Felmentette a Kúria az autója elé bevágó biciklist halálra gázoló sofőrt

Forrás: kuria-birosag.hu

A bringás jelezte ugyan, hogy balra kíván kanyarodni, de túl későn. Az életével fizetett érte. Az első és másodfokon is bűnösnek kikiáltott autóst a Kúria felmentette.

Felmentett a Kúria egy autóst, aki egy gyalogátkelőhelyen ütközött össze egy hirtelen balra kanyarodó kerékpárossal, aki a balesetben a helyszínen meghalt. Első és másodfokon is az autóst mondták ki bűnösnek az ügyben eljáró bíróságok, a Kúria szerint azonban az ítéletek törvénysértők voltak.

Az elsőfokú ítélet, amit a másodfokú bíróság helyben hagyott, ugyanis arra hivatkozva állapította meg a gépkocsi vezetőjének a felelősségét, hogy a KRESZ tiltja az előzést a gyalogátkelőhelyen és közvetlenül a gyalogátkelőhely előtt. Ezt a szabályt szegte meg a biciklist halálra gázoló autó sofőrje mindkét eljáró bíróság szerint, és ez a jogsértés szerintük ok-okozati összefüggésben volt a bekövetkezett balesettel, majd pedig a sértett halálával.

A döntés ellen a sofőr védője felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához az ítélet ellen, kérve a védence felmentését. Nem túl gyakori, de nem is példa nélküli, hogy a védő indítványát támogatta a Legfőbb Ügyészség is.

A Kúria hétfőn nyilvánosságra hozott (ténylegesen április 2-i keltezésű)  határozatában általános érvénnyel kimondta: Szabályt sért az a kerékpáros, aki váratlan balra kanyarodásával nem adja meg az elsőbbséget az addig mögötte, vagy éppen vele szemben haladó, irányt nem változtató járműveknek. A KRESZ előírja ugyanis, hogy az irányt változtató jármű, az irányváltás előtt köteles elsőbbsége adni mindazoknak a járműveknek, amelyek továbbra is egyenesen haladnak.

A konkrétan meg nem nevezett esetben a kerékpáros kevéssel a zebra előtt karral jelezte ugyan irányváltási szándékát, de a Kúria szerint nem mérte fel pontosan a helyzetét. Amint jelzett, azonnal meg is kezdte a manővert, minden jel arra utalt, hogy a zebra után induló balra kanyarodó sávba akart áttérni. Csakhogy akkor már az őt később elgázoló autó féktávolságán belül volt.

A Kúria döntéséről kiadott közleményből nem derül ki, hogy a legfőbb bírói fórum álláspontja szerint a sofőr valóban előzésbe kezdett ott és akkor, vagy csak kellő oldaltávolságot próbált tartani a biciklissel a baleset előtt, s ezért húzódott balra. De ennek nincs is jelentősége.

A Kúria ugyanis leszögezte: az a KRESZ szabály, amelynek a megsértéséért az első és a másodfokú bíróság is bűnösnek mondta ki a gázoló autó vezetőjét, (a kijelölt gyalogos-átkelőhelyen és közvetlenül a kijelölt gyalogos-átkelőhely előtt tilos előzni), a gyalogosok védelmére hivatott. „Nem célja, nem rendeltetése a közúti közlekedésben részt vevő más járművezetők védelme”, olvasható a határozatban.

A Kúria szerint hibás az a bírói érvelés, ami az első és a másodfokú ítéletből is kiolvasható, miszerint a zebra előtt az autós már nem kezdhetett volna előzésbe sem, de mivel belekezdett, vagy legalábbis az előzés megkezdését sejtető manőverbe fogott, szabályt szegett.

Nemcsak azért hibás ez a megközelítés, mert a vonatkozó KRESZ-szabály az ügy szempontjából nem releváns. Azért is hibás, mert „a baleset bekövetkezéséért való felelősség megállapítása során pedig mindig vizsgálni kell, hogy a tettes terhére rótt szabályszegésnek volt-e konkrét relevanciája”, szögezte le a Kúria.

A konkrét esetben – bár a kerékpárost elgázoló autó sofőrje két és fél másodperces késéssel reagált a kerékpáros váratlan manőverére – a sofőr mindent megtett azért, hogy elkerülje a balesetet. Vészfékezett. Azonban a lefolytatott szakértői vizsgálatok szerint a balesetet akkor sem tudta volna elkerülni, ha nem késlekedik 2,5 másodpercet, hanem abban a pillanatban padlóig nyomta volna a fékpedált, amikor a kerékpáros elé kanyarodott.

Emiatt viszont a sofőr cselekménye nem bűncselekmény, tehát bűnösségének megállapítására az első- és a másodfokú eljárásban „a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével került sor, ezért a Kúria felmentette” a sofőrt az ellen közúti baleset okozásáért emelt vád alól.

A határozat azért tanulságosa, mert az autósok és motorosok, valamint az autósok és kerékpárosok között is az egyik leggyakoribb konfliktusforrás, hogy a két keréken közlekedők hirtelen manővereikkel (az autósok szempontjából nézve) veszélyeztetik a közlekedés biztonságát. Ráadásul – megint csak az autósok általános és leggyakoribb vélekedése szerint – ha a két keréken közlekedők váratlan manőverei miatt baleset történik, többnyire az autóst mondják ki bűnösnek a bíróságok.

Ez történt a fenti esetben is. Azonban a Kúria kimondta, nem várható el egy autóstól a csoda, tudniillik, hogy még a féktávolságán belül elé kanyarodó biciklissel való ütközést is akadályozza meg.

F.GY.A.