Hollandia bekeményít a közutak automatizált figyelésében

• A fejlesztés részeként növelik a hagyományos fix telepítésű sebességmérő kamerák, az átlagsebesség-ellenőrző (section control) rendszerek, valamint az úgynevezett „flex kamerák” számát
• Az új stratégia külön figyelmet fordít a városi közlekedés biztonságára. Az országban egyre több városban csökkentik a megengedett sebességet 50 km/h-ról 30 km/h-ra, elsősorban a gyalogosok és kerékpárosok védelme érdekében
• A fentiek mellett elindul Hollandia első városi átlagsebesség-ellenőrzési kísérleti programja is

 

 

Hollandia a következő években minden eddiginél nagyobb mértékben fejleszti automatizált közlekedésfelügyeleti rendszerét. A holland ügyészség (Openbaar Ministerie) bejelentette, hogy az új „Vision on Automated Traffic Enforcement 2026-2030” megnevezésű stratégia keretében az automatikus ellenőrzéssel lefedett helyszínek száma 2030-ig a jelenlegi mintegy 650-ről legalább 1450-re emelkedik. Az indoklás szerint a fejlesztés célja – a kamerák számának növelése mellett – a közúti balesetek legfontosabb okainak visszaszorítása a legkorszerűbb technológiai eszközökkel.

 

Magyar szemmel érdekesnek tűnhet, hogy a bejelentést nem a rendőrség vagy a belügyminisztérium, hanem az ügyészség tette közzé. Ennek oka, hogy Hollandiában a közlekedési szabályszegések – így például a gyorshajtás, a piros jelzésen áthaladás vagy más kamerával rögzített jogsértések – automatizált feldolgozásáért, valamint a közigazgatási, illetve a büntetőeljárások irányításáért az ügyészség országos közlekedésrendészeti szervezete, a Parket CVOM felel. A rendőrség továbbra is fontos szerepet játszik a közúti ellenőrzések végrehajtásában, ugyanakkor a kamerás rendszerek működtetésének és az ügyek feldolgozásának szakmai koordinációja az ügyészség hatáskörébe tartozik.

 

A 2026–2030 közötti fejlesztési program célja, hogy visszaszorítsa a legsúlyosabb közlekedési kockázatokat: a sebességtúllépést, a járművezetők figyelmét elterelő jogellenes mobiltelefon-használatot, a tilos jelzés figyelmen kívül hagyását, valamint az ittas és bódult állapotban történő járművezetést. Emellett kiemelt figyelmet fordítanak a visszaeső szabálysértők kiszűrésére is.

 

A fejlesztés részeként növelik a hagyományos fix telepítésű sebességmérő kamerák, az átlagsebesség-ellenőrző (section control) rendszerek, valamint az úgynevezett „flex kamerák” számát. Utóbbiak olyan mobilan telepíthető sebességellenőrző berendezések, amelyek elhelyezésére több tárolóegység áll rendelkezésre, így azokat rendszeresen más-más helyszínre lehet áthelyezni. A megoldás nagy előnye, hogy a preventív hatás egyidejűleg több helyen érvényesül. A közlekedők nem tudhatják előre, hogy az adott mérőhelyen van-e éppen élesben működő kamera, és ez a tapasztalatok szerint hatékonyabban ösztönzi a közlekedési szabályok önkéntes és folyamatos megtartását, mint a kizárólag állandó helyen működő, nem áthelyezhető fix berendezések. Hollandiában jelenleg 75 flex kamera ellenőrzi a közutak forgalmát, 2030-ra ezt 125 darabra kívánják növelni.

 

A fejlesztés előtt álló rendszer fontos elemei közé tartoznak az úgynevezett fókuszkamerák. Ezek mesterséges intelligencia segítségével képesek felismerni, ha a járművezető vezetés közben kézben tartott mobiltelefont használ, illetve azt is, ha nem kapcsolta be a biztonsági övét. Utóbbi szempont a jármű utasaira is vonatkozik. A technológia által készített felvételeket minden esetben emberi beavatkozás, azaz személyes ellenőrzés követi, az eljárás folytatása és a szankció kiszabása előtt. A fókuszkamerák számát az elkövetkezendő négy év során 40-ről 50-re növelik. Ezeket az eszközöket mintegy 300 előre elkészített helyszín között lehet változtatni, amely jelentősen megnöveli az intézkedések hatásfokát.

 

Hollandia a világ országai sorában az elsők között vezette be ezt az innovatív technológiát: a mobiltelefon-használatot automatikusan felismerő fókuszkamerák 2020-ban álltak szolgálatba, számuk azóta folyamatosan növekszik. A holland rendszer sikere nyomán egyre több ország kezdte alkalmazni, illetve tesztelni a mesterséges intelligenciával támogatott közlekedésfelügyeleti kamerákat, elsősorban a mobiltelefon-használat, valamint a biztonsági öv viselésének ellenőrzésére.

 

A ma „Focusflitser” néven ismert rendszer elődje a MONOcam volt, amelyet a holland rendőrség és az Utrechti Egyetem közösen fejlesztett ki a vezetés közbeni kézben tartott mobiltelefon-használat automatikus felismerésére. Az első 16 darab kamera éles alkalmazása az egy év tesztüzemmódot követően 2020. november 16-án kezdődött meg.  A rendszer működése viszonylag egyszerű. Amint az út felett ferde szögben elhelyezett kamera a sofőr kezében (ölében, illetve más testközeli helyen) mobiltelefont észlel, a képrögzítés azonnal megkezdődik, és a felvételeket a rendszer a gépjármű rendszámával együtt automatikusan küldi tovább. A holland technológiát a németek is átvették. Észak-Rajna-Pfalz tartomány első „handy-blitzer”-e 2025 áprilisa óta felügyeli a közutak forgalmát.

 

Az új holland stratégia különös figyelmet fordít a városi közlekedés biztonságára is. Az országban egyre több önkormányzat csökkenti a megengedett sebességet 50 km/h-ról 30 km/h-ra a lakott területeken, elsősorban védtelen, sérülékenyebb közlekedők, a gyalogosok és kerékpárosok védelme érdekében. Az új sebességhatárok megtartását is flex kamerák segítik majd, emellett 2026-ban elindul Hollandia első városi átlagsebesség-ellenőrzési kísérleti programja is. Amennyiben az eredmények kedvezőek lesznek, a rendszert várhatóan más településekre is kiterjesztik.
Az automatizált ellenőrzések hatékonyságát a szakmai tapasztalatok jól mutatják. Az A7-es autópálya Hoorn és Purmerend közötti szakaszán az új generációs átlagsebesség-ellenőrző rendszer bevezetése előtt minden hatodik járművezető túllépte a megengedett sebességet. A rendszer éles üzemének első két hetében a gyorshajtók száma mintegy 90 százalékkal csökkent, ami jól szemlélteti, hogy a rendszeres, következetes és kiszámítható ellenőrzések jelentős hatással befolyásolhatják a közlekedők magatartását, és elősegítik a balesetek megelőzését.

A holland ügyészség álláspontja szerint az automatizált ellenőrzések további előnye, hogy tehermentesítik a rendőri élőerőt. Ennek eredményeképpen a közterületen szolgálatot teljesítő rendőrök több időt fordíthatnak azokra a helyzetekre, jogellenes közlekedési magatartásokra, ahol a személyes intézkedés nélkülözhetetlen, ideértve például az ittas vagy bódult járművezetők kiszűrését, illetve a visszaeső szabálysértők ellenőrzését.

A bejelentett holland fejlesztési program jól illeszkedik az Európai Közlekedésbiztonsági Tanács (ETSC) hosszú évek óta képviselt álláspontjához, amely szerint a közlekedési szabályok következetes, objektív és automatizált ellenőrzése az egyik leghatékonyabb eszköz a halálos és súlyos sérüléses közúti balesetek számának csökkentése érdekében.

 

G.I.