Drákói szigorra lenne szükség az utakon (I. rész)

Beszélgetőpartnerünk: dr. Várszegi Gyula

• Nincs szükség új KRESZ-re, elég lenne a meglévő szabályait betartatni
• Brüsszelben nagyobb bírságot szabnak ki a tiltott helyen dohányzókra, mint náluk az elsőbbségi szabályok megsértőire
• Bécs példáját kellene szem előtt tartani Budapest közlekedési rendszerének további fejlesztésekor

Nincs szükség új KRESZ-re! A meglévőt kellene betartani és betartatni! – jelentette ki lapunknak adott interjújában Várszegi Gyula, a közlekedési szakma doyenneje. Az új közlekedési, vagy közlekedésre is alkalmas sporteszközöket, „-járműveket” be kell illeszteni a KRESZ-be, meg kell határozni, hogy azokkal hol és hogyan szabad közlekedni vagy, hogy mely hagyományos (közlekedési) eszközzel essenek egy megítélés alá, szerinte más változásra azonban nincs szükség.

Fotó: Íro Zoltán

A 84 évesen is még mindig aktív közlekedési szakember a BKV Vasúti Járműjavító Kft. műszaki igazgatójaként dolgozik, és elnöke a Magyar Közlekedési Szövetségnek. Most éppen többedmagával egy formálódó konzorciumban azon munkálkodik, miképpen lehetne a BKV buszait elektromos hajtásúvá átalakítani – legalábbis azokat, amelyeknek a kasznija előreláthatólag kibír még legalább tíz évet.

Várszegi Gyula szerint új KRESZ-szabályok alkotásával csak még nagyobb lenne a káosz az utakon. „Sokan máig nem tanulták meg, hogy már rég nem érvényes az a – még szovjet időkben született – szabály, miszerint mindig minden körülmények között, így a zebrán is, az autónak van elsőbbsége. Ez már rég nem igaz, sokan mégsem adják meg a KRESZ-ben előírt kötelező elsőbbséget a gyalogosoknak a gyalogátkelőhelyeken”, jegyezte meg.

„Mit ér egy szabály – akár régi, akár új – ha senki nem tartja be?”, kérdezett vissza arra a felvetésemre, hogy a ma hatályos KRESZ lassan már mégis csak 45 éves, talán mégiscsak ráférne egy nagyobb generálszerviz. Szerinte nem. Várszegi Gyula úgy véli, állandó és a mostaninál szigorúbb ellenőrzésekkel és elrettentő összegű bírságokkal rendet kellene tenni az az utakon, amíg nem késő. Amíg nem válik végérvényesen általános gyakorlattá némelyek elképesztő ámokfutása.

„Sokat járom az országot, általában minden úton előfordul két-három őrült, és még öt-hat, akik szintén semmibe veszik a szabályokat, de nem olyan ön és közveszélyesek, mint az előbbiek. Őket kellene kiemelni a forgalomból és olyan bírságokkal büntetni őket, amitől egy életre elmegy a kedvük attól, hogy semmibe vegyék a szabályokat és mások biztonságát bármilyen gazdagok is”, mondta.

Várszegi Gyula példálódzó jelleggel elmesélte mennyire meglepte, amit egy brüsszeli szállodában látott. Egy kis tábla figyelmeztette a vendégeket, hogy 150 eurós büntetés vár arra, aki nem a kijelölt helyen dohányzik.

„Ennek fényében a különböző közlekedési szabályszegések elkövetőire nálunk kiszabható bírságok nevetségesen alacsonyak”, mondta. Később elismerte, hogy ez persze elsősorban politikai döntés kérdése, a politika pedig sokféle szempontot kénytelen figyelembe venni egy-egy döntés előtt, de szerinte a szigorítás elkerülhetetlen.

Összehasonlításul: Magyarországon az egyes szabálysértésekért kiszabható bírságok többsége 50 ezer forint alatt van. 150 eurónak megfelelő vagy annál magasabb bírságot egyebek között az kaphat, aki leparkol a zebrára vagy közvetlenül előtte, vagy olyan jármű vezetését adja át olyan személynek, akinek nincs a vezetésére jogosító engedélye. Még a három legfőbb baleseti ok közé tartozó „elsőbbségadás szabályainak megsértését” is meg lehet úszni maximum 15 ezer forintos helyszíni bírsággal, de szabálysértési eljárásban sem kerül többe – ha más szabálysértés nem történt – 30 ezer forintnál. (Folytatjuk)

F.Gy.A.