Ennyit a pörköltről és a töltött káposztáról! II.rész

  • Csodareceptek márpedig nincsenek: aki ivott ne vezessen, mert ráfázhat
  • Egy 40 fokos féldeci pálinka után minimum két óra hosszat még felejtős a vezetés
  • Sokan érzik úgy, hogy kialudták az előző napi ivást, a szonda mégis mást mutat

Cikkünk első részében egyebek között tisztáztuk, hogy nincs az a töltött káposzta vagy zsíros pörkölt, amely hatásosan elfedné az alkoholfogyasztást. Legalábbis a rendőrségi szonda elől. Léteznek ugyanakkor olyan számítások, amelyek segítségével megállapíthatjuk, valóban kiürült-e a szervezetünkből az előző esti tivornyázás minden milliliternyi pálinkája. A matek viszonylag egyszerű…

Az alkohol-dehidrogenáz enzimet nem lehet sürgetni

A lényeg: egy átlagos és egészséges ember májában dolgozó alkohol-dehidrogenáz nevű enzim óránként 5,6 – 8 gramm etilalkoholt képes lebontani óránként. Se többet, se kevesebbet.

Nos, ennyit a pálinkának töltött káposztával megágyazott gyomorról és a többi okosságról.

Az alkohol-dehidrogenáz enzim nem „eszik” sem töltött káposztát, sem zsírós pörköltet, az ő dolga az etilalkohol lebontása. Abból pedig óránként csak nyolc grammot tud lebontani. Nem lehet sürgetni, nem lehet nagyobb teljesítményre bírni.

Aki tehát a gyors lerészegedés érdekében a nagy ivászat előtt félig teletölti a gyomrát efféle nehéz ételekkel, nem könnyíti meg az alkohol-dehidrogenáz enzim dolgát. Mondjuk legalább nem is nehezíti meg. Legfeljebb csak azt éri el, hogy az alkohol lassabban kezd el felszívódni a szervezetében, mert, hogy a szájnyálkahártyától a gyomron át az összes emésztőrendszerében nagy lesz a sorbanállás a lebontásért. Végül pedig a zsíros ételek lerakódnak a vékonybél falára, és időlegesen megakadályozzák az alkohol felszívódását. De nem akadályozzák meg, csak lassítják az útját a májba, ahol az elfogyasztott szeszmennyiség 90 százalékát az alkohol-dehidrogenáz enzim intézi el.

A többi már tényleg általános iskolai matematika. Egy embernek átlagosan öt liter vére van, azaz 5000 milliliter. A palackozott italokon pedig fel van tüntetve az alkoholtartalmuk, amit a boros üvegeken, sörös dobozokon térfogatszázalékban adnak meg. A számításokhoz már csak azt kell tudni, hogy az etilalkohol sűrűsége 0,8 gramm köbcentiméterenként. Egy köbcentiméter pedig egy milliliterrel azonos mennyiséget jelent.

Józanul ki lehet számolni, de ha ráiszik az ember a matekra, neki annyi

Mindezekből egyenesen következik, hogy egy klasszikus 40 százalékos féldeci pálinkában (tehát a régi felesről van szó és nem az uniós 4 centiliteres adagról) 20 milliliter, azaz 16 gramm alkohol van, aminek a lebontásához legalább két órára van szüksége a szervezetnek.

Senki ne feledje: a szervezetében lévő enzim 5,6-8 gramm/ óra sebességgel dolgozik. aki (rendőr)biztosra akar menni, jobban teszi, ha az 5,6-es értékkel számol, akkor egy rendőri ellenőrzés alkalmával kisebb valószínűséggel éri kínos meglepetés, mint ha abból indulna ki, hogy a alkohol-dehidrogenáz enzim csúcsra járatta az etilalkohol-égetést.

Sokan tudni vélik, hogy a kövér emberek nehezebben rúgnak be a soványaknál. És nem kevesen vannak, akik ebből azt a következtetést vonják le, hogy egy átmulatott éjszaka után vezessenek inkább a kövérek. Hibás megközelítés.

A testtömeg ugyan valóban befolyásolja a véralkoholszintet, ami az elfogyasztott alkohol mennyisége (grammban) osztva a testtömeggel (kilogrammban), de nem szabadna megfeledkezni arról, hogy a véralkoholszint nincs (nem feltétlenül van) szoros összefüggésben a vezetési képességgel. Van, aki csontrészegen biztosabban kezeli a volánt, mint más józanul.

Közlekedési rendőrök nem egy esetben arról ismerik fel a merevrészeg sofőrt, hogy ő az autójának a kerekei tökéletesen párhuzamosan haladnak a felezővonallal. A „tökrészeg” emberek ugyanis általában (ott és akkor) csőlátók. Ha senki nem keresztezi az útjukat jó eséllyel balesetmentesen hazavezetik az autójukat. Na, de ha elsőbbséget kell adniuk…

Egy korsó átlagos (5 százalék alkoholtartalmú) sör egy 70 kilós ember véralkoholszintjét 0,28 ezrelékre emeli. A 90 kilósét csak 0,22-ra a 100 kilósét 0,2-re. És a szervezet öntisztító folyamatai óránként legfeljebb 0,15-0,16 ezrelékkel képesek csökkenteni a szervezet véralkoholszintjét. Ez azonban nem jelent semmit.

Magyarországon a vezetés előtti és közbeni alkoholfogyasztás nulla toleranciával működik, azaz egy kortyot sem szabadna inni, ha az ember vezet, vagy vezetni készül, tehát ebben az összefüggésben legfeljebb a jogosítvány bevonásának az időtartamát befolyásolhatja a „testsúly”, jogi értelemben mást nem.

De térjünk vissza arra, hogy a kövér vagy a sovány emberek bírják-e jobban az ivást! A nők vagy a férfiak?

A véralkoholszint attól függ, ki mennyit ivott, s nem attól, ki, hogy bírja a piát!

Tény, hogy számtalan tényező befolyásolja, hogy egy adott időben ki, mennyi italtól rúg be. A nők általában kevésbé bírják a szeszt, de ebből sem szabad messze menő következtetést levonni. Azt, hogy „akkor éppen” ki mennyire és hogyan tolerálja az italt, sok mindentől függ. Kezdve a fizikai állapotától (kipihent-e vagy hullafáradt), a szervezete általános állapotától, fizikai erőnlététől. Hogy evett-e vagy éhes, és ezért a szervezet kajapótlóként kezeli az alkoholt. De hatással van rá az időjárás, főleg a frontok, a hangulat (a szomorú ember könnyebben kiüti magát), és a sort hosszan lehetne folytatni…

De, mint korábban már volt róla szó, a rendőr elsősorban nem ezt nézi, hanem azt, hogy jelez-e a szonda vagy sem! Nem az számít, hogy érzi magát az ittas sofőr, még csak az sem, hogy milyen hatással volt rá az alkohol, csak a véralkoholszint számít.

Ennek ellenére érdemes megtanulni a fenti matekot. Nem hivatalos felmérések, sokkal inkább a témával napi szinte foglalkozó orvosok véleménye szerint Magyarországon az ittas vezetők tekintélyes hányada abban a hiszemben ül volán mögé, hogy ő józan.

Csak akkor derül ki, hogy a tévedtek, amikor a rendőr megszondáztatja őket. Pedig a fejük tiszta volt, a másnaposságnak nyomát sem érezték, és mégis… A vérükben ugyanis még a mérőműszerek hibahatárát meghaladó nagyságú volt az alkoholszint, mert az alkohol-dehidrogenáz enzim még nem dolgozta fel az előző napi vagy a két nappal korábbi nagy bulin elfogyasztott italokat.

És nem segítette a mások által javasolt trükkök sem, a sok kávé, a jeges fürdő, az alvás, a szauna és a futás vagy a súlyzózás sem. Az orvosok szerint ezek egyike sem alkalmas arra, hogy rövid idő alatt kitisztítsák a szervezetből a szeszt, mivel a metilalkohol 90 százalékát a máj és nem a tüdő vagy a vese választja ki és dolgozza fel. Kis mértékben felgyorsíthatják az alkohol lebontását, de akinek magas a szervezetében a véralkoholszint, nem fog elmenni futni, és nem iszik meg egy vödör kávét (kevesebb pedig nemigen fejti ki a kívánt hatást).

A régi mondás ma is érvényes: Ön dönt – iszik vagy vezet!

Szerettünk volna ennél egyszerűbb leírást adni arról, miként lehet megállapítani, hogy ivás után legközelebb mikor vezethet egy sofőr, de nincs egyszerűbb megoldás. Az egymondatos, a pusztán a testsúly, a testmagasság, az életkor vagy akár a nap állása alapján működő kalkulátorokhoz hasonló – semmire se jó – tanácsokkal itt nem akartunk előhozakodni.

Létezik azonban négy tényleg biztos módszer is az ittas vezetés elkerülésére, amelyek egyszersmind a legbiztonságosabb megoldások is lehetnek, és amit az ország valamennyi toxikológusa megbízhatónak tart:

a taxi,

a tömegközlekedés,

az antialkoholista barát autója,

a nem ivás.

Bármelyiket is választja, a buli alatt nem kell alkohol-felszívódási időt számolgatnia. Néhány sör-pálinka után az már amúgy sem menne túl könnyen…

De, mielőtt másnap autóba ül, számoljon. Nemcsak azért, mert sokba kerülhet, ha a rendőr szondája még ittasnak találja, hanem, mert baj érheti, bajt okozhat. És, mint már sokszor leírtuk, mindenkit haza várnak.

F.Gy.A.

A cikkben ismertetett alkohol-matek és más számítások forrása:

https://elsosegely.hu/cikk.58.hogyan_szamoljuk_ki_a_veralkoholszintet