A vizes út jobban csúszik, mint a száraz?

  • 17 ember halt meg két nap alatt
  • Ősszel gyorsan változhatnak az út és látási viszonyok
  • Mit tehetünk a balesetveszély csökkentése érdekében?

A címben feltett kérdés nem költői! És a többi sem az! Tessék végiggondolni és válaszolni rá. Ha meg van a helyes válasz (igen, a vizes út jobban csúszik), akkor már nincs más hátra, mint ennek megfelelően vezetni.

A következő kérdés: Ha fáradtak vagyunk, gyorsabban vagy lassabban reagálunk a körülöttünk zajló eseményekre, mint ha kipihentek vagyunk? (Csak, hogy félreértés ne essék, a helyes válasz: Lassabban!)

Egy újabb kérdés: A biztonsági öv használata esetén nagyobb vagy kisebb a balesetet szenvedett autóban ülők túlélési esélye? (Nagyobb!)

Végül arra a fentiek alapján magától értetődő kérdésre, hogy „bulvárlap lett, lesz-e a Közlekedésbiztonság, a helyes válasz a nem. A szerzőnek sem ment el az esze, csak alkalmazkodik a körülményekhez. Bármennyire is szomorú, itt tartunk. Már megint, vagy még mindig, nézőpont kérdése.

Sok autósnak, sajnos, még mindig el kell mondani, hogy „itt van az ősz, itt van újra”, később nagy valószínűséggel a tél is beköszönt majd, és az őszi-téli időjárási viszonyok közepette másképp kell vezetni, mint tavasszal és nyáron. És azt is, hogy kimerülten lehetőleg ne üljenek volán mögé – a KRESZ azt írja elő, hogy a sofőrnek vezetőképes állapotban kell lennie, ez azonban nem (csak) azt jelenti, hogy nem ihat alkoholt!

El kell mondani, újra és újra, mint az óvodában, hogy ha elkerülhetetlen, hogy valakinek hulla fáradtan is vezetnie kell, legyen fokozottan óvatos. Nem biztos, hogy az a jó megoldás (biztos, hogy nem az a jó megoldás), ha padlóig nyomja a gázpedált, hogy mielőbb hazaérjen és végre ágyba bújhasson. A hétvége fekete krónikájának egyes szereplői minden jel szerint ezt tették, és már soha nem érnek haza, már soha nem bújhatnak többé ágyba.

Tudom, messze még az az igazi ősz, amikor valóban jelentősen megváltoznak a közlekedési viszonyok. Amikor reggelente az számít meglepőnek, ha nincs páralecsapódás az utakon, ha nem ködben kell elindulni a munkába, vagy a gyerekkel az iskolába.  Ez még csak amolyan nyárutó.

De az időjárás már most sem ugyanolyan, mint akár csak két hete is volt. Az Országos Rendőr-főkapitányság hivatalos tájékoztatása szerint „Magyarország területén 2019. szeptember 6-án 0 órától 2019. szeptember 8-án 24 óráig a rendőrök 167 személyi sérüléses közúti közlekedési baleset helyszínén intézkedtek, melyből 13 halálos kimenetelű közlekedési balesetben 17 ember vesztette életét, 41 súlyos és 113 könnyű sérüléssel végződött”.

A közlemény nem tér ki rá, de a hétvégi közúti tragédiák többségét az elsődleges vizsgálatok szerint nagy valószínűséggel a biztonsági öv használatának elmulasztása, a fáradtság és az eső okozták. Mi mással magyarázható, ha egy autó minden látható ok és indok nélkül átsodródik az úttest bal oldalára és frontálisan összeütközik az ott vele szemben szabályosan közlekedő másik autóval?

Mi mással magyarázható, ha az esőtől vizes úton egy autó – közel s távol sem másik jármű, sem gyalogos vagy kerékpáros, de a nyomok szerint még csak kísérő nélküli vagy vadállat sem zavarta zavarta a haladását – egyszer csak megperdül az úton, majd az árokba vagy egyenesen egy fának csapódik? Gyorsabban hajtott a sofőr, mint ahogy ott és akkor, azon az úton és az akkori időjárási körülmények közepette uralni tudta volna az autóját.

17 halálos áldozat egyetlen hétvégén – több mint elborzasztó. Főleg, ha a vizsgálatok utóbb majd igazolják a sokat látott közlekedési helyszínelők még nem hivatalos szakvéleményét, hogy tudniillik egyik tragédiát sem szándékosság, sem műszaki- vagy úthiba, vagy más, a sofőr számára ott és akkor elháríthatatlan más külső hatás nem okozhatta.

Mindenkinek tudomásul kellene vennie, hogy bár aki teheti nap közben még pólóban, rövidnadrágban jár, azért reggel és este már hűvös van és nem ugyanazok az út-és látási viszonyok, mint amilyenekhez az elmúlt hónapokban hozzászoktunk.

És, ha ez még nem volna elég, elkezdődött a tanítás az iskolában. Nyakunkon a szarvasbőgés (a szarvasok KRESZ-tudása még az átlag magyar autósokénál is rosszabb, nem beszélve arról, hogy sok autóshoz hasonlóan ők is abból indulnak ki, hogy akinek nagyobb… (az agancsa) … annak van elsőbbsége. Nem érdemes huzakodni velük. Sokba kerülhet.

Folynak a mezőgazdasági munkák. Bármennyire is odafigyelnek a traktorosok (de sajnos nem mind figyel oda, nem mind takarítja le a sarat a gumijairól mielőtt a földútról  kihajtana a főútra) egyes útszakaszokon számítani kell sárfelhordásra, ami – különösen esőben – igencsak csúszóssá teszi az aszfaltot.

És a veszélyforrásokat még hosszan lehetne sorolni.

Aki jót akar magának és családjának (és persze más közlekedőknek is) nem várja meg a téligumi-csere időszakát. Átnézi, vagy átnézeti már most az autóját, különösen

  • a gumik állapotát,
  • a fékeket (Ehhez nem feltétlenül kell szervizbe menni! Elsőre elég lehet egy gyakorlópálya, vagy éjszaka egy pláza parkolójában is csinálhatunk egy fékpróbát!)
  • érdemes megnézni az ablaktörlők állapotát: az elkövetkező hetekben, hónapokban sokat fognak dolgozni, és nemcsak kellemetlen, de veszélyes is, ha csíkozzák és nem tisztítják az ablakot)
  • célszerű ellenőrizni az ablakmosó folyadék szintjét.

És aki teheti, menjen ki egy rutinpályára és gyakoroljon egy kicsit csúszós úton. Pár ezer forintot mindenkinek meg kell, hogy érjen, hogy ne éles helyzetben derüljön ki, megfelelően és kellően gyorsan reagál-e, ha mondjuk egy vizes útszakaszon hirtelen önálló életet kezd élni alatta az autó.

Apróságok, ezek de életet menthetnek. Elég ha arra gondolunk, hogy az ablaktörlő által összecsíkozott üvegen megtörő fény akár másodpercekre is elvakíthatja a sofőrt. És mint tudjuk, ha csak 50 kilométer per órával halad az autónk, akkor is közel 14 métert tesz meg másodpercenként. 14 méteren belül pedig bármi megtörténhet. Márpedig mindenkit hazavárnak…

F.Gy.A.