Az e-roller kevesebb hibát bocsájt meg!
- Miért olyan veszélyesek az elektromos rollerek? Nem a sebességük miatt!
- A fizika törvényei kegyetlenek, még a legszigorúbb rendőrnél is szigorúbbak
- A rolleren nincs kis hiba, már abból is nagy baj lehet, ha rosszul állunk rá
Az elektromos roller nem azért veszélyes, mert gyors!
Azért veszélyes, mert kicsi a kereke, rövid a tengelytávja, és ha megáll, a rajta álló nem áll meg, hanem megy, de inkább repül tovább.
Az e-roller néhány év alatt berobbant a városi közlekedésbe és az egyik legkényelmesebb eszközévé vált. Kicsi, gyors, olcsó – legalábbis a motorokhoz, autókhoz képest. Nincs szükség parkolóhelyre, sok helyen összehajtva be lehet vinni az éttermekbe, felszállhatunk velük a buszra, vonatra, a dugókban sem akadnak el, és rövid távon praktikusabbak, mint az autó vagy a tömegközlekedés. Olykor még talán a kerékpárnál is.
Csakhogy több tulajdonoságuk veszélyessé teheti a használatukat. Sokan bele sem gondolnak, milyen kockázatokkal jár a használatuk pusztán a méreteik, a szerkezetük miatt. Ezért használják úgy az e-rollereket, mintha csak valamiféle játékszerek lennének vagy sporteszközök, esetleg kisebb kerékpárok.
Pedig nem azok.
Berzai Zsolt alezredes, az ORFK-Országos Balesetmegelőzési Bizottságának főtitkára a napokban polgárőröknek tartott előadásában mutatta be, miért is olyan veszélyesek az elektromos rollerek, és miért olyan sérülékenyek az utasaik. Nemcsak közlekedésbiztonsági szempontból vizsgálta azok használatát. Amolyan „mini fizikaóra” keretében bemutatta azokat az objektív tényeket, amelyek az e-rollereket veszélyessé tehetik.
Kezdjük a tényekkel: a rolleres személyi sérüléses balesetek száma egy év alatt közel megkétszereződött: 2024-ben 367, 2025-ben már 661 ilyen esetet jegyeztek fel a statisztikákba. A rolleres balesetek aránya az összes személyi sérüléses baleseten belül 2,5 százalékról 4,5 százalékra nőtt. És 10 balesetből 7-et a rolleresek okoznak.
Ebből azonban még túlzás lenne azt a következtetést levonni, hogy minden rolleres felelőtlen. A számok bemutatása után Berzai is inkább azt hangsúlyozta, hogy ennek a gyorsan terjedő közlekedési módnak a kockázatait még nem tanultuk meg elég jól kezelni.
A roller veszélyességét a közhiedelemmel ellentétben elsősorban nem a sebessége magyarázza, hanem a szerkezete. Egy kerékpáréhoz képest sokkal kisebb a kereke, rövidebb a tengelytávja, keskenyebb a kormánya, és sokkal gyengébb az önstabilizáló képessége. Magyarul: amit egy bicikli még „megbocsát”, azt a roller már könnyen bukással bünteti.
Egy nagyobb kerék könnyebben átgördül még akár egy jelentősebb úthibán is. Egy biciklit a hosszabb tengelytávja stabilabbá tesz. A szélesebb kormány könnyebb, finomabb irányítást tesz lehetővé; a kerékpár akár egy kézzel is könnyen elkormányozható. Azért lehet akár még elengedett kézzel is egyenesen haladni vele, mert a villa szögállása miatt a kerék érintési pontja kissé hátrébb van a kormánytengely meghosszabbításánál — ezt hívják utánfutásnak. Ez a néhány centiméteres geometriai trükk folyamatosan visszakormányozza az elbillenő kereket.
A roller a kerékpárral szemben egészen kicsi kerekeken fut. Már egy pár centis úthiba, egy közepes padka, egy villamossín, egy hirtelen kormánymozdulat vagy egy túl erős első fékezés is elég lehet ahhoz, hogy a jármű egyik pillanatról a másikra megálljon, mintha satuféket nyomott volna, aki rajta áll. Azonban a roller utasa nem áll meg. Ő továbbmegy, de inkább zuhan. A teste magatehetetlenül és irányíthatatlanul folytatja az útját előre, át a keskeny kormányon vagy éppen rá.
A rolleren a kerekek elhelyezkedése miatt az utánfutás gyakorlatilag nulla. Ha az úthiba elfordítja a kereket, nem áll vissza – azonnal bekövetkezik az esés.
Ez az a pillanat, amikor a közlekedőből repülő test lesz.
Ahhoz, hogy valaki megálljon a rolleren, miközben a járgány egy 60 kilós utasával 15-20 km/h sebességről másodperc törtrésze alatt nullára lassul, akkora ellenerőre lenne szükség, mintha valaki a kezünkbe dobna egy 210-370 kg-os súlyt. Esélytelen.
A roller nem bicikli. Másképp kell rajta állni, másképp kell vele fékezni, kanyarodni, és másképp kell sebességet választani. Aki rutinos kerékpárosként vált át rollerre, könnyen bajba sodorhatja magát, ha a korábbi beidegződések szerint akarja használni az eszközt.
Fontos: a rolleren a rolleres teste is befolyásolja a stabilitást. Nem mindegy, hogyan állunk rajta! A párhuzamos lábtartás, az egyenes, merev test, a kormányhoz túl közel vitt súlypont növeli az előrebillenés kockázatát. Biztonságosabb a harántterpesz, a kissé hajlított térd, a lazább testtartás és az, ha a súlypontot nem helyezük túlságosan előre. Párhuzamos lábakkal állva és a kormányhoz hajolva ugyanis a testsúly borító nyomatékként hat — fékezésnél ez katapultálja a vezetőt. Harántterpeszben, enyhén hátradőlve ugyanez a testsúly stabilizál.
Ez nem sporttechnikai finomság, hanem fizika! Ezért sem szabad párosával felállni az e-rollerekre.
A rolleren nincs jelentéktelen mozdulat. A keskeny kormány miatt egy apró kézmozdulat is jelentős irányváltozást okozhat. Ezért különösen veszélyes a félkezes kormányzás, a telefonozás vagy az üzenetolvasás menetközben. Mert ezeknek az írott és íratlan szabályoknak a megsértése súlyos következményekkel járhat. Romlik az egyensúly, csökken a reakcióidő, nő az elesés esélye.
Nem árt, ha minden rolleres tudja: a legtöbb baleset nem extrém helyzetben történik. Nem hegyi szerpentineken, még csak nem is feltétlenül nagy sebességnél vagy látványos mutatvány közben. Sokkal inkább a városi aszfaltutakon, ismerős útvonalon, rövid távolságok megtétele közben, amikor a vezető rutinosnak érzi magát, hiszen „becsukott szemmel is képes végigmenni az adott úton”. Egyik kezében telefon, fejben már a következő találkozón van, a szeme előtt csak a következő tíz méter… A roller pedig addig stabil, amíg minden feltétel adott: az út, a sebesség, a testtartás, a figyelem és a jármű műszaki állapota.
De a körülmények sosem ideálisak, bármikor előléphet valaki, kikanyarodhat egy másik jármű, jöhet egy úthiba, ami tegnap még nem volt ott…
Berzai alezredes hangsúlyozta: a biztonságos közlekedésre már indulás előtt figyelni kell. Működik-e a fék? Épek-e a kerekek? Működik-e világítás? Hallható-e a csengő vagy duda? Kellőképpen fel van töltve az akkumulátor? Ezek nem felesleges körök. Egy rossz fék vagy gyenge világítás a rolleren hamarabb válik kritikus problémává, mint sok más járművön.
Ugyanez igaz a védőfelszerelésre. A sisak nem divatkérdés. A térd- és könyökvédő sem gyerekes túlzás, különösen kezdőknek vagy nagyobb városi forgalomban közlekedőknek. Rolleren az esés gyakran közvetlen testtel történik: kéz, könyök, térd, arc, fej ér talajt.
A rolleresnek persze nemcsak magára kell figyelnie. A gyalogos nem számít arra, hogy hangtalanul, 20-25 km/órával érkezik mellé valaki. Az autós sokszor későn veszi észre a kis felületű, gyorsan mozgó járművet. A kerékpáros pedig nem feltétlenül tudja kiszámítani, mikor bizonytalanodik el egy rolleres. Ezért a rollerrel közlekedőnek különösen fontos az előrelátás, a szemkontaktus, a kiszámítható mozgás és a sebesség visszavétele zebránál, kapubejárónál, kereszteződésnél, járdaszegélynél.
A roller hasznos eszköz lehet. Csökkentheti az autóhasználatot rövid távokon, gyorsíthatja a városi mozgást, és része lehet egy korszerűbb közlekedési kultúrának. A megoldás tehát a jelenlegi kaotikus és balesetveszélyes helyzetre sokak szerint nem az, hogy tiltsák ki a rollert a városból, egyes városrészekből, bár jobb híján sok település ezzel próbálkozik – inkább kevesebb, mint több sikerrel.
Nem lenne szabad megfeledkezni arról – mutatott rá előadásában Berzai Zsolt –, hogy a fizika törvényei állandóak, mindenkire érvényesek, és mindenütt ugyanúgy működnek. Ott és akkor is, ahol és amikor nincs rendőr!
A fizika nem moralizál. Nem kérdezi meg, siettünk-e, csak egy üzenetre néztünk-e rá, vagy csak pár utcát akartunk megtenni. Ha a kis kerék megakad, ha a súlypont előrebillen, ha a kormány hirtelen elfordul, a következmény mindenhol, mindenkire ugyanaz.
F. Gy. A.
(A cikkben használt rajzok Berzai Zsolt alezredes, az ORFK balesetmegelőzési osztályvezetője, az ORFK-OBB főtitkára előadásából valók.)
