Börtönbe a büntetőfékezőkkel?

• A Legfőbb Ügyészség szerint is túl enyhék a közlekedési bűncselekményekért kiszabott bírósági ítéletek.
• Mértékes indítványokkal próbálja elérni az ügyészség, hogy hosszabb időre és ne csak egy kategóriára vegyék el a járművezetéstől eltiltottak jogosítványát.
• A büntetőfékezőkkel szemben a törvény teljes szigorát kell érvényesíteni – fogalmazott a Legfőbb Ügyészség szóvivője.
• Súlyosító körülmény, ha köztudomású, hogy egy bizonyos közlekedési bűncselekményfajta elszaporodott – ez a büntetőfékezésre különösen igaz.

„Enyhe a büntetéskiszabási gyakorlat a közlekedési ügyekben” az ügyészség álláspontja szerint – mondta lapunk kérdéseire válaszolva Fazekas Géza, a Legfőbb Ügyészség szóvivője, akit annak kapcsán kérdeztük, hogy az utóbbi időben két nagy port kavart büntetőfékezéses ügyben is letöltendő szabadságvesztés kiszabását indítványozta az ügyészség.

A III. Kerületi Pünkösdfürdő utcában buszt egzecíroztató ismert celeb, Berki Krisztián mellett börtönbe küldené az ügyészség azt a magáról és mások biztonságáról is megfeledkezett sofőrt is, aki Újpesten torolta meg büntetőfékezéssel egy BKV járat sofőrén azt a sérelmét, hogy tudniillik a buszvezető manővere miatt kénytelen volt a megengedettnél kisebb sebességgel gyorshajtani – írtuk a közelmúltban.

Nemcsak ők kerülhetnek azonban rács mögé a közlekedésbiztonság súlyos veszélyeztetéséért. Nem egyedi esetekről van szó – derült ki Fazekas Géza válaszaiból.

A közlekedési vétségek és bűncselekmények vádemelési gyakorlata azt sejteti, megváltozott valami az ügyészségen. Sejtésünket csak erősítette, hogy mind gyakrabban kaptunk olyan közleményeket, amik arról szóltak, hogy olyan ügyekben is legalább felfüggesztett, de nem ritkán letöltendő szabadságvesztést indítványoztak a vádiratokban, amelyekben korábban ilyen súlyos büntetés lehetősége fel sem vetődött. Annak ellenére sem, hogy a Btk. eddig is lehetővé tette volna, hogy a bíróságok szigorúbban lépjenek fel a közlekedésbiztonságot leginkább veszélyeztető szabályszegések elkövetőivel szemben.

Tényleg bekeményített az ügyészség? – kérdeztük Fazekas Gézától.

A Legfőbb Ügyészség szóvivője írásban azt válaszolta, „Az ügyészség álláspontja szerint a közlekedési ügyekben enyhe a büntetéskiszabási gyakorlat. Szerintük ez leginkább a járművezetéstől eltiltás büntetés indokolatlan mellőzésében, illetve rövid, az egy hónapos törvényi minimumhoz közeli tartamában vagy csupán egyetlen járműkategóriára korlátozásában nyilvánul meg”.

Lapunk is többször foglalkozott már azzal a laikusként nehezen érthető gyakorlattal, amikor a súlyos balesetet okozó, olykor ittas sofőröket a bíróság ugyan eltiltja a gépjárművezetéstől, de ha akkor éppen személygépkocsit vezetett részegen, csak a B kategóriára érvényes jogosítványuktól kellett egy időre megválniuk, buszt vagy akár kamiont minden további nélkül vezethettek továbbra is.

Fazekas Géza szerint az ügyészség szeretne véget vetni ennek a gyakorlatnak, ezért a tárgyalást előkészítő ülésen már általában az eltiltás időtartamára vonatkozó konkrét mértéket is megjelölő indítványokat nyújtanak be, a túl enyhének tartott ítéletekkel szemben pedig – ideértve azt is, ha a járművezetéstől eltiltás időtartamát tartják túl alacsonynak – súlyosbításért fellebbeznek.

Az ügyészség szerint „a közlekedési morál Magyarországon általában véve alacsony szintű, ami a szándékos és a gondatlan bűncselekményekkel szemben is határozott fellépést kíván”.

Fazekas Géza rámutatott: Az úgynevezett bűntetőfékezéssel, valamint a menetirány szerinti bal oldalra történő szándékos áttéréssel megvalósított közúti veszélyeztetések az utóbbi időben elszaporodtak, pedig már egy ilyen eset is súlyos veszélyt jelent a közlekedés biztonságára, a közlekedők életére, testi épségére. Erre reagálnia kellett az ügyészégnek, és reagált is.

„Ezekben az ügyekben az ügyészség álláspontja az – válaszolta kérdésünkre a Legfőbb Ügyészség szóvivője –, hogy a törvény teljes szigorát kell érvényesíteni. A közlekedés biztonságának a további romlását okozhatja ugyanis a következetes számonkérés elmaradása”.

Az ittas vezetőkkel és az eltiltás hatálya alatt gépjárművet vezetőkkel szembeni határozottabb fellépést Fazekas szerint egyebek között segítheti majd az a folyamatban lévő Btk. módosítás is, ami alapján a jövőben bűncselekmény lesz, ha valaki az eltiltás hatálya alatt gépjárművet vezet.

Fazekas Géza elmondta: Az ügyészségek a közlekedési bűncselekmények miatt indított büntetőeljárásokban (is) a Btk. büntetések kiszabására vonatkozó rendelkezéseinek figyelembevétele mellett, a bűntett tárgyi súlyához, valamint a súlyosító és enyhítő körülményekhez igazodva terjesztik elő indítványaikat. És természetesen figyelembe teszik a Kúria Büntető Kollégiumának a büntetések kiszabása során értékelhető tényezőkről szóló (56/2007 BK. Szám) véleményét is.

„Minden ügy egyedi, minden ügyben egyéni mérlegelés alapján alakítja ki az álláspontját az ügyészség” – szögezte le a szóvivő. „Van azonban néhány tényező, amit a joghátrány (büntetések) indítványozásakor a fentieken túlmenően még indokolt figyelembe venni, és amiket figyelembe is vesznek az ügyészségek”.

• Az elkövető korábbi közlekedési magatartása, azaz a közlekedési előélete. A korábban elkövetett közlekedési szabálysértések, bűncselekmények súlyosító tényezőkként esnek latba az újabb jogsértést követően indítványozandó joghátrány meghatározásakor. Ezzel szemben a hosszabb ideig tanúsított kifogástalan közlekedési magatartás enyhítő körülmény lehet.
• Ittas járművezetőknél az ittasság súlyos vagy igen súlyos foka szintén súlyosító körülmény.
• A sértetti közrehatást a fő felelősre nézve enyhítő körülményként értékeli az ügyészség, és később a bíróság is.
• Ugyancsak súlyosító körülménynek számít, ha az elkövető a közlekedés egy alapvető vagy több rendelkezését is megszegi, vagy a szabálysértés már önmagában is durvának minősíthető. (A szembejövők sávjában haladás az ott közlekedők megfélemlítése érdekében tipikusan e kategóriába sorolható – a szerk.)

Van azonban még egy szempont, amire Fazekas Géza külön és nyomatékosan felhívja a figyelmet. A Kúria Büntető Kollégiumának véleménye az, hogy „A bűncselekmények elszaporodása súlyosító körülmény, ha a köztudomás szerint az adott ügyfajta, vagy ahhoz nagyban hasonló bűncselekmények száma az elkövetés időszakában a korábbiakhoz képest lényeges emelkedést mutat, vagy a számuk az adott területen lényegesen magasabb volt az átlagosnál”.

Ebből egyenesen következik, hogy ott, ahol az átlagosnál több az ittas vezető, nemcsak gyakoribb rendőrségi ellenőrzésekre kell számítani, hanem arra is, hogy akit abban a megyében, térségben  elkapnak, súlyosabb büntetésre számíthat, mintha az országnak egy másik megyéjében vezetett volna alkohol hatása alatt.

F.Gy.A.