A láthatósági ruha, ami láthatatlanná tesz

• Az immár minden új autóban kötelező vészfékező rendszerek éjszaka könnyen összezavarodnak
• A szabványos, a felsőtestet borító fényvisszaverő mellényeket jól felismerik
• A fényvisszaverő overált vagy a háton viselt iskolatáskával hordott sárga mellényt gyakran figyelmen kívül hagyják

A gyalogosok éjszaka sokkal nagyobb veszélyben vannak, mint nappal: az éjszakai gyalogos balesetek halálos áldozatainak aránya különösen magas. Ezért erősen ajánlott a fényvisszaverő biztonsági mellény viselése, hogy a sofőrök időben észrevegyék az út szélén haladó vagy átkelő gyalogost. Ha pedig a sofőr figyelme elterelődik, a jelenleg kapható új autómodellekbe beépített automatikus vészfékező rendszerek lépnek működésbe.

De vajon megbízhatók? Az ADAC (Német Autóklub) azt állapította meg, hogy a rendszerek bizonyos körülmények között rosszul működnek – például amikor éjszaka egy fényvisszaverő overált viselő személlyel találkoznak a „normál” ruházat helyett. Egy hat autómodellt, köztük kiváló minőségű és kifejezetten olcsó európai, piacvezető amerikai és globálissá váló kínai gyártók termékeit vizsgáló tanulmány arra volt kíváncsi, hogy a vészfékezést segítő rendszerek mennyire megbízhatóan dolgoznak éles helyzetben.

A tanulmány egészen pontosan azt vizsgálta, hogyan reagálnak az autók egy hagyományos biztonsági mellényt viselő felnőttre, egy fényvisszaverő overált viselő személyre (pl. útépítő munkás), valamint egy háti iskolatáskát és biztonsági mellényt viselő gyerekre.
A teszt eredményei komoly biztonsági hiányosságokat tártak fel az összes résztvevő jármű rendszereiben.

A jó hír az, hogy a szabványos, a felsőtestet takaró biztonsági mellényt viselő felnőtt próbabábuval végzett teszt során minden jármű felismerte a helyzetet, és el tudta kerülni az ütközést. Ezzel szemben az eredmények teljesen eltérőek voltak a szabványosított munkaruházat (fényvisszaverő kezeslábas) esetében, mint amilyeneket például az építőipari munkások, a mentőszolgálatok, a rendőrség vagy a közúti segélyszolgálatok munkatársai viselnek. Szinte egyik jármű sem ismerte fel a bábut, vagy túl későn ismerte fel, és nem tudott időben fékezni, aminek katasztrofális következményei lettek volna valódi gyalogosok esetében.

Ugyanilyen problematikus, hogy míg az összes autó felismerte a sötét ruhát viselő gyermeket, és vészfékezést kezdeményezett, szinte minden rendszer meghibásodott, amikor a gyermek fényvisszaverő ruházatot és iskolatáskát viselt. A járművek vagy egyáltalán nem fékeztek, vagy nem időben tették. A tesztet végző műszaki szakemberek szerint nyilvánvaló, hogy a rendszereket összezavarják az alacsonyan elhelyezett fényvisszaverők.

Mivel az egész alakos láthatósági ruházatot viselő embereket és az iskolatáskát hordó gyermekeket nem ismerik el megfelelően, a szakemberek a gyártókat arra kérik, hogy sürgősen fejlesszék rendszereiket. Szerencsés körülmény, hogy a probléma valószínűleg nem a beépített érzékelőkkel, mint inkább a közlekedők helyes felismerésével van, az ADAC szakértői szerint a meglévő járművekben is javulás érhető el majd egy szoftverfrissítéssel.

A sofőrök számára az eredmények ismét azt jelentik, hogy bár a vezetéstámogató rendszerek támogatást nyújtanak, de nem 100%-ban megbízhatók. Még sűrű ködben vagy heves esőzésben is hamar elérik a technológia a határait, és nem mindig lehet rájuk támaszkodni, ahogy azt az ADAC is kimutatta egy korábbi tanulmányban.

Mindez persze semmiképpen nem a láthatósági ruházatok kritikája. A gyalogosoknak és a gyerekeknek semmiképpen sem szabad lemondaniuk a jól látható ruházatról a sötétebb hónapokban. Ez ugyanis jelentősen javítja a túlélési esélyeiket egy veszélyhelyzetben. Vagyis a közlekedésbiztonsági előnyök messze meghaladják a baleset kockázatát, ha a vészfékező rendszer nem, vagy túl későn reagál.

N. V.