Ennyit a pörköltről és a töltött káposztáról! I.rész
- Csodareceptek márpedig nincsenek: aki ivott ne vezessen, mert ráfázhat
- Egy 40 fokos féldeci pálinka után minimum két óra hosszat még felejtős a vezetés
- Sokan érzik úgy, hogy kialudták az előző napi ivást, a szonda mégis mást mutat
Zsíros ételek, pörkölt, töltött káposzta, vastagon kent zsíros kenyér, dupla adag C-vitamin, egy nagy pohár víz – néhány példa, miket javasolnak amatőr szakértők a hétvégi ivászat előtt a túlságosan gyors lerészegedés ellen azoknak, akiknek amúgy a legfőbb céljuk akkor éppen a minél gyorsabb lerészegedés.
Számtalan jó tanácsot olvasni a neten is. 10 ötlet, hogy elkerüld a részegséget, 12 megoldás a másnaposság megelőzésére, 5 trükk, hogy akkor se színeződjön el a szonda, ha ittál. Se szeri, se száma a pontokba szedett „tuti módszereknek”. Persze valamennyinek a végén ott az egyetlen garantáltan igaz mondat: a fenti módszerek hatása egyénenként eltérő lehet.
Vannak ezeken túl még különböző – olykor még különböző hatóságok, sőt a rendőrség logójával is „hitelesített” – kiadványok, öntesztek, amik mind arról győzködik olvasóikat, hogy létezik egy tuti megoldás, amivel szonda nélkül is megállapíthatja a sofőr, hogy mennyi időt kell várnia, ha megivott egy-két sört, vagy pár pohár bort, esetleg némi rövidet.
Aki nem iszik, annak nem lesz alkohol a vérében
Ezekkel a módszerekkel azonban több probléma is van. Mindenekelőtt rendkívül megbízhatatlanok, többnyire semmiféle tudományos alapjuk nincs, a legtöbb javallatot sohasem tesztelték nagyobb, de még kisebb csoportokon sem. Az pedig, hogy a Józsinak vagy a Szabrinának bejött, vagy, hogy „olvastam a neten a már nem is tudom kinek az oldalán”, korán sem jelenti azt, hogy a módszer működik.
Ki ne érezte volna már nagyobb mennyiségű sör, bor, pálinka, vagy ezek kombinációinak az elfogyasztása után színjózannak, tökéletesen akcióképesnek, bármiről legyen is szó. És vélhetően sokan vannak azok is, akik már megélték azt a „szégyent”, hogy csak egyetlen sört, vagy csak egy kis pohár bort ittak, és már az is úgy fejbe csapta őket, mintha egy hordónyit gurítottak volna le.
Hiába érzi azonban fittnek valaki egy üveg bor vagy néhány deci pálinka elfogyasztása után, nem tanácsos volán mögé ülnie. Nem a fittségét nézi ugyanis a rendőr, mint a régi amerikai filmekben, hogy aki széttárt karokkal végig tud egyensúlyozni a felezővonalon úgy, hogy közben hol a bal, hol pedig a jobb kezével meg tudja érinteni az orra hegyét, vezethet, aki mind erre nem képes, az nem. A rendőr, azaz a szonda, majd – ha a szonda ittasságot jelez – a véralkohol-vizsgálaton a szervezet véralkohol-szintje számít. Az, ami bennünk van! Ami bennünk maradt – a kettő ugyanis messze nem ugyanaz.
Egy dolog, hogy miként érezzük magunkat az alkohol hatására, vagy bizonyos mennyiségű szeszesital elfogyasztása után, és egy másik, hogy mikor vezethetünk autót. Aki rendszeresen és sokat vezet pontosan tudja, hogy olykor színjózanul is csinál őrült nagy ostobaságokat az ember vezetés közben, bizonytalankodik, késve reagál bizonyos helyzetekre.
Egyes szakértők szerint nem létezik olyan autóvezető, aki soha nem követ el semmiféle hibát, olykor-olykor akár súlyosat is. Kérdés, hogy az elkövetett hibának milyen következményei lesznek, hogy a hibát milyen gyorsan és biztosan tudja korrigálni adott esetben.
Nem az a kérdés, tud-e vezetni egy feles után, hanem hogy más tud-e józanul
Az alkohol számos hatása között az egyik, hogy becsapja az érzékszerveinket, oldja a gátlásokat, egyben az önkontrollt is. Ezért van az, hogy sokan ittasan szemrebbenés nélkül készek vezetni, „anyukám, ennyivel én simán”, és még az sem tántorítja el az ittas vezetéstől, ha valaki rászól, „elveszik a jogsidat, ha elkapnak a rendőrök”. „Ugyan már, észre se fogják venni rajtam ezt a pár pohár piát…, de tudod mit, adj egy rágót”.
Soha nem az a kérdés, hogy valaki képes-e biztonságosan elvezetni egy autót A pontból B-be. A kérdés sok esetben inkább az, hogy más józanul képes-e biztonságosan vezetni. E tekintetben pedig a még ma is és még mindig elfogadhatatlanul sok halálos kimenetelű és súlyos sérülésekkel végződő balesetet látva az embernek támadhatnak kétségei. Így is sok a szabályszegő az utakon, nem kell erre ráinni még!
Józanul a többség persze pontosan tudja, hogy nem szabad ittasan vezetni, bár becsült adatok szerint Magyarországon az autósok tíz százaléka az „iszik és vezet” gyakorlatát követi még azok körében is, akikről nem azért derül ki, hogy ittak és vezettek, mert balesetet okoztak vagy szenvedtek. Sokan vannak, akiket részben a pia, részben a velük együtt italozó barátok hajszolnak ittas vezetésbe. „Nehogy már ne tudjál ennyivel még hazavezetni!”
Mások „tudományos” alapon döntenek arról, hogy ők pedig most már nyugodtan vezethetnek. Megkímélném az olvasót a különböző közkézen forgó „pofonegyszerű számítási módszerek” és tuti biztos kalkulációk bemutatásától, a többség ugyanis nemcsak, hogy nem tudományos, de nem is állja ki a gyakorlat (azaz a szonda) próbáját.
Tény, hogy viszonylag pontosan ki lehet számolni várhatóan mikor leszünk szondaképesek, ami nem azonos a teljes józansággal, mert lehet, hogy még akkor is érezzük a fejünkben az előző este emlékét, de a szonda már nem jelez semmit, ha ellenőrzi a rendőr.
F.Gy.A.