Tudják, mondják, nem csinálják!
- Felmérték ténylegesen hányan használják a biztonsági övet – kevesebben, mint akik azt állítják, mindig bekötik magukat.
- Sokkal rosszabb a valóság, mint amit a rendőrség eddig feltételezett a biztonsági öv használatának hazai gyakorlatáról.
- Az övhasználat akkor is jelentősen elmaradna a kívánatostól, ha azok mind bekötnék magukat, akik „mindig megteszik”.
- Vajon miért gondolják oly sokan, hogy a hétvégeken kevésbé érheti őket baj az autók hátsó ülésén, mint hétköznap?
Magyarországon 47 éve kötelező a biztonsági öv használata és már az a jogszabály is elmúlt 21 éves, ami előírja: a taxik kivételével a személygépkocsikban minden 150 centiméternél nem magasabb gyermeket biztonsági gyermekülésben kell utaztatni.
Egy tavaly készült felmérés szerint a válaszadók 93,9 százaléka tartotta alapvető fontosságúnak az övhasználatot a biztonság szempontjából. 56,5 százalékuk rendkívül felelőtlennek, 41,4 százalékuk felelőtlennek minősítette azokat, akik nem kötik be magukat, ha autóval utaznak.
A felmérésben résztvevők 94,6 százaléka rendkívül felelőtlennek tartotta azokat a szülőket is, akik nem a számukra előírt gyermekbiztonsági rendszerben (biztonsági gyermekülésben) utaztatják a gyermekeiket.
Ugyanebben a felmérésben már csak a válaszadók 90,6 százaléka állította határozottan, hogy mindig beköti magát, azaz függetlenül attól, hogy rövid távolságra autózik vagy hosszabb útra indul, autópályán, országúton vagy csak lakott területen közlekedik, mindig minden körülmények között használja, sőt, szabályosan használja a biztonsági övet.
Azonban egy, a múlt évben készített felmérés tanúsága szerint ez nem igaz.
Országosan az autóvezetők 88.5 százaléka használta a biztonsági övet a vizsgált időszakban. Az anyósülésen utazók még kisebb arányban, 87,3 százalékuk volt csak bekötve, amikor elhaladtak a felmérést készítők előtt. A hátsó ülésen pedig – mintha ott még ma sem lenne kötelező – az utasoknak csupán az 57,1 százaléka volt bekötve.
Rendőri intézkedés esetén természetesen mindenkinek van mentsége (vagy legalábbis magyarázata) arra, hogy „máskor ugyan mindig beköti magát, most azonban csak azért nem tette mert…”. Mert csupán egy-két utcányira akart elautózni, a boltba tejfölért, „kényelmetlen az öv, ha nem muszáj, és akkor éppen nem volt az, nem használja”, ”itt sincs olyan nagy forgalom”, „lassan hajtok, alacsony sebesség mellett felesleges az öv”, „van légzsák, ha karambolozok, megvéd”…
Csakhogy a KRESZ egyértelműen meghatározza azt is, kinek mikor nem kell használni a biztonsági övet. A
- hátramenetben közlekedő gépkocsi vezetőjének;
- a taxi gépkocsi vezetőjének, ha taxi üzemmódban utast szállít;
- a mentő gépkocsi betegellátó terében utazóknak, ha a becsatolás a beteg állapotának romlását okozhatja, a betegellátást akadályozza;
- a lakott területen menetrend szerinti személyszállítást végző autóbuszban; a lakott területen kívül menetrend szerinti személyszállítás végző autóbuszban, ha álló utasokat is szállíthat;
- az autóbuszban szállított 3. életévét még be nem töltött gyermeknek;
- És annak, aki külön jogszabályban meghatározott, orvos által kiállított igazolással rendelkezik.
Mivel a fentiek és a hasonló kifogások nem olvashatók a KRESZ kivételei között, mindenki másnak be kell kötnie magát!
A felmérés tanúsága szerint autópályán – minden bizonnyal a nagyobb sebesség miatt – magasabb az övviselési hajlandóság, mint országúton vagy lakott területen belül.
| Autópálya (%) | Lakott területen kívül (%) | Lakott területen belül (%) | |
| Sofőr | 93,3 | 90,5 | 84,5 |
| Utas az első ölésen | 92 | 88,4 | 84,4 |
| Utas a hátsó ülésen | 65,5 | 59,3 | 53,4 |
Ezek a személygépkocsikra vonatkozó adatok. A felmérés készítői szúrópróbaszerűen vizsgálták a kisteherautók, a munkásokat szállító kisbuszok, furgonok, platós járművek vezetőinek és utasainak az övhasználati gyakorlatát is. A kép rosszabb, mint a személygépkocsik esetében: a sofőröknek csupán a 63,9 százaléka használta az övet, az utasoknak pedig még az 55 százaléka sem.
Jelentős eltérést mutat az övhasználati hajlandóság (a vizsgálat alatt felállított ellenőrző pontokon áthaladók %-ban) az ország keleti és nyugati felett között.
| Nyugat-Magyarország | Budapest és Pest megye | Kelet-Magyarország (A ország Dunától keletre eső összes megyéje) | |
| Sofőr | 91,0 | 87,5 | 87,5 |
| Utas az első ülésen | 90,3 | 86,1 | 85,7 |
| Utas a hátsó ülésen | 71,2 | 65,2 | 47,9 |
De a hétvégéken is nagyobb valamelyest az övhasználati hajlandóság – legalábbis az első üléseken utazók esetében. Míg hétközben a sofőrök 87 százaléka használja a biztonsági övet, hétvégén már 92,1 százalékuk. Az anyósülésen utazók is jobban ügyelnek a biztonságra hétvégén (akkor az ott utazók 90,4 százaléka használja az övet), mint hétköznap, amikor az övhasználati hajlandóság csak 86,1 százalékos.
Ezzel szemben a hátsó ülésen utazóknál hétvégére leromlik a morál: míg hétközben 57,2, addig hétvégén csak 56,9 százalékuk köti be magát.
A hazaival egy időben még tíz uniós tagállamban is végeztek hasonló felmérést. Összességében csak Olaszországban és Bulgáriában mértek rosszabb (azaz kisebb arányú) övhasználatot. A többi országban a járművezetők körében 96 százalék feletti övviselési arányt mértek, kivéve Lettországot, ahol 93,2 százalékot.
Elmondható tehát, hogy a vizsgálat megállapítása szerint a hazai övhasználati hajlandóság az utóbbi időben nem javult, nem közelített a rendőrség által vágyott 95 százalékhoz és értelemszerűen nem is haladta meg azt.
Sőt, sok esetben ellentétes folyamatoknak lehetünk tanúi. Nem véletlenül olvashatnak az érdeklődők a rendőrség baleseti krónikáiban heti rendszerességgel híreket arról, hogy „…a balesetben az autóban utazók (vagy közülük valaki) az ütközés hatására kirepültek az autóból (mert nem voltak bekötve) és súlyos sérüléseket szenvedtek”, vagy igen sok esetben az életüket vesztették.
A magyar adatok értékeléséhez azonban figyelembe kell venni azt is, hogy a hazai felmérés finoman szólva is költségtakarékos volt. 30 helyszínen 3477 gépjármű megfigyelésén alapszik. Nálunk kevesebb helyszínen csak a svédek vizsgálódtak (9-en), igaz ők itt is több mint 25 ezer járművet vizsgáltak.
Ausztriában ezzel szemben 147 helyszínen közel 36 ezer, Lengyelországban 98 ponton 44 ezer feletti, és az amúgy még nálunk is rosszabb övhasználati hajlandóságot mutató Olaszországban is 90 helyszínen 19 ezer felett volt a vizsgálatok száma.
Bármit is mutatnának a hazai adatok több mérési pont és sokkal több ellenőrzött gépjármű esetén, egyértelmű – állítják a közlekedésbiztonsággal foglalkozó szakemberek –, hogy jelentősen javítani kell az övhasználat hajlandóságát.
2020-ban 45-tel, a rákövetkező évben 65-tel kevesebben haltak volna meg a hazai utakon, ha csak 10 százalékkal magasabb lett volna a biztonsági övüket szabályosan használók aránya. [Arról, hogy az övhasználattal milyen mértékben változik a főbb baleseti okok esetén a túlélés esélye korábban itt írtunk.]
A fenn említett két évben 262-vel kevesebb súlyos sérültje lett volna a közlekedési baleseteknek, ha az érintettek be lettek volna kötve.
F.Gy.A.
