Rendőrökkel versengők

• 11 év fegyházbüntetésre ítélték a rendőröket veszélyeztető debreceni ámokfutót.
• Ha megállt volna a rendőr jelzésére, „megússza” felfüggesztett szabadságvesztéssel.
• Mit ne tegyünk, ha ámokfutókkal találkozunk, vagy a rendőrök üldöznek valakit?

Egyre többen próbálnak az utóbbi időben elmenekülni a közúti ellenőrzésre őket megállítani próbáló rendőrök elől. És nemcsak migránsokat szállító embercsempészek, akik több súlyos balesetet is okoztak már.

Korábban a Közlekedésbiztonság a rendőrségtől kapott tájékoztatás alapján már megírta, hogy a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda adatai szerint tavaly 2010 embercsempész-elfogás történt, s ezek közül 568-ban, az összes elfogás 28 százalékában történt valamilyen incidens. 124 alkalommal szenvedtek balesetet a migránsokat szállító embercsempészek, miközben megpróbáltak elmenekülni az őket igazoltatni próbáló rendőrök elől. [Hivatkozott cikkünk innen érhető el.]

Szép számmal akadnak azonban mások is, akik azt hiszik, jobban vezetnek a rendőröknél, képesek kicselezni őket, akárhányan is vannak, ezért versenyre kelnek velük, megpróbálnak elmenekülni előlük. Eltiltás hatálya alatt, ittasan vagy bódultan vezetők, körözöttek és akiknek soha nem is volt jogosítványuk.

Bármiért is szeretnék elkerülni az igazoltatást, csak ritkán sikerül nekik, idővel akkor is utoléri őket az igazságszolgáltatás, ha az ellenőrzést megúszták. Ha az egymással rádiókapcsolatban álló járőrkocsiknak ott és akkor nem sikerül elzárni előlük az összes menekülési utat, később a rendszám, a rendőrautók vagy a forgalmat ellenőrző kamerák felvételei alapján úgyis megtalálják őket.

Erre azonban csak ritkán van szükség. A rendőrökkel való versengésben a legtöbb esetben már az úton vereséget szenvednek a szabályszegők, a kérdés jobbára csak az, milyen áron. Szerencsés esetben senki nem sérül meg, de arra is volt már példa, hogy vétlen közlekedők is a menekülő áldozatává váltak.

A szerencsés esetek közé számít a „Debreceni ámokfutóként” elhíresült 39 éves férfi esete, akit még tavaly februárban akartak igazoltatni a rendőrök, ő azonban nem állt meg a többszöri figyelmeztetés ellenére sem. Hiába eredtek a nyomába a járőrök kéklámpával-szirénával, ő egyes szakaszokon 120-140 km/h sebességgel hajtva próbálta lerázni őket.

Nem sikerült neki. A járőrök bekerítették, ő azonban még akkor sem adta fel. Szemből közeledtek a rendőrautók, ő azonban ahelyett, hogy lassított volna 120-140-es tempóval nekiirányította gépkocsiját egy őt megállítani próbáló rendőrnek. Csak azért nem gázolta el, mert az utolsó pillanatban sikerült félreugrania.

Az ügyészség nemrég közzétette a férfit üldöző egyik rendőrautó kamerájának a felvételét, amin nemcsak az látszik, hogy az ámokfutó szándékosan a rendőr irányába kormányozta az autóját, hanem az is, hogy a szemből érkező járőrkocsik mellett/között éppenséggel bőven lett volna hely számára a menekülésre úgy is, hogy nem veszélyezteti a rendőr életét.

Végül a „Debreceni ámokfutó”-t is utolérte minden rendőrök elől menekülő autós végzete. Egy jobbkanyarban a nagy sebesség miatt elvesztette uralmát a járműve felett és az út menti vízelvezető árokba sodródott.

Elfogása után kiderült az ámokfutása oka. Ittas volt, jogosítvánnyal pedig soha nem rendelkezett.

Később, a bíróságon az is kiderült, hogy büntetett előéletű, erőszakos ember.

A Debreceni Járásbíróság az ügyészség vádindítványával egyezően hivatalos személy elleni erőszak bűntette, közúti veszélyeztetés bűntette és ittas állapotban elkövetett járművezetés vétségében mondta ki bűnösnek a „Debreceni ámokfutó”-t és halmazati büntetésül 11 év fegyházban letöltendő szabadságvesztésre, 10 év közügyektől és 7 év járművezetéstől eltiltásra ítélte. Mivel a férfi többszörösen visszaeső erőszakos bűnelkövetőnek minősül a bíróság szerint, ezért az ítélet szerint nem bocsátható feltételes szabadságra. Mind a 11 évet le kell ülnie!

A vádlott és védője felmentésért, illetve enyhítésért fellebbezett.

Volt más lehetősége. Nézzünk mi történt volna, ha megáll az őt elsőként igazoltatni próbáló rendőrök előtt!

Ittas vezetésért alapesetben, tehát, amikor még nem okoz balesetet és nem is veszélyeztetett másokat, a hatályos Btk. szerint legfeljebb két év szabadságvesztésre ítélhették volna, de a bírói gyakorlat szerint még rovott múltja ellenére sem valószínű, hogy letöltendő szabadságvesztésre ítélték volna. Emellett engedély nélkül vezetésért kapott volna még 45-90 ezer forint közti szabálysértési bírságot.

Ő azonban ezeket mind meg akarta úszni, az ittas és az engedély nélküli vezetés következményeit is. Most 11 év vár rá.

Azonban az esetnek van más tanulsága is, mintsem csak az, hogy ha valakit már szabályszegésen, vagy akár közlekedési bűncselekmény elkövetésén értek, ne kezdjen ámokfutásba, mert semmi értelme. Nem éri meg, még akkor sem, ha balesetet okozott. Ha nem sérül meg senki miatta, még közúti baleset okozásáért is csak legfeljebb egy évet kaphat, míg a közúti veszélyeztetésért (szintén, ha nem sérül meg senki), alapesetben már eleve hármat!

Kívülálló számára az lehet az ilyen és hasonló esetek legfőbb tanulsága, hogy az efféle üldözéses versenyekből jobb kimaradni. Akkor is, ha kéklámpát használó szirénázó rendőrautó üldöz egy járművet és akkor is, ha két civil (vagy legalábbis annak látszó) autó vezetője kakaskodik az úton. Ilyenkor a legjobb, amit magunk és mások biztonsága érdekében a közlekedők tehetnek, hogy:

• Amint észlelik a száguldva közeledő járművet vagy járműveket – akár szemből, akár mögülük – gyors, de óvatos lassítással és félrehúzódással biztosítsanak szabad utat a számukra.
• Igyekezzenek a lehető legnagyobb távolságot tartani minden irányba a száguldozóktól és üldözőiktől, akár civilek, akár rendőrök.
• Ne az legyen a vezérelv, hogy „bőven van hely mellettük, elfér, ha annyira siet, én szabályosan közlekedek…”, mert lehetséges, a menekülőnek épp az a célja, hogy balesetet okozzon, hogy azzal lassítsa/akadályozza az üldözőit. Ezért a lehető legszélesebb utat kell biztosítani nekik. A „Kerülj ki, ha annyira sietsz!” hozzáállás az ilyen esetekben nem a legbölcsebb magatartás, és a legkevésbé sem biztonságos.
• Induljanak ki abból, hogy aki 50 helyett 120-szal hajt, az nem félti az autóját, nem fog megijedni egy koccanástól, oka lehet a száguldásra, még ha az az ok nem is törvényes! Senki ne játsszon önkéntes rendőrt! Akit üldöznek, főleg, ha azt kéklámpával-szirénával a rendőrök teszik, annak semmi nem drága, hogy mentse a bőrét.
• Érdemes a gyalogosoknak is minél távolabbra húzódni ilyenkor az út szélétől, ha van szalagkorlát vagy vízelvezető árok, azon túlra. Sajnos volt már rá példa, hogy az úton cikázó jármű és/vagy az őt üldöző rendőrautó elsodorta az úttest szélén állót, akiben – ez később, a térfigyelő kamerák felvételein világosan látszott – fel sem merült, hogy a „versengő autók” lesodródhatnak az úttestről.
• Senki ne akarjon segíteni a rendőröknek az ámokfutó megállításában úgy, hogy szándékosan lassít, keresztbe fordul előtte. A rendőrök tudják mikor, hol és hogyan kell megállásra kényszeríteni egy száguldó járművet, ha magától nem áll meg a vezetője, és gyakorolták is ezt. Bízzák rájuk.

Mert mindenkit hazavárnak…!

F.Gy.A.