Durva megoldás a sebességcsökkentésre! Vagy mégsem?
- A gyorshajtások ellen nem csak szigorú szabályokkal és sebességmérő eszközökkel, hanem fizikai megoldásokkal is fel lehet lépni.
- Az újszerű megoldások egyike az Actibump, mely lényegében egy „anti-fekvőrendőr”.
- Ezen áthaladva a szabályosan közlekedőkkel nem történik semmi különös, a gyorshajtók alatt viszont csekély mértékben „megsüllyed a burkolat”.
- Az eddigi tapasztalatok szerint a megoldás teljesen biztonságos és a mindennapi életben sikeresen vizsgázik.
- Az Actibump-ot számos ország alkalmazza, közöttük olyan top országok is, ahol a közúti közlekedésbiztonság kérdését kiemelten kezelik.
A gyorshajtások megfelelő kezelésére, visszaszorítására számos lehetőség kínálkozik. Szigorúbb szabályok, a büntetőpontok számának növelése, magasabb bírságösszegek, a vezetési jogosultság korlátozásának, illetve a vezetői engedély elvételének kilátásba helyezése, a szabályszegés elkövetési eszközének, azaz a járműnek az elkobzása (több európai ország alkalmazza ezt a szankciót a jelentős mértékű, illetve az ismétlődő gyorshajtások esetén), mobil sebességmérők rendszeres bevetése, fix telepítésű kamerarendszer fejlesztése, fizikai sebességcsillapító megoldások alkalmazása stb.
A 90-es évek elején – amikor hazánkban a közúti balesetek és halálozások száma olyan magas volt, hogy a brit állampolgárok számára Magyarországot „nem javasolt úti cél”-ként jelölték meg a turisztikai magazinok hasábjain – sokan hittek abban, hogy a szabályszegőket csak „kőkemény szankciókkal”, valamint lakott területen belül fizikai eszközök alkalmazásával lehet kordában tartani. Akkoriban jelentek meg a fővárosban az úgynevezett Demszky-bogyók, melyek a villamossínekre való ráhajtást, forgalmi dugók esetén az ott történő kétségtelenül tempósabb, ámde szabálytalan előre haladást, vagy éppen a síneken történő visszafordulást kívánták megakadályozni. Ugyancsak a 90-es években kezdtek széles körben elterjedni a fekvőrendőrök, többféle kialakításban (aszfaltozott felületű, térköves, speciális gumielemekből álló stb.), az áthaladás minőségét tekintve pedig light-os, normál és brutál kivitelben. Utóbbiak közé azok a megoldások tartoztak, melyeken az alacsonyabb építésű autók csaknem fennakadtak, illetve amelyeken még az 5 km/h sebességgel való áthaladás is megrázó élménynek számított. A fekvőrendőrökön túl más fizikai megoldások is léteznek az aktuális sebességhatár betartását elősegítendő – erre láthatunk egy érdekes példát a nemzetközi gyakorlatból.
Az évtized elején Kínában sokaknak lett elegük a gyorshajtókból, ezért elkezdtek tesztelni egy olyan fizikai megoldást, mely fizikai értelemben bünteti meg a száguldozókat, illetve az autójukat – olvashattuk az egyik legnépszerűbb hazai autós portál írásában. A technikai megoldás az „Actibump” névre hallgat, és éppen ellenkezője a nálunk is jól ismert fekvő rendőröknek. Aki az adott útszakaszon megengedett sebességgel közlekedik, azzal nem történik semmi különös, nyugodtan haladhat tovább, míg a gyorshajtók alatt hirtelen „megnyílik a föld”, pontosabban szólva megsüllyed az útburkolat, és a futóművet érő tompa ütés azt jelzi, hogy ezt azért mégsem kellett volna tenni. Az Actibump kísérleti tesztelése 2011-ben és 2012-ben történt, és az első tapasztalatok ígéretesnek tűntek. A kínai anti-fekvőrendőrről azonban mostanában új hírek nem láttak napvilágot, vélhetően elmaradt a széles körű alkalmazás. Ugyanakkor más nemzetközi fronton azt láthatjuk, hogy a technikai megoldás továbbfejlesztett változatát több országban is alkalmazzák, többnyire útkereszteződések előtt, illetve egyéb veszélyes helyeken az Egyesült Királyságban, Svédországban, Hollandiában, Németországban, Belgiumban, Szlovéniában, Kanadában, Ausztráliában, vagy legutóbb a kijelölt gyalogos-átkelőhelyek előtt Finnországban (a lista korántsem teljes). Azaz olyan országokban, ahol a közúti közlekedésbiztonság kérdése prioritást élvez az állami feladatok sorában.
A megoldásnak természetesen támogatói és ellenzői egyaránt vannak. Utóbbiak legfőbb érvelése az, hogy a megoldás több biztonsági aspektusból támadható. Egyrészt a beépítési helyen megváltozik az útburkolat jellege, ezzel együtt megváltozhatnak a tapadási viszonyok. Utóbbi száraz időben sem előnyös, de ha a burkolat esőnedvessé változik, akkor az baleset forrása lehet (a motorkerékpárok például csúszós felületen haladva könnyen stabilitásukat vesztik). Az ellenzők szerint probléma az is, hogy a mesterségesen előidézett „kátyú” váratlanul jelenik meg, s aki nem ismeri a helyszínt, valamint a megoldás jellegét, el sem tudja képzelni, mi történik vele, amikor hirtelen döccen egyet a járművével. Szélsőséges esetben pedig a kátyú akár meg is dobhatja a járművet, mely akár balesethez is vezethet.
Az Actibump fejlesztői és támogatói nem osztják a fenti félelmeket. Őket igazolják az eddigi tapasztalatok is, melyek szerint a fizikai megoldás mindenhol remekül vizsgázott és hozta a várt eredményt. Az alkalmazási helyeken az áthaladási sebesség a megengedett értékre, vagy inkább az alá csökkent, és az érintett helyszíneken egyetlen súlyos, illetve halálos kimenetelű közlekedési baleset sem történt a telepítést követően. Az Actibump működése többek között azért is biztonságos, mert az útburkolat szintje csak csekély mértékben változik (ráadásul nem is az egész felület, hanem annak mindössze az érkezési iránnyal ellentétes része), így az egyáltalán nem dobja meg a felületén áthaladó járműveket. A néhány centis süllyedéssel magyarázzák azt is, hogy a megengedett sebességet túllépő járművek futóműve nem fog károsodni a mindössze jelzésértékű, döccenős áthaladás során, továbbá az utakon esetenként ennél jóval mélyebb „természetes” kátyúkkal is lehet találkozni, ami felkészületlenül éri az autósokat. Ezzel szemben az Actibump jelenlétét előre jelzik.. A kifejlesztők szerint az Actibump egy intelligens forgalomcsillapító technikai megoldás, mely a legfőbb közúti gyilkosnak tartott gyorshajtások visszaszorítására, az emberi életek megmentésére irányul. (Az Actibump alkalmazására természetesen csak azt követően kerülhetett sor, hogy előzetes kísérleteknek vetették alá. A sikeres tesztelések után kapta meg az Actibump a megfelelő működési és egyéb engedélyeket, s ezt követően kezdődhetett meg a piaci értékesítés, valamint a gyakorlatban, azaz „éles helyzetekben” való alkalmazás.)
Legutóbb 2019. decemberében Finnországban telepítettek ilyen intelligens megoldást a gyalogos gázolások megelőzése érdekében. A kialakítás főbb részleteinek ismeretében (lakott területen belüli kialakítás, igen enyhe mértékű és egyirányú süllyedés, zebra előtti elhelyezés, előzetes kitáblázás, jó láthatóság, megfelelő közvilágítás, a gyalogos-átkelőhely közepén sziget alkalmazása stb.) el kell ismerni, hogy az Actibump valóban egy biztonságos preventív eszköz. Bár valószínűsíthetjük, hogy a megoldás láttán-hallatán még így is lesznek olyanok, akiket kiráz majd a hideg.
G.I.