Mennyi szabálysértési bírságot fizetnek a külföldi sofőrök?

• Bár a külföldön elkövetett szabályszegések következményeit egyre kevésbé lehet megúszni, sokat inkább mégis csak ezért járnak sokan külföldi rendszámmal.
• A külföldi autókhoz köthető szabályszegések lényegesen gyorsabban nőttek az elmúlt években, mint a rájuk kivetett bírságok összege.
• A hatóságok csak a helyszíni bírságok behajtásának a hatékonyságát tudták javítani az elmúlt öt évben, más kategóriákban folyamatosan romlik a teljesítményük.
• Igaz lehet, hogy a külföldiek nálunk többet megengednek maguknak, mint a hazájukban?

Külföldi rendszámú autó elszállítása Budapesten

Drasztikusan nőtt az elmúlt években a külföldi rendszámú autókkal elkövetett közúti közlekedési szabálysértések száma. Közel megháromszorozódott.

Az azonban nem biztos, hogy minden külföldi autónak külföldi volt a sofőrje is.

Számos külföldi rendszámú gépjármű van magyar tulajdonban – vagy azért, mert a gazdája az év jelentős részében külföldön, jellemzően Németországban és Ausztriában dolgozik, vagy azért, mert a magyar tulajdonos azt reméli, így könnyebben megúszhatja majd a Magyarországon elkövetett kisebb-nagyobb szabálytalanságokért kiszabandó bírságokat.

Nincsenek adatok arról, hogy a szabályszegésen ért külföldi rendszámú autók hány százaléka van magyar tulajdonban.

Korábban már írtunk arról, hogy ma már abban sem lehetnek biztosak az autósok, hogy  megúszhatják a más országokban elkövetett szabálytalanságokat. Legalábbis nem minden szabálysértést lehet megúszni és nem mindenütt lehet már elkerülni a szabályszegések következményeit. Mint korábban emlékeztettünk rá, 2015 óta adott a jogi lehetőség arra, hogy az Európai Unió országai kiadják egymásnak a szabálytalankodó autók és üzembentartóik adatait.

Megírtuk továbbá azt is, hogy melyek azok a szabályszegések, amelyek elkövetőiről a tagállamok egészen biztosan tájékoztatják egymást. Ezek

• a gyorshajtás,
• a biztonsági öv /bukósisak használatának mellőzése,
• a piros jelzésen áthajtás,
• az ittas vagy bódult állapotban vezetés,
• a tiltott sávhasználat (busz, vagy autópálya leállósáv használat),
• a vezetés közbeni mobilozás (közben tartott mobillal),
• a jogtalan sztrádahasználat (ez alatt a pályadíj meg nem fizetése értendő),
• a tilosban parkolás.

Ha valaki ezek közül a szabálysértések közül bármelyiket is elköveti, jó esélye van rá, hogy előbb-utóbb kopogtat a külföldi fél megbízásából eljáró magyar hatóság.

Azonban a rendőrségtől kapott adatok azt mutatják, mégsem teljesen megalapozatlan azoknak a magyaroknak a számítása, akik itthon külföldi rendszámú autóval közlekednek.  Miközben 2015 és 2019 között megháromszorozódott a szabályszegésen ért külföldiek (külföldi rendszámú autók) száma, a rájuk kivetett bírság összege csupán a 2,5-szeresére, a szabályszegők által befizetett bírság viszont csak a duplájára nőtt.

Finoman szólva sem túl hatékony a hatóságok bírságbehajtási gyakorlata. Ráadásul évről évre romlik. 2015-ben még az összes kiszabott (objektív felelősségi körbe tartozó, közigazgatási és szabálysértési) bírság 61 százalékát fizették be az elkövetők az államkasszába, tavaly már csak kevesebb, mint a felét, 48 százalékát.

Valamivel hatékonyabbaknak tűnnek, ha a helyszíni bírságok behajtásáról van szó.

Valójában még a kétharmadát sem szedik be a helyszínen kiszabott bírságoknak.  Ráadásul a témában jártas forrásaink szerint az, hogy a 2015-es 38 százalékról 2019-re 64 százalékra emelkedett, nem kis részben annak köszönhető, hogy a rendőrség megteremtette a hitelkártyás helyszíni bírságbefizetés lehetőségét.

Az ORFK tájékoztatása szerint a külföldiek ugyanazokat a szabályszegéseket követik el nálunk is, mint a magyar autósok. A többségüket gyorshajtás, valamint az előzési és a kanyarodási szabályok megsértésért bírságolják meg a magyar hatóságok.

Talán csak egy olyan szabályszegés van, amit szinte kizárólag külföldiek követnek el az útjainkon, ez a „halálkaravánokként” emlegetett, szabálytalanul megrakott és összekapcsolt járműszerelvények közlekedéséhez kapcsolódik. Az ilyen halálkaravánokat többnyire román és moldáv sofőrök vezetik.

Az nem derül ki a magyar adatokból, hogy a külföldi sofőrök nálunk valóban többet megengednek-e maguknak, mint a saját hazájukban, mivel még a magyar hatóságok előtt sem ismert az otthoni közlekedési előéletük. Mégis valószínűsíthető, hogy igazuk van azoknak, aki azt vélelmezik, hogy nálunk jóval többet megengednek maguknak még a hazájukban szabálykövető autósok is. Mert, egyszerűen alkalmazkodnak a magyar közlekedési közállapotokhoz. Ha itt nem számít, ha 50 helyett 70-80-nak megy valaki lakott területen, nekik se számít. És ők is bíznak abban, hogy a magyar rendőrség bírságcsekkje soha nem éri utol őket. Lássuk be: 50 százalék esélyük van arra, hogy ez így is lesz.

Miként már hivatkozott korábbi cikkünkből is kiderül, a környező országokban szűkebb határok között tolerálja a rendőrség a szabálytalanságokat, mint nálunk. Különösen igaz ez a gyorshajtásra, ami nemcsak nálunk, Európa-szerte a vezető közlekedési baleseti halálok. Van, ahol öt kilométer/órát meghaladó sebességtúllépésért már büntetnek!

Senki ne induljon ki tehát abból, hogy ha a németek nálunk száguldoznak, akkor mi is száguldozhatunk Németországban. Mert az is lehet, hogy a német hatóságok a szabályszegők kiszűrésében és a bírságbehajtásban is hatékonyabbak a mieinknél!

F.Gy.A.