Budapest: Ahol nem a gyorshajtás az első számú baleseti ok

• Ebben a városban muszáj lenne ismerni az elsőbbségadási és a kanyarodási szabályokat.
• A budapesti autósok is isznak, de a fővárosban több lehetőség van autó nélkül haza jutni.
• A kerékpárosok, az e-rolleresek és a gyalogosok sok fejtörést okoznak a BRFK-nak.

Budapest közlekedése nehezen hasonlítható össze a megyeszékhelyekével. Több problémával küzd a fővárosban a közlekedésrendészet, mint az ország bármely településén, olyanokkal is, amelyek máshol ismeretlenek. És koránt sem csak azért, mert a lakossága a nyolcszorosa az ország második legnagyobb városáénak, Debrecennek, a népsűrűsége pedig több mint a 7,5-szerese a Hajdúság fővárosáénak.

Budapest az ország közlekedési csomópontja, igazgatási és diplomáciai központja. Mindezek  pedig azzal is járnak, hogy itt szinte naponta vannak olyan közterületi rendezvények – védett vezetők delegációi érkeznek és távoznak, demonstrációt tartanak –, amik a közlekedésrendészetnek is munkát adnak. Több száz mobil „Megállni tilos” táblát halmoztak fel például a BRFK Közlekedésrendészetének Hungária körúti központjában csak a kiemelt védelemre jogosult vendég érkezésekor kötelező útlezárásokhoz, a megállási tilalmak elrendeléséhez.

A kiemelt védelemre jogosult vendégek mozgásának biztosítására saját autó-elszállító egysége is van a BRFK-nak. Bár a Megállni tilos táblákat, amiket 48 órával az érvényességi idejük kezdete előtt kihelyeznek és amelyek a tilalom kezdetén és végén kívül azt is jelzik, hogy a delegációk útvonaláról időben el nem vitt autókat a rendőrség elszállítja, azért mindig akad jó pár autótulajdonos, akik nem értesülnek a lezárásról vagy elfelejtenek elállni „a delegációk útjából”. Az ő autóikat szállítja el a rendőrség (általában egy közeli utcába, vagy ahol parkolóhelyet találnak – ami már önmagában sem egyszerű feladat a túlzsúfolt fővárosban), majd levélben értesíti a tulajdonost, hogy hol keresse a járművét.

Szécsi Tibor László alezredes, a BRFK Balesetmegelőzési és Közlekedési Osztályának vezetője még hosszan sorolja Budapest közlekedésének sajátosságait. Csak Budapesten vannak például buszsávok és metró. Áldás, de egyszersmind teher mindkettő a közlekedésrendészet számára, hiszen közlekedésbiztonsági szempontból különleges ellenőrzést kívánnak.

Főleg a buszsávok. Csak tavaly 22 buszsáv-ellenőrzési akciót hajtott végre fővárosszerte a BRFK. 486 (többségében) autóst értek jogosulatlan buszsáv-használaton. Ők együttesen több mint 5,2 millió forint bírságot voltak kénytelenek fizetni, amiért a közösségi közlekedésnek fenntartott sávokban próbáltak előnyt szerezni a dugóban türelmesen várakozó többséggel szemben.

Szécsi azt mondja, ha nem tartanának rendszeresen buszsáv-ellenőrzéseket, a buszsávokat igen rövid idő alatt ellepnék az autók, lehetetlenné téve a közösségi közlekedés járműveinek a mozgását.

Budapesten az országos és a legtöbb megye statisztikai adataival ellentétben nem a gyorshajtás a legfőbb baleseti ok. Ez persze nem azt jelenti, hogy a fővárosban nem hajtanak a megengedettnél gyorsabban a közlekedők – már ahol és amikor ezt az egyre gyakoribb és egyre nagyobb dugók lehetővé teszik. Csakhogy épp a dugók és a nagy forgalom miatt nem könnyű gyorshajtásra alkalmas helyet találni.

Azért a Budapesten közlekedő autósok rendre találnak száguldozásra alkalmas helyeket. És ahol lehet, túllépik a megengedett sebességhatárokat – ahol csak ötvennel lehet menni, azt, ahol 70-nel, azt. Ám mivel Budapesten nem a gyorshajtás a vezető baleseti ok, sőt, még a második helyről is leszorult – a fővárosban az elsőbbség meg nem adása és a kanyarodási szabályok megsértése miatt történik a legtöbb baleset – a rendőrség nem csak a gyorshajtók kiszűrésére koncentrálja erőit.

Szécsi alezredes azt mondja, rendszeresen tartanak koncentrált sebességmérő akciókat ott, ahol a forgalom indokolja vagy a lakosság kéri és szakmailag a rendőrség is szükségesnek tartja.

Amióta a rendőrség gyűjti a budapestiek véleményét, hogy szerintük hol lenne indokolt mérni a be- és az áthaladók sebességét, esetleg a szokásosnál gyakoribb sebességellenőrzéseket tartani, sokan javasolják már a XIII. Kerületben a Teve utca 4. előtti útszakasz szigorú ellenőrzését (ez az Országos Rendőr-főkapitányság címe) vagy éppen, hogy az V. kerületben, a Kossuth tér 1-3. lenne az ideális hely a gyorshajtók leleplezésére (azaz a Parlamentnél kellene felállítani egy sebességmérőt).

Csakhogy egyik út sem alkalmas a gyorshajtásra, így ezeket nem veszik komolyan. A nem a tréfáskedvű lakosok általi igények alapján végzett sebességmérésekkor viszont gyakran tömegesen buknak le a száguldozók. Ezekre az utakra olykor többször is visszatér a rendőrség egy-egy, egyszerre több bevezető utat érintő akció keretében. Az eredmény mindig lehangoló. Gyorsan elfelejtik az autósok, hogy a gyorshajtásnak borsos ára van, és  ma már a bírság sem megúszható.

Budapesten az ittas vezetés sem jellemző, az országos átlagnál kevesebb esetet tárnak fel. Ennek Szécsi Tibor László szerint nem az az oka, hogy a fővárosiak kevesebbet isznak, mint máshol. Egyszerűen  Budapesten több lehetőségük van az embereknek hazajutni a buli, baráti italozás után. Sofőrszolgálattal, taxival, éjszakai busszal, újabban elektromos rollerrel, bár ittasan azzal sem szabadna közlekedni.

Szécsi alezredes szerint, ha 1000-1200 autóst megállítanak és megszondáztatnak, találhatnak köztük tíz ittast. Persze ez nagyban függ attól, mikor és hol akcióznak. Év végén, a céges partik idején este nyolc és éjfél között a Margit-híd Budára vezető oldalán (a II. és a XII. kerületek irányába haladó utakon) nagyobb eséllyel kaphatnak el ittas sofőröket, mint a külső kerületekben például.

Összességében azonban az ittas vezetés és az ittasan okozott balesetek aránya is az országos átlag alatt van Budapesten Szécsi alezredes elmondta, tavaly 79 alkalommal tartott koncentrált ittasság-ellenőrzést a BRFK. Ez alatt 22.367 autóst szondáztattak meg, 521 ittas volt köztük.

Komoly kihívást jelent és sok munkát ad a közlekedési rendőröknek ugyanakkor a sok kisebb-nagyobb kereszteződés, ezekkel összefüggésben pedig az elsőbbségi és kanyarodási szabályok megsértése. Gyakran e szabályok ismeretének a hiánya. Mérnökökkel is átvizsgáltatják azokat a kereszteződéseket, ahol gyakran előfordulnak kisebb balesetek, koccanások, vagy ahol emberéletet követelő  karambol történik. Ők vizsgálják a kereszteződés beláthatóságát, hogy megfelelő-e ott a forgalmi rend, a kitáblázottság, az útjelzések nem érthetők-e félre, nem játszhattak-e szerepet egyes tragédiában.

Szécsi Tibor László tapasztalatai szerint az esetek 99 százalékában egyértelműen emberi hiba, a figyelmetlenség a baleset oka. Magának a figyelmetlenségnek az oka már nem mindig derül ki.

Budapesten a közlekedésrendészet számára új kihívást jelent a kerékpározás rohamosan növekvő népszerűsége, az elektromos rollerek elterjedése és a gyalogosok fegyelmezetlensége. Utóbbiak a közlekedési balesetek 8-10 százalékáért felelősek a fővárosban.

Tíz gyalogosokat érintő közlekedési balesetből négynek az oka „szándékos szabálysértés”. Erről a BRFK 2021-ről szóló évértékelőjében az áll, hogy ezekben a gyalogosok tiltott helyen vagy a lámpa tilos jelzése ellenére léptek az úttestre. Tavaly, egy balesetmegelőzési kampány keretében több ilyen esetről is megosztotta a térfigyelő kamerák felvételeit a BRFK.

Döbbenetes felvételek voltak. Telefonáló, esernyővel babráló és megállóba befutó villamos után körültekintés nélkül elinduló emberek futottak a halálba a figyelő kamerák előtt. És ezek nem mozifilmek voltak, hanem a szomorú valóság!

Közel ugyanilyen arányban okoztak balesetet azok, akik váratlanul léptek az úttestre (100-ból 39 baleset történt emiatt). Kisebb, de nem jelentéktelen emellett azoknak az eseteknek a száma is, amikor álló autók, út széli bódék és hasonlók mögül léptek gyalogosok az úttestre.

Évekkel ez előtt még csak kevesen kerékpároztak Budapesten. Az utóbbi időben azonban népszerű lett és a pandémia csak növelte erre az olcsó egyéni közlekedési megoldásokra váltók számát. Sajnos a kerékpáros közlekedési kultúra még hagy kívánni valót maga után.

Más a helyzet az elektromos rollerekkel, amelyek képesek akár 20-30 km/h sebességgel is haladni, némelyik még gyorsabban is, néma csendben. Szécsi alezredes azt mondja, naponta két-három e-rolleres balesetről is értesül a rendőrség.

F.Gy.A.