A balesetet okozó e-rolleresek fele ittas

  • Csak Budapesten naponta három e-rolleres balesetről értesült a rendőrség.
  • Az e-rolleres balesetek többnyire arc-, boka-, kulcscsont- és kéztöréssel járnak.
  • A regisztrált esetek 78 százalékában az e-rolleresek miatt történt a baleset.
  • Egy felmérés szerint az e-rolleresek 70 százaléka nem hord védősisakot.

Nemrég kisebb szenzációként söpört végig a hazai médián a Népszava cikke, miszerint a Manninger Jenő Baleseti Központ (korábban: Országos Baleseti Intézet) saját adatgyűjtése szerint a Budapesten balesetet szenvedett e-rolleresek közül minden negyedik ittas volt, és minden másodikat éjszaka ért baleset.

A kórház 2021. márciusa és októbere között végzett házi adatgyűjtéséből kiderült, hogy a vizsgált időszakban 1553 motorkerékpárnak és segédmotoros kerékpárnak nem minősülő kétkerekűvel szenvedtek személyi sérüléssel járó közlekedési balesetet. Valójában ennyi sérültet szállítottak ellátásra az ő sürgősségi osztályukra. 1115 kerékpáros mellett 296 e-rolleres és 142 hagyományos (azaz lábbal hajtott) rolleres volt a sérültek között.

Minden negyedik e-rolleres ittas volt – közölte a Manninger Jenő Baleseti Központ a lappal.

Azonban a valóság valószínűleg lényegesen rosszabb képet fest, mint amilyet a kórház adatai sejtetni engednek. Leginkább azért, mert nemcsak a Manninger Jenő Baleseti Központ sürgősségi osztálya lát el baleseti sérülteket.

Emlékeztetőül: Szécsi Tibor László alezredes, a BRFK Balesetmegelőzési és Közlekedési Osztályának vezetője a közelmúltban lapunknak nyilatkozva egyebek között arról beszélt, hogy naponta két-három e-rolleres balesetről is értesül a rendőrség.

Arról még csak becsült adatok sincsenek ugyanakkor, hogy az e-roller balesetek hány százalékáról értesül valójában a rendőrség és mekkora lehet a látencia. Könnyen elképzelhető, még akár többszereplős baleseteknél is, hogy a sérültek egy része nem várja meg a rendőrséget, de még a mentőket sem, hanem elhagyja a helyszínt és csak jóval később jelentkezik orvosi ellátásra, amikor már kezdenek elviselhetetlenné válni a fájdalmaik.

Tavaly azonban nemcsak a Manninger Jenő Baleseti Központ vizsgálódott az e-rolleresek közlekedési szokásait, kultúráját vagy éppen annak hiányát illetően. Felföldi Péter és Harangozó Valentin „Az alternatív közlekedési eszközök budapesti helyzetképe, különös tekintettel az e-rollerekre” című tanulmánya (Közbiztonsági Szemle 2021. június), ha lehet még a Manninger Jenő Baleseti Központénál is lesújtóbb képest fest az e-rolleres közállapotokról.

Elöljáróban a szerzők rámutatnak, hogy jelenleg egyetlen e-roller vásárló sem tudhatja, hogy a megvásárolt eszközt, hol használhatja, milyen szabályokat kell betartania, például, hogy milyen egyéni védőeszközöket kell viselniük. Csak tovább rontja a helyzetet, hogy az autósok sem igazán tudnak mit kezdeni az e-rolleresekkel, nem tudják miként kezeljék őket – írják a tanulmány szerzői.

Pillanatnyilat két fixnek tekinthető szabályról tudni, amiket minden e-rolleresnek be kell, azaz be kellene tartani. Az egyik a belső kerületekben meghozott parkolási rendeletek, amelyek kimondják, hogy az elektromos rollereket csak a számukra kijelölt helyeken lehet parkoltatni, s aki ennek nem tesz eleget, napi 5 ezer forint bírsággal büntetendő. A másik, hogy az e-rollert is tilos ittasan vezetni.

Az első szabályt – mint arról korábban már részletesen írtunk – egyelőre nem igazán sikerül betartatni. Bár az önkormányzati rendészetek a hírek szerint már megkezdték a bírságolásokat, Budapest belsős kerületeiben még mindig számos helyen találni elhagyott e-rollereket. Annak ellenére, hogy a szolgáltatók előírják a megosztott rollereket használóknak, hogy a kijelölt helyen tegyék le a rollert, ha már nem kívánják használni, mert ők csak akkor zárják le a kölcsönzést, ha a GPS-adatok szerint az e-roller a megfelelő helyen parkol.

Csakhogy ez az előírás is könnyen kijátszható, és azt sem könnyű bizonyítani, hogy a szétdobálva talált rollereket azok hagyták szanaszét, akik bérbe vették őket.

Az e-roller már épp olyan kelléke a hétvégi bulizásnak, mint a zene, az alkohol és más (tiltott) szerek.

Rossz hír azok számára, akik bulikból taxi helyett az annál lényegesen olcsóbban bérelhető e-rollerrel gurulnak haza a hétvégéken, hogy az ügyészség állásfoglalása szerint az elektromos rollerrel is tilos ittasan közlekedni. Az ügyészség abból indult ki, hogy az e-roller (bár jogilag ma még nem minősül járműnek sem, mint például a bicikli) gépi hajtású (közlekedésre alkalmas) eszköz. Ittasan pedig tilos a gépi hajtású eszközöket vezetni.

A tanulmány készítői a BRFK 2020-as adataira hivatkozva azt írják: az abban az évben a rendőrségen regisztrált (az e-rollereket is érintő) balesetek 78 százalékában (64-ből 50-ben) az e-rolleresek okozták a balesetet, a fennmaradó 22 százalékában pedig „részesei” voltak annak. Ebből még nem következik, hogy csupán vétlen áldozatokként voltak érintettek.

A balesetek 40 százaléka az V., a VI. és a VII. kerületben történt.

47 balesetben játszott szerepet az alkohol. Ezek közül 26-ban (55%) az e-rolleres volt ittas. Ha abból indulunk ki, hogy 2020 közlekedésbiztonsági szempontból – mint azt a rendőrség korábban többször hangoztatta – 1956-ig visszamenően a „legjobb év volt”, ez a szám több, mint tragikus. Megerősíti mindenesetre a rendőrség tapasztalatait és azt, amit a fiataloktól gyakran hallani, hogy tudniillik a buliból gyorsan és a legolcsóbban e-rollerrel lehet hazamenni. És félő, hogy azóta a helyzet nem javult.

A Manninger Jenő Baleseti Központ tapasztalatai szerint baleset esetén jellemzően arc- és kulcscsont, valamint boka- és kartörést szenvednek a leggyakrabban az e-rolleresek, de láttak már el gerincsérültet is.

A balesetek okai az e-rolleresek esetében nagyjából megegyeznek a gépjárművekre vonatkozó baleseti statisztikákban felsoroltakkal. Azzal a nem elhanyagolható különbséggel, hogy az e-rolleresek esetében közel 80 százalék (78%) a sebesség helytelen megválasztására visszavezethető balesetek aránya. Úgy tűnik, itt nagyobb az út milyenségének és a szállított súlynak a jelentősége, mint a „hagyományos” közlekedési baleseteknél.

Az esetek 44 százalékában az e-rolleres nem a saját testtömegének (vagy ha szabálytalanul utas is állt mögötte, akkor kettőjük együttes tömegének) megfelelően választotta meg az e-roller sebességét, 34 százalékban pedig nem az adott út minőségéhez igazította azt.

A balesetekben érintettek nyolc százalékáról kiderült, hogy nem ismeri, vagy ha ismeri nem tartja be az elsőbbségadás szabályait. Ezen felül további négy százalék a közlekedés talán legismertebb, bár sokszor rosszul vagy egyáltalán nem alkalmazott szabályát, a jobbkézszabályt sem ismeri. Úgy okoztak balesetet, hogy nem adtak elsőbbséget a jobbról érkezőknek!

Több baleset oka volt még ezeken felül a piroson áthajtás, a szabálytalan (irányjelzés, körültekintés nélküli) sávváltás és a figyelmetlen vezetés.

A kutatók 2021. februárjában és márciusában a főváros néhány, a kerékpárosok és az e-rolleresek által egyaránt kedvelt útvonalán figyelték a forgalmat. Köztük a Bem-rakpart környékén is, ahol a főváros egyik legnagyobb forgalmat lebonyolító, jól kiépített kerékpárút is húzódik.

Februárban egy szombaton napon 205 kerékpárost számlálták meg az útvonalon, akik közül 145 használta a kerékpárutat, 41-en szabálytalanul a járdán kerekeztek, 19-en pedig indokolatlan kockázatot vállalva az úttesten. Ugyanott és ugyanakkor 36 e-rolleres közül 23 használta a kerékpárutat, 10 a járdát és hárman rollereztek az autók között az úttesten.

Másnap, vasárnap a kerékpáros forgalom több mint a kétszerese volt a szombatinak, 481 bringást számoltak meg a kutatók (közülük 64 a járdát használta). Az e-rolleresek száma pedig meghaladta az előző napi két és félszeresét, 91-en voltak. 49-en közlekedtek a kerékpárúton közülük, 32-en a járdán és tízen az úttesten.

Ám ami igazán aggasztó, hogy míg szombaton az e-rolleresek 75 százaléka viselt bukósisakot, másnap már csak a 27 százalékuk.

Bő egy hónappal később, március 26-án 195 e-rolleres közül 59 viselt sisakot. Ebből a szakértők azt a következtetést vonták le: fennáll a veszélye, hogy az e-rollerhasználók számának növekedésével nőni fog a semmiféle védőfelszerelést nem használók száma is.

Márpedig az úgynevezett mikromobilitási eszközök népszerűsége a 2019-es hazai megjelenésük óta töretlen. A Covid-járvány, ami a közösségi közlekedés mellőzésére sarkallt sokakat, csak fokozta a rövid távon olcsón használható praktikus eszközök iránti igényt. Kezdhetünk megbarátkozni egy új fogalommal: a gyalogosjármű fogalmával. Rövid távon ezek a kis helyet foglaló, összehajtható eszközök sokak számára kínálnak alternatívát mind a gyaloglással, mint a közösségi közlekedéssel, főleg pedig az autóval szemben.

Azonban, mint azt a Közbiztonsági Szemle tanulmánya is előre vetíti, szabályozás és a szabályok következetes betartatása nélkül nem lesz rend az utakon és a járdákon.

F.Gy.A.