Dizájn és biztonság?

• Veszélyeztethetik a biztonságos közlekedést az autók új típusú érintőképernyős kapcsolói.
• Átmeneti korban élünk: fontosabbnak tűnik ma még a dizájn a biztonságos kezelhetőségnél.
• Léteznek technikai megoldások, melyekkel kiiktathatók a vezetés közben veszélyes funkciók.

Fokozatosan eltűnnek a gépjárművekből a manuális kapcsolók; ha egyes típusokban mégis meghagytak néhány hagyományos „gombot”, tárcsát, billenő kapcsolót mutatóban, már azok száma is elenyésző. A kezelőszervek szerepét napjainkra mind inkább átvették az érintőképernyős szabályozók.

Tervezői, gyártói szempontból a fejlesztés iránya magától értetődő volt. Ma már a legtöbb autóban több, egymástól függetlenül működő mini komputer szabályozza a különböző folyamatokat a motor működtetésétől, a jármű stabilizálásán át a sofőrök dolgának megkönnyítésére és a közúti biztonság fokozására szánt legkülönbözőbb vezetést támogató rendszerekig, mint a sávtartó automatika, vagy az adaptív tempomat.

Tudta-e?: Az első érintőképernyős kezelőfelületet már 1986-ban építették be a Buick Priviérába extra felszerelésként. Hat évvel azelőtt, hogy megjelent a piacon az IBM első érintőképernyős telefonja.

Logikus lépés volt nemcsak ezeknek a funkcióknak a kapcsolóit, hanem a jármű összes kezelőszervét egy platformra telepíteni. Gyártói szempontból a táblagépes megoldás olcsóbb mint, ha sok-sok különböző funkciójú „gombot” helyeznének el a sofőr körül az utastérben. Kevesebb alkatrész kell hozzá, nem kell több száz méter kábelt elrejteni a belső burkolat mögött, ami összességében csökkenti a műszaki meghibásodás lehetőségét is.

Emellett az érintőképernyős vezérlés rugalmasabb is az elődjeinél. Ugyanaz a „táblagép” beépíthető egy alsó- és egy prémiumkategóriás autóba is, csak éppen mindig annyi funkciót telepítenek rá, amennyit az adott kategória adott típusa igényel.

Sőt, olyan funkcióknak is helyet hagyhatnak rajta, amelyek még csak kísérleti stádiumban vannak, vagy még nem is léteznek. Ha fejlesztők kitalálnak egy új eszközt, a Bluetooth technikának hála, elég egy szoftverfrissítés, nem kell át- vagy újrakábelezni az autót.

Átmeneti korban élük – így ír a szakirodalom a gépjárművek kezelőszerveiben zajló változások kapcsán. Vannak típusok, ahol csak bizonyos funkciókat „tettek át” a jármű táblagéppel vezérelt fedélzeti számítógépére. Az újabb (és főleg az újabb elektromos autó) típusoknál ugyanakkor már szinte mindent. Legfeljebb az index maradt manuális, már csak a megszokások miatt. Azt leszámítva azonban egyetlen méretes táblagépről vezérelhető és kapcsolható minden.

Néhány méregdrága prémiumkategóriás autó gyártója engedhette, engedheti csak meg magának, hogy mind a két rendszert beépítse egyes prémium típusaiba. Ilyen a BMW, amelynek egyes csúcsmodelljeiben megtalálhatók a minden funkciót magába foglaló táblagép mellett az egyes eszközök manuális kapcsolói is.

Azonban a fejlődés itt még nem áll meg, bár sokan remélték, hogy a jelenlegi eszközökkel már elboldogul az autóipar a teljes egészében önvezető járművek megjelenéséig, de nem ez a fejlesztések fő iránya.

Ma már az autó képes megfigyelni, hogy mennyire figyelünk a vezetésre, nem álmosodtunk-e el annyira, ami már veszélyeztetheti a biztonságunkat és mások biztonságát. Bevetés előtt áll a sofőr szemmozgását figyelő rendszer, amivel hamarosan már a tekintetünkkel is szabályozhatjuk merre világítsanak a fényszórók akár egymástól függetlenül is. Így, ha az út jobb oldalán a megvilágított területen kívül mozgást érzékel a sofőr, elég lesz majd abba az irányba fordítania a fejét és a jobboldali fényszóró kissé szélesebben világítja meg majd az út szélét. Erről korábban itt írtunk.

És már kopogtat az ajtón a hangvezérléssel működő szabályozás is.

Azonban a most oly népszerű modern, praktikus és dizájnos érintőképernyős kapcsoló és vezérlő rendszerek súlyos közlekedés biztonsági aggályokat is felvetnek.

Egy, a KTI Magyar Közlekedéstudományi és Logisztikai Intézet által publikált kutatás szerint  átlagosan 40 százalékkal nagyobb a reakcióidejük a vezetés közben szöveges üzenetet író gépjárművezetőknek a csak a vezetéssel foglalkozó társaikhoz képest. Vészfékezéskor még több időre van szükségük a pontos válaszreakcióhoz, mint azoknak, akik csak a vezetéssel foglalkoznak.

Ugyanebben a felmérésben a gépjárművezetők reakcióidejének növekedését 16-17 százalék közé mérték a vezetés közben telefonáló sofőrök esetében. A szövegírás, avagy a „telefonnal való babrálás” (legyen szó üzenetírásról, egy telefonszám vagy egy kedvenc szám kereséséről a YouTube-n, több mint kétszer veszélyesebb a telefonálásnál).

Nem véletlen tiltja a KRESZ tételesen a kézben tartott mobiltelefon használatát vezetés közben. Augusztus elseje óta pedig 26 ezer forintot kell majd fizetnie annak, akit a rendőrök telefonáláson érnek a volán mögött. Ugyanannyit, mint, akik nem adnak elsőbbséget a gyalogosoknak a kijelölt átkelőhelyen.

Joggal tehetik fel azonban a kérdést azok, akiket vezetés közbeni mobiltelefon használatért megbírságoltak – ismerte el Lovas Károly Róbert közlekedésbiztonsági szakértő –, hiszen mi a különbség aközött, hogy üzenetet írnak és aközött, hogy az autójuk táblagépén állítanak át egy funkciót? A figyelemelvonás szempontjából nézve nem sok. Mondhatni semmi.

Van egy hatalmas hátrányuk az érintőképernyőknek az autókban eddig használt hagyományos kapcsolókhoz képest. Míg az utóbbiakkal némi gyakorlattal anélkül is be- vagy kikapcsolhatott bármit a gépjárművezető – növelhette vagy csökkenhette a fűtést vagy a hűtést, és így tovább –, hogy akár csak egy pillanatra is levette volna a szemét az útról, a táblagépek esetén ez nem lehetséges.

Növeli a figyelemelvonás mértékét a vezetéstől az is, hogy egy-egy funkció kiválasztása után további döntéseket kell hozni. Előbb megérinti a klíma gombját, majd miután a képernyő a kért felületre váltott, meg kell nyomni a megfelelő irány, aszerint, hogy hűteni vagy fűteni akar.

Nemcsak addig kell levenni a tekintetét a sofőrnek az útról, amíg megtalálja a keresett „gombot”, hanem még azután is egy ideig. Így akár három-négy másodpercig is eltarthat a folyamat, ami hozzávetőlegesen annyi időt jelent, mint amennyi idő alatt bepötyög valaki egy OK-t a mobiljába és elküldi sms-ként.

Ám amíg a klíma átállítása a gépjármű vezetésének szerves részét képezi (a túl meleg vagy túl hideg utastér károsan befolyásolja a sofőr vezetési képességét, azaz veszélyezteti a közlekedésbiztonságot), addig az sms írása vezetés közben nem létkérdés, sőt, tilos.

Lovas Károly Róbert szerint a gyártók felelőssége is az olyan kezelőfelületek kialakítása, amelyeken a leggyakrabban használt funkciók egyetlen mozdulattal aktiválhatók.

Már ma is van példa arra, hogy a fedélzeti számítógép bizonyos funkciókat letilt, amikor a jármű mozgásban van. Nem engedélyezi például a televízió funkció használatát. Új üzenet írását; még a WAZE közösségnek sem írhatja be a „Vigyázzatok, sebességet mérnek a rendőrök!” üzenetet a sofőr, ha nem áll meg.

A hangvezérlés fejlődése számos problémára megoldást jelenthet, feltéve, ha a tervezők a dizájn, a praktikum és az olcsóság mellett arra is figyelnek majd, hogy az újabb megoldások használata se vonja el túlságosan hosszú időre a sofőrök figyelmét az útról, a vezetésről.

Knezsik István, az Autós Nagykoalíció elnöke szerint azonban a helyzet nem lenne olyan veszélyes, ha a gépjárművezetők betartanának egy alapvető szabályt. Nevezetesen: attól még, hogy valami van (létezik és működik az autónkban), nem kötelező azt használni bárhol és bármikor!

„Ha tudom, hogy a légkondicionáló átállítása két-három vagy még több lépésből áll a klaviatúrán, akkor nem állok neki egy kanyargós úton beállítani a kívánt hőmérsékletet! Kibírom a parkolóig vagy egy olyan helyig, ahol mások és önmagam veszélyeztetése nélkül megállhatok, és ott babrálok a képernyőmmel”, jegyezte meg Knezsik.

Bármerre veszik is majd az irányt a konstruktőrök, az autók elektronizálása és ebből adódóan az érintőképernyős irányítás visszafordíthatatlan folyamat. S bár a gyártóknak is megvan a felelősségük abban (nem különben a járműveikre típusengedély adó hatóságoknak), hogy a célszerűség, az olcsóság és a praktikum ne menjen a jármű biztonságos vezethetősége rovására, a végső döntést mindig a sofőrök hozzák meg, hogy mikor mit állítanak át, kapcsolnak be vagy ki az autójukban.

F.Gy.A.