Nem kötelező a gumicsere, de…
- Magyarországon a rendőr nem büntet azért, mert télen nyári gumi van az autó
- Baleset után viszont a bíróság és a biztosító megnézi, hogy mi volt a kerekeken
- Olvassa el a CASCO-ja biztosítási feltételeket, nehogy később meglepetés érje!
A KRESZ szerint személyautóra nem kötelező télen téli abroncsot szerelni. Hólánc is csak a használatát kifejezetten előíró táblával jelzett útszakaszon kötelező. Nem sok ilyen van nálunk. A szöges gumi viszont minden közúton tiltott.
Az abroncsok jogszabályban meghatározott minimális profilmélysége 1,6 milliméter – nyáron és télen egyaránt. 75 centi feletti kerékátmérő esetén 3 mm. Azonban a gumisok szerint biztonságosabb, ha nyári gumi esetén a profilmélység nem csökken 2-2,5 mm alá, míg téli guminál legalább 4 mm.
A szabályozás hiánya azonban nem jelent felmentést a felelősség alól, tehát a gépkocsivezetőknek a sebességet a mindenkori út- és látási viszonyokhoz kell igazítaniuk, és úgy kell vezetniük a járművet, hogy azt uralni tudják.
Vigyázz! Van itt egy masszív csapda!
„Nesze semmi, fogd meg jól! Gumiszabály!” – mondják sokan a fentiekre, ezért álljunk meg itt egy pillanatra! Baleset után ugyanis a fentieknek jelentőségük lesz. Büntetőeljárásban majd az igazságügyi műszaki szakértő fogja megmondani, hogy valóban az út- és látási viszonyoknak megfelelően vezettünk-e.
És itt van a csapda, amibe sokan belesétálnak. Magyarországon télen nem kötelező a téli gumi. De a szakértő – a bíróság vagy a biztosító kérésére – nem is azt vizsgálja, hogy milyen gumik voltak a kerekeken. Vagy nem csak azt.
Kiszámolja a fékutat, és meghatározza, hogy „megfelelő” abronccsal is balesetet okozott volna az autó vagy megállt volna időben a csúszós úton, a válasza sokba kerülhet az autósnak. A megfelelőség itt jelenthet téli abroncsot, de jelenthet kevésbé kopottat egyaránt.
Nem feltétlen azért kerülhet bajba a sofőr, mert nyári gumival autózott télen, hanem mert nem megfelelővel. De, ha a sofőr köti az ebet a karóhoz, hogy az ő gumijai jók voltak, a profilmélységük még jóval nagyobb volt 1,8 mm-nél, a szakértőnek elég lesz annyit mondani: rendben, de ezzel az autóval (ezekkel az abroncsokkal) túl gyorsan hajtott. A bizonyíték maga a baleset és a szakértő számítása, miszerint jobb tapadású gumikkal az autót időben állóra fékezhette volna.
Nem kötelező a téli gumi, de olykor az!
Mivel jogszabály nem írja elő a téli gumi használatát – bár nálunk is vannak utak, amelyeken telente szembe jöhetnek „téli gumi, sőt hólánc kötelező” táblák – baleset után a biztosító fizet. A vétlen fél kárát a biztosító akkor is kifizeti, ha a károkozó nyári gumin járt.
Azonban a biztosító visszakövetelheti a pénzt az üzembentartótól, ha a balesetet a jármű súlyosan elhanyagolt műszaki állapota okozta – a lekopott abroncs ebbe beletartozhat. Aki szerződéskötéskor az évszaknak megfelelő gumi vállalásáért kedvezményt kapott, kár esetén ezt is visszafizettethetik vele.
A CASCO-nál a szerződés dönt. A biztosító akár elő is írhatja egy meghatározott időszakra, hogy kötelező a téli vagy négyévszakos gumival közlekedni, és ha a biztosított nem teljesíti a fenti követelményt, a biztosító mentesülhet a fizetés alól. Ha a szerződésben nincs szó a részletekről, a Ptk. 6:464. §-a akkor is lehetőséget ad a mentesülésre a biztosítónak, ha a kárt a biztosított súlyosan gondatlan magatartása idézte elő. A bizonyítás a biztosítót terheli – ezt a kárszakértő végzi el.
Érdemes tehát egy pillantást vetni a CASCO szerződési feltételeire. Van olyan magyar biztosító, amelyik tételesen előírja télen a téli gumit az ügyfeleinek, azonban a többi szerződésének is vannak olyan, nemcsak apró betűs részei, amelyek részben vagy egészben kizárják a kártérítést, ha a kár télen nyári gumikkal autózva keletkezett.
És még mielőtt bárki is legyintene, hogy akkor majd bíróságra viszi az ügyet, jó tudni: az esetek többségében a bíróságok elfogadják a biztosítók és szakértőik érvelését. De arra is volt példa, hogy a bíróság egy halálos baleset okozójánál súlyosító körülményként értékelte, hogy télen nyári gumikkal hajtva okozta a balesetet.
Hét fok felett is csúsznak a nyári gumik!
A nyári gumi keveréke melegre készül. Hét Celsius fok alatt megkeményedik, a felülete egyre kevésbé tapad – nemcsak havon, hanem nedves, sőt már a száraz aszfalton is. A téli gumi anyag lágyabb keverékből készül ezért mínuszokban is rugalmas marad, a sűrű lamellák és a mélyebb mintázat pedig elvezetik alóla a vizet és a latyakot.
A hét fok azonban csak egy irányszám. Nem kell és nem is mindig érdemes megvárni, hogy a napi középhőmérséklet 7 fokra vagy az alá süllyedjen. Már 8–12 fokos nappali csúcsok mellett is tanácsos lecserélni a gumikat.
Ha a napi átlaghőmérséklet 7 °C körül mozog, az aszfalt hőmérséklete már tartósan hideg marad. Vezetési szempontból pedig a levegő hőmérséklete csak annyiban számít, hogy milyen kabátot vegyünk magunkra amíg elsétálunk a kocsinkig. Az aszfalt hőmérséklete viszont alapvetően befolyásolja a gumik tapadását.
A nyári gumiabroncsok anyaga ezen a hőmérsékleten már elkezd megkeményedni (rideggé válni), ami radikálisan rontja a tapadást és jelentősen meghosszabbítja a fékutat – még teljesen száraz úton is.
A nap süt, de a gumi már fázik!
A téli gumi lágyabb keveréke a tartósan hideg burkolaton is biztonságos tapadást biztosít. Hiába elég nappal még egy póló vagy egy vékony pulcsi is,
- ha hajnalban vagy késő este autózik, amikor a hőmérséklet jóval alacsonyabb a délutáninál;
- ha árnyékos, erdős, hegyi utakon vagy kifejezetten fagyzugos területen autózik az ember;
- ha hosszabb külföldi útra készül
akkor javasolt a téli gumi használata.
Az autó külső hőmérője a levegőt méri, nem az útburkolatot. Derült éjszaka után az aszfalt fagypont alá hűlhet, miközben a műszerfal még plusz két fokot mutat. Így születik a fekete jég.
Léteznek már eszközök, amelyekkel az autó mérni tudja az aszfalt hőmérsékletét, de a gyártók szerint nem lenne gazdaságos minden autóba beépíteni. A közlekedésmeteorológia viszont csak a levegő hőmérsékletét közli, az aszfaltét nem.
Tévhit, hogy a téli gumi tíz fok felett napok alatt „elolvad”, pedig sokan erre hivatkozva halogatják az őszi gumicserét. Pedig a téli abroncsok kopása csak húsz fok feletti tartós melegben és/vagy sok autópályán kilométernél kezd gyorsulni. Az ősz eleji csere tehát nem pazarlás.
Tavaly még jó volt, de jó lesz még idén is?
Érdemes megnézni, megnézetni már most a tavasszal eltett téli gumikat. Nemcsak idegesítő, ha a szervizben vagy a gumisnál derül ki, „ez már túl kopott”, újat kell venni. Így viszont jó eséllyel drágább lesz a gumicsere, mintha lett volna időnk körülnézni, és válogatni a gumipiacon. Vagy új időpontot kell kérni a gumistól, ami a gumicsere-szezonban nem lesz egyszerű!
A nagy áruházak, webáruházak kínálatát nem feltétlen kell alapból elutasítani. A hatósági vizsgálatok egyre kevesebb kifogásolni valót találnak a kínálatukban és a működésükben. Ennek ellenére célszerű körültekintően vásárolni, szakember segítségét kérni.
Fontos megnézni:
- Jelölés: a hegycsúcs-hópehely szimbólum (3PMSF) igazolja, hogy az abroncs teljesítette a téli tesztet. Az önmagában álló M+S jelölés gyártói nyilatkozat, és Németországban például 2024 októbere óta már nem elé
- Független teszt: a dán autóklub (FDM) idei tesztjén 32 téli gumiból kilenc megbukott. Az olcsó abroncs rövidebb élettartama miatt hosszabb távon drágább is lehet.
- EU-címke: a gumi címkéje a nedves tapadást, a gördülési ellenállást és a zajt osztályozza, a téli abroncsokon a hó- és jégtapadás piktogramja is megjelenhet. A címke QR-kódjával az uniós EPREL-adatbázisban ellenőrizhetők az adatok.
- Gyártási idő: a DOT-kód utolsó négy számjegye a gyártás hetét és évét mutatja.
- Négyévszakos gumi: évi tízezer kilométer alatt, főleg városban elfogadható, de csak 3PMSF-jelölé
Kerekenként bírságolják a „nyilvánvalóan rosszat”
Az unióban nincs egységes szabály.
Naptárhoz kötött kötelezettség: például Észtországban és Lettországban december 1. és március 1., Litvániában november 10. és április 1. között kötelező a téli gumi.
Útviszonyhoz kötött szabályozás: Ausztriában november 1. és április 15. között, ha hó, latyak vagy jég borítja az utat. Svédországban ugyanez december 1. és március 31. között érvényes. Németországban, Csehországban, Szlovákiában és Romániában is a téli útviszony a döntő – Romániában a jogosítványt is bevonhatják.
Dánia a legfrissebb példa: 2025. július 1. óta tilos az útviszonyokhoz nyilvánvalóan alkalmatlan abroncs. Kerekenként ezer korona a bírság, egy autóra tehát négyezer. Általános kötelezettség nincs: száraz téli napon a nyári gumi megengedett. Dániában az M+S is téli guminak számít.
Magyarországon elvileg a jog nem szól bele, hogy ki mikor, milyen abroncsokkal autózik. Legalábbis, amíg nem történik baleset. Utána azonban – lásd fentebb – zsebbevágó következményei lehetnek annak, ha „nyilvánvalóan rossz” vagy nem az időjárási és útviszonyoknak megfelelő gumikkal közlekedünk.
F. Gy. A.
