakítása.
Kína rendszert is építene az autó köré
A helyi kezdeményezés mögött országos fejlesztési irány áll. Öt kínai minisztérium 2024-ben indította el a jármű–út–felhő integráció kísérleti programját. Húsz várost, illetve városcsoportot választottak ki. A cél az út menti érzékelők, a kommunikáció, a járművek és a számítástechnikai háttér együttműködésének megteremtése, közös szabványokkal és városok között is használható szolgáltatásokkal.
Ebben a megközelítésben az autó környezete is aktív segítséget nyújt a vezetésben. Az automatizált jármű saját érzékelői más nézőpontból (a közlekedés más szereplőitől és az infrastruktúra különböző elemeitől) származó információkhoz is hozzájutnak a rendszeren keresztül, a városi irányítás pedig a különböző szereplők működését hangolhatja össze.
Optics Valley, a világ egyik legjelentősebb optikai kommunikációs, chipgyártási és lézertechnológiai bázisa, ezt a logikát terjesztené ki különböző városi szolgáltatásokra.
Az ígéret csábító: ugyanaz a digitális rendszer a háttérből több funkciót is elláthat egyszerre, többféle igényt kiszolgálhat pusztán azáltal, hogy felhasználói hasznosíthatják és felhasználhatják egymás információit. Hogy mindez mennyivel biztonságosabb vagy olcsóbb, azt még megjósolni is nehéz. Kínai források nem közölnek a teljes programra vonatkozó, ellenőrizhető balesetcsökkenési vagy megtérülési eredményeket.
Európa is összekapcsol, más hangsúlyokkal
Európa sem kizárólag a mindent önállóan megoldó járművekre vár. Egyes országokban léteznek már egy-egy városra, sőt egész országra kiterjedő megoldások.
Korábban lapunk is beszámolt arról a dán megoldásról, amivel egy város egy okostelefonra telepíthető speciális, AI-támogatott applikációval minden alkalmazottját bevonta az úthálózat ellenőrzésébe.
Okostelefonnal vadásznak az úthibára… – írásunk itt olvasható.
Svédországban a modern autók által termelt adatok felvásárlásával érték el, hogy egyik napról a másikra 3000-ről 300 ezerre nőtt az útellenőrök száma és felfagyás, baleset vagy úthiba esetén pontosan lehessen tudni hol és hogyan kell beavatkozni.
Szól az autó, ha csúszik az út – cikkünk innen érhető el
Az európai C-Roads programban országok és útüzemeltetők dolgoznak a járművek és az infrastruktúra együttműködésén. A platform 2026. februári összesítése több mint hatezer út menti kommunikációs egységet és több mint 3500 közösségi közlekedési járművet érzékel.
Az Európai Bizottság CINEA ügynöksége útépítési és időjárási figyelmeztetéseket, álló járművek (torlódások) jelzését, valamint a zöld lámpához igazodó sebességajánlást sorolja az alkalmazások közé.
Magyarország is részt vesz ebben a fejlesztésben: a korábbi C-Roads Hungary projekt Győr térségében és több közlekedési folyosón tervezett együttműködő szolgáltatásokat.
Az Egyesült Államok közlekedési minisztériuma 2024-ben országos tervet tett közzé a járművek és környezetük adatcseréjének terjesztésére, hangsúlyosan a halálos és súlyos balesetek megelőzéséért.
A különbségek az ambíciók hangsúlyaiban vannak.
Az európai program egyik központi kérdése, hogyan működjenek együtt különböző országok és gyártók rendszerei.
Az amerikai terv a biztonsági célú összekapcsolást emeli ki.
A kínai kezdeményezés a városi szolgáltatások szélesebb körét szervezné rendszerbe.
A következő exportcikk egy városi rendszer lehet
Ha a kínai fejlesztések beválnak, a nagyobb sorozatban készülő érzékelők és kommunikációs eszközök olcsóbbá válhatnak. A beszállítók pedig az európai és az amerikai autóiparra is súlyos fenyegetést és hatalmas átalakulási kényszert helyező autóipar járművei mellett komplett csomagot is kínálhatnak: komplex infrastruktúra-működtető rendszereket, szoftvereket és üzemeltetést.
Ez nem egy lehetséges jövő, az Optics Valley-program eddigi export eredményei arra utalnak, hogy a világon komoly érdeklődés és kereslet van a kínai megoldás iránt.
A verseny ma már az autógyártástól a városi szolgáltatásokig terjedhet az autók és a városüzemeltetést támogató informatikai rendszerek piacán.
F. Gy. A.
