Csökkent a közlekedési balesetekben elhunytak száma, de nem eléggé
- Augusztus végéig 349-en haltak meg az utakon
- A munkahelyi biztonság része a közlekedésbiztonság
- Többen halnak meg háztartási, mint közlekedési balesetben
Idén a harmadik alkalommal rendezik meg a Biztonság Hete tematikus programhetet, melynek keretében már nemcsak Budapesten, hanem az összes megyében gyermek és családi programokkal várják a szervezők az érdeklődőket. A programsorozat hétfői sajtómegnyitóján elhangzott: a tavalyi tapasztalatok alapján 25-30ezer gyermeket várnak a rendezvényekre.
Három éve a MABISZ kereste meg az ORFK Országos Baleset-megelőzési Bizottságot, hogy egészítsék ki a már évek óta tartó együttműködésüket egy ilyen, tematikus programsorozattal.
Töreki Sándor vezérőrnagy, országos rendőrfőkapitány-helyettes hosszan sorolta milyen rendezvényeket, versenyeket és felvilágosító programokat szervez évről évre a rendőrség a közlekedésbiztonság javítása érdekében az iskolákban és különböző eseményekhez kapcsolódóan.
Tény ugyanakkor, hogy a közlekedésbiztonságért dolgozók minden erőfeszítése dacára a közlekedésbiztonság nem javul olyan mértékben, ahogy azt remélték. Magyarországon tavaly a közlekedési balesetek egymillió lakosra jutó halálos áldozatainak a száma 64 volt, 2010-ben 74. A nyilvánvaló javulás ellenére ezzel az „eredménnyel” hazánk az Európai Unió sereghajtói között található.
Töreki Sándor vezérőrnagy, országos rendőrfőkapitány-helyettes
Augusztus végéig országosan 349-en haltak meg közúti közlekedési balesetben, 13,6 százalékkal kevesebben, mint az előző év azonos időszakában, amikor 404-en vesztették életüket az utakon.
Töreki Sándor rámutatott: egyre többen közlekednek kerékpárral. Sajnálatos módon ennek mellékhatásaként jelentős azoknak a közlekedési baleseteknek a száma, amelyekben kerékpárosok (vagy ők is) érintettek. És nemcsak áldozatként. Az idén, augusztus végéig ugyanis 1112 kerékpáros okozott közlekedési balesetet Magyarországon – mondta a tábornok.
„Joggal vetődik fel Önökben a kérdés, mit keresek én itt” – kezdte rövid tájékoztatóját Bodó Sándor, a Pénzügyminisztérium foglalkoztatáspolitikáért és vállalati kapcsolatokért felelős államtitkára. Válasza majdhogynem magától értetődőnek tűnt. „Életünk jelentős részét a munkahelyen, vagy az iskolában töltjük, és jelentős időt töltünk utazással e kettő között.”
A munkába és iskolába járás pedig komoly közlekedésbiztonsági kérdéseket vet fel. Egy időben tömegek akarnak eljutni a munkahelyükre, közben viszik a gyerekeket az iskolákba, melyek környékén reggel és délután emiatt hatalmas zsúfoltság alakul ki.
Bodó Sándor arról is beszélt, hogy ma több mint 4,5 millióan dolgoznak Magyarországon, ami jó. Felméréseik szerint az építőipar és a mezőgazdaság a leginkább mobilitás igényes iparágak. Ám még ezekben sem szabad a biztonságot feláldozni a foglalkoztatás oltárán.
A kormány illetékes hatóságai elsősorban tanácsadással igyekeznek segíteni a vállalatokat, hogy miképpen tehetik biztonságosabbá a munkahelyeket és az odajutást, illetve a dolgozók hazautazását, mondta Bodó Sándor. Segít feltárni a baleseti veszélyforrásokat, és szükség esetén megoldási javaslatokat is ad, miképpen kerülhetik el az adott helyeken a baleseteket. Ha mindez nem használ, akkor persze jönnek a szankciók.
Beneda Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériuma család- és népességpolitikáért felelős helyettes államtitkára szerint a családpolitikára, a fiatalok gyermekvállalási hajlandóságára is hatással van a biztonság. Ők a gyermekek tanítására helyezik a hangsúlyt, hogy közülük minél többen legyenek képesek elkerülni a veszélyhelyzeteket.
És bár a közlekedési baleseti statisztikák nem túl biztatóak – még mindig nem tudni például, hogy sikerül-e 2020-ra 2010-hez képest a felére csökkenteni a közlekedési balesetekben elhunytak számát, – a legveszélyesebb hely mégsem az út, az utca, hanem az otthon. Háromszor annyian halnak meg otthon különböző úgynevezett háztartási balesetekben, mint az utakon! Annak ellenére, hogy mint azt Erdélyi Krisztián dandártábornok, a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság általános főigazgató-helyettese elmondta, pár ezer forintos beruházással – egy szénmonoxid és egy füstérzékelő megvásárlásával – életeket lehetne menteni.
A tábornok elmondta: 2012-ben a lakástüzek és szánmonoxid-mérgezéses esetek vizsgálatakor még azt állapították meg, hogy az érintett lakásoknak csupán a 17 százalékában volt füstérzékelő, 2018-ban már a 80 százalékukban.
F.Gy.A.
