Az egyéntől a kormányig, a parlamentig mindenkinek van tennivalója a bűnmegelőzésben

• Pont olyan a bűnmegelőzés, mint a reklám? Mindenki tudja, hogy költeni kell rá, de azt senki nem tudja, hogy az elköltött forintok közül mennyi térül meg.
• Időre, de meg inkább új szemléletre volt szükség ahhoz, hogy a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács ma már tízezreket elérjen a programjaival országosan.
• Vannak olyan szakmai és bárki számára nyitott képzések, amelyekre hatszoros-nyolcszoros a túljelentkezés.
• „Szórólapozással már semmire nem megyünk, ha nem használjuk a modern kommunikációs eszközöket és csatornákat, mert az olyan, mint ha nem is léteznénk.
• „Mi sem látjuk előre a jövőt, folyamatosan figyeljük a bűnözés változásait, és igyekszünk időben reagálni az új jelenségekre”.
• Sokak szerint a bűnmegelőzés olyan, mint a reklám, költünk rá, mert mások is ezt teszik, de fogalmunk sincs, hogy végül melyik forint hoz hasznot…

Dr. Hatala József
Fotó: Police.hu

Ez nemcsak a bűnmegelőzésre igaz. Ki vitatná, hogy az egészség megőrzésének, ha úgy tetszik a betegségmegelőzésnek a része az is, hogy télen rendesen felöltözünk, általában egészségen táplálkozunk, rendszeresen sportolunk, mértékletesen élünk az élvezeti szerekkel és elmegyünk a különböző szűrővizsgálatokra. Mégsem tudja senki forintra-fillérre meghatározni, hogy ezek együttesen milyen mértékben járultak hozzá, ha egy országban növekedésnek indult az átlagéletkor. Biztos vagyok azonban abban, hogy senki nem vonja kétségbe: a felsorolt tényezőknek szerepük van, volt abban, hogy az emberek tovább élnek, tovább képesek aktív életet élni.

Ezzel azt is állítja, hogy a bűn- és balesetmegelőzés hatékonysága azzal is mérhető, hogy csökkent-e a bűncselekmények száma, kevesebb közlekedési baleset történt-e az utakon?

Azt állítom, hogy ha a bűnügyi és a közlekedési statisztikai adatok javulást mutatnak, akkor valószínűleg ebben szerepe volt a megelőzésnek is. Itt azonban fontos leszögezni: a megelőzés, legyen szó bűn-, vagy baleset-, vagy bármilyen más megelőzésről, nem elsősorban és nem kizárólagosan állami feladat. Az egyéntől, a különböző intézményeken és hatóságon keresztül a kormányig, sőt a parlamentig bezárólag mindenkinek meg van a maga felelőssége abban, hogy nagyobb biztonságban éljünk.

Hadd emlékeztessem, hogy a 2000-es évek elején az autólopások száma már-már az évi húszezerhez közelített. A rendőrség mondhatni tehetetlen volt. Az emberek elkezdték védeni az autóikat különböző eszközökkel, de annak sem sok látszata volt. A lopások száma – legalábbis országosan – nem csökkent. Aztán hirtelen fordult a kocka. Bevezették a törzskönyvet, új forgalmi engedély kiadási gyakorlat lépett életbe, az autógyártók és az autótulajdonosok is nagyobb gondot kezdtek fordítani a járművek lopás elleni védelmére, a biztonsági berendezések minőségére, a rendőrség pedig már nemcsak a tolvajokra vadászott, hanem az illegális autóbontókra és kereskedőkre is. Lehet találgatni, hogy melyik intézkedés hozta meg az áttörést. A korábbi évek gyakorlata azt mutatta, hogy ideig-óráig egy-egy intézkedés is lehet hatásos, de tartós sikert csak akkor érhetünk el, ha egyszerre, vagy legalábbis közel egy időben és amennyire csak lehetséges összehangoltan valamennyi szereplő megteszi azt, ami tőle elvárható.

A Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács legfontosabb feladatainak egyike éppen az, hogy összegyűjtse azokat az információkat, amelyek jogszabály-módosítást alapozhatnak meg, ha arra tényleg szükség van, vagy amelyek alapján elég országos kampányokat indítani. A másik kiemelt feladatunk minél szélesebb körben megismertetni és hozzáférhetővé tenni azokat a módszereket, amelyeket valahol – akár itthon, akár külföldön – már sikerrel alkalmaztak, s amelyek alapján a maga területén bárki még többet tud tenni a saját és mindannyiunk biztonsága érdekében. A harmadik – bár ebben a kérdésben nem szívesen állítok fel sorrendet a teendőink között, mert valamennyit egyaránt fontosnak gondolom – az oktatás, a bűnmegelőzésben jártas, ahhoz értő szakemberek képzése.

Kiket képeznek önök és mire? Már csak azért kérdezem, mert az NBT hivatalosan a kormány tanácsadó szerve és nem valamiféle oktatási intézmény!

Ez igaz. Ennek ellenére, vagy talán épp ezért fontos feladatunknak tartjuk, és a kormány is annak tartja, hogy célirányosan és a lehető legszélesebb körben terjesszük a bűnmegelőzéssel kapcsolatos ismereteket. Itt nemcsak arról van szó, hogy milyen biztonsági zárat vagy ajtót érdemes vásárolni, és hogyan kell megvédeni az otthonunkat, az autónkat. Ez is fontos, ezzel kapcsolatban is készítettünk már, és minden bizonnyal készítünk a jövőben is majd még különböző tájékoztató anyagokat, kiadványokat. Ezt azonban inkább nevezném ismeretterjesztésnek, mint oktatásnak. Oktatás alatt azt értettem, hogy rendszeresen tartunk képzéseket rendőröknek, pedagógusoknak és más szakembereknek is kifejezetten bűnmegelőzési témákban. Dohányzás és drogellenes akciókhoz nyújtunk szakmai segítséget például, de említhetném az agressziókezelést és a meditációs technikák oktatását is. A Testnevelési Egyetemmel közösen edzőknek tartunk például olyan foglalkozásokat, amelyeken megtanulhatják időben felismerni a különböző konfliktushelyzetek jeleit, fel tudják mérni, azok „hová vezethetnek”,  milyen következményeik lehetnek, hogy  képesek legyenek még időben közbeavatkozni, például megakadályozni egy konfliktus elfajulását.

Önök oktatnak?

A Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács tagjai és szakemberei is tartanak különböző előadásokat, az esetek többségében azonban a témát, illetve az adott megyére vagy régióra jellemző problémákat jól ismerő szakemberek oktatják az érdeklődőket. Vannak úgynevezett zárt programjaink rendőröknek, pedagógusoknak, de vannak nyílt képzéseink is, amelyeken a honlapunkon keresztül bárki részt vehet. Érdemes időben jelentkezni, mert valamennyi képzésünkre hatalmas – egyes programjainkra hat-nyolcszoros – a túljelentkezés.

A Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács elnökeként sikerült megállapodnom a Rektori Konferencia vezetőivel abban, hogy a jövőben  minden olyan egyetemen lesz legalább egy féléves bűnmegelőzési kurzus, ahol tanárokat, tanítókat képeznek.

Korábban a bűnmegelőzés egyet jelentett a színes plakátok készítésével, a szórólapokkal, a különböző életkorú iskolásoknak írt könyvecskékkel. Mi változott az óta, hogy megalakult a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács?

Alapjaiban más a helyzet ma, mint volt a megalakulásunk előtt. Mindenekelőtt tanácsadó szervezeteként a kormánynak terjesztjük be a különböző javaslatainkat, amiket – ha elfogadnak – kormányhatározat formájában tesznek közzé. Ez jogi és más szempontból is eltér a „régi” gyakorlattól, amikor sokak szemében a bűnmegelőzés még jobbára csak néhány elszánt és elhivatott rendőr, majd a rendőrség  egészének – majdhogynem – magánakciója volt. A Nemzeti Bűnmegelőzési Tanácsot létrehozó kormánydöntés felsorolja, hogy mely minisztériumoknak, főhatóságoknak és szervezeteknek kell delegáltakat küldeni az NBT-be, amelynek egyébként civil szervezetek is a tagjai.

És a kormány hallgat az önök tanácsaira? 

Tapasztalataim szerint igen. Nyilván van különbség az egyes minisztériumok hozzáállása között. Egyes tárcákkal kifejezetten jó az együttműködés, és persze van, ahol még dolgozni kell, hogy ez így legyen. Elismerem, el kellett telnie pár évnek mire a munkánk első gyümölcsei beértek. Ez azzal is magyarázható, hogy a kormány 2011 áprilisában döntött ugyan  a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács felállításáról, az érdemi munkát, az első tíz évre szóló cselekvési programunkat azonban csak 2013 szeptemberében fogadták el, teljes értékű munkát azóta végzünk… Ezzel együtt ma már elmondhatom, hogy vannak kézzel fogható eredményeink.

Bocsánat: tíz éves bűnmegelőzési programot készítettek? Eszerint önök tíz évre előre látják a jövőt, hogy milyen bűncselekményeket kell megelőzni?

Mi sem látjuk előre a jövőt, ezért folyamatosan figyeljük a változásokat, hogy időben reagálhassunk az új jelenségekre. Kétévente mérleget készítünk, hogy a programból mik azok az elemek, amelyeket ilyen-olyan okból meghaladott az idő, vagy amikkel ma már más módon kellene foglalkozni. És a kétévenkénti felülvizsgálat során vetjük fel azokat a témákat, problémákat és hívjuk fel a döntéshozók figyelmét azokra az új jelenségekre is, amelyekkel viszont, bár korábban nem szerepelt a programban,  mert talán még nem is voltak ismertek, elterjedtek, de amelyekkel ma már nagyon is időszerű lenne foglalkozni.

Visszatérve az eredeti kérdésére: sok mindent folytattunk azok közül, amit a bűnmegelőzés hazai úttörői az elmúlt évtizedekben sikerre vittek: gyermekeknek írattunk bűnmegelőzési mesekönyveket, kisiskolásoknak és nagyobbaknak szóló kiadványokat és bemutatókat szerveztünk felnőtteknek. Csak ezek többségét már másképp tettük, mint elődeink. Látni kell, ha nem alkalmazzuk a mai modern kommunikációs eszközöket és technikákat, nem érjük el azokat, akiknek az üzeneteinket, figyelmeztetéseinket, tájékoztatóinkat szánjuk. Már nemcsak a gyerekeket nem lehet megszólítani szórólapokkal, prospektusokkal, lassan már a felnőtteket sem. Manapság a többség az interneten és az ott elérhető közösségi médiákból tájékozódik, ott kell nekünk is jelen lennünk, ha azt akarjuk, hogy az üzeneteink célt érjenek. Már alig-alig készíttetünk szórólapokat. Hatékonyabbak, hiszen sokkal, de sokkal több embert érnek el az egy-két perces YouTube videók. És ha a fiatalok inkább követnek egy-egy nekik szimpatikus influencert, akkor meg kell győzni közülük néhányat, hogy segítsenek nekünk, terjesszék a tőlünk kapott ismereteket.

Bűnmegelőzési influencereket vetnek be a bűnözés ellen?

A bűnmegelőzés érdekében, annak a támogatására. Igen. És úgy tűnik: ez ma működik. Kicsit túllépve az NBT keretein megkértünk egy influencert, hogy az Autóklub egyik tesztpályáján menjen párt kört úgy, hogy minden kör után megiszik egy sört és egy felest. Elképesztően hatásos volt az élménybeszámolója. Nem hiszem, hogy a saját korosztályának nála hitelesebben bárki is elmondhatta volna, hogy a teszt végén már szinte fogalma sem volt arról, mit csinál, hogy nemcsak koordinációs zavarai voltak, de az ítélőképessége is cserben hagyta.

Bűnmegelőzési konferenciákat, road show-kat sem tartanak már?

De, csak azokat is másképp. Terveink között szerepel egy Megelőzési Centrum létrehozása például. Egy jelző nélküli megelőzési centrumról lenne szó, ahol a bűn-, a baleset-, a tűz-, a víz és az összes megelőzendő és védendővel kapcsolatban tájékozódhatnak majd az érdeklődők. Ahová iskolai kirándulások és más programok is szervezhetők. Szolgálatba állítottunk továbbá öt rendőrségi buszt is, amelyek járják az országot és amelyek kellőképpen felszereltek ahhoz, hogy az érdeklődők legtöbb kérdésére választ adhasson a személyzetük.

Védd magad okosan! – Bűnmegelőzés a színpadon Fotó: police.hu

Ezeken felül azonban önálló rendezvényeket egyre ritkábban tartunk, és ennek oka van. A régi módon legfeljebb pár száz, olykor talán egy-két ezer embert érünk el. Inkább rászervezünk azokra a tömegrendezvényekre, fesztiválokra, amelyekből amúgy is szép számmal rendeznek évente országszerte, és amelyeket tíz-, olykor százezrek látogatnak. Összességében ez a megoldás még akkor is hatékonyabbnak tűnik, ha figyelembe vesszük, hogy ezeken a rendezvényeken nem mi vagyunk a fő produkció, és a közönség ezeken a rendezvényeken elsősorban bulizni akar, nem megelőzési tanácsokat hallgatni. De, azért mindig vannak érdeklődők a sátraink, buszaink körül.

Ha jól olvastam a híreket, saját jogon is csináltak pár „nagy bulit”! A Taurin Traumára gondolok például…

A Taurin Trauma – Avagy az éremnek is két oldala van, mégis megbotlik című bűnmegelőzési és drogprevenciós musical a 2015-ben indított A dal a tied projekt legnagyobb sikere. A nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház darabjával bejártuk az egész országot. Nagy siker volt, mert időszerű témákat dolgozott fel, mint például a drogproblémát, és a fiataloknak szólt a fiatalok nyelvén. De nagy sikert aratott Verebes István műve is, aki egy háromszereplős darabot írt az idősek sérelmére elkövetett csalások alapján a megyei rendőrfőkapitányságtól kapott esetek alapján.

F.Gy.A.