Miért olyan veszélyesek a szalonspicces evezősök?

• Tizedével kisebb bírságra számíthatnak az elsőbbségi szabályok megsértői, mint a gyorshajtók. Miért?
• 5112 személyi sérüléses balesetet okoztak a gyorshajtók, 4221-et az elsőbbséget meg nem adók
• Pedig még a bíró szemében is inkább vörös posztó az elsőbbség meg nem adása, mint a gyorshajtás
• Nagyobb összegű bírságot kaphat egy szalonspicces evezős, mint, aki nem tartja be a jobbkéz-szabályt, vagy nem áll meg a Stop-táblánál

Már feladtam, hogy megértsem, milyen logika alapján határozták meg az arra illetékesek az ilyen-olyan közlekedési szabályszegésekért kiszabandó különféle bírságok összegét. Már meg sem próbálom megérteni a miérteket. Az elmúlt harminc évben annyiféle magyarázatot hallottam, hogy az egyik bírság miért annyi, a másik miért sokkal több vagy kevesebb – és egyiknek sem volt se füle, se farka –, úgyhogy már inkább nem is akarom érteni.

Pedig nem ártana. Már csak azért is, hogy hatékonyan tudjak érvelni azokkal szemben, akik időről időre azzal szédítenek másokat a közösségi oldalakon, hogy „ez az egész – mármint a közlekedésbiztonsági akciók, a nyíltan és lesből végzett sebességmérés, újabban a Pofátlan(TAN)ítás és a hozzájuk kapcsolódó bírságolás csupán közönséges pénzbehajtás.

Pedig nem az. És nemcsak azért, mert a rendőrség illetékes vezetői többször elmondták az elmúlt években, hogy ők a bírságbevételek növeléséért még soha nem rendeltek el semmiféle akciót és ilyen elvárást velük szemben senki nem is fogalmazott meg. Azonban a közlekedésbiztonság helyzete, tették hozzá rendszerint, a baleseti helyzet és annak megítélése [erről korábban itt írtunk] megköveteli a határozott fellépést és a szigorú büntetéseket egyaránt. És ezzel egy közvélemény-kutatás szerint ráadásul az emberek többsége egyet is ért, tették hozzá.

De akkor miért érzik sokan mégis úgy, hogy a törvény szigora mégsem azokra csap le, a kikre kellene, de ha mégis, akkor viszont koránt sem olyan erővel, ahogy szerintük kellene. [A témában korábban megszólalt a hazai közlekedés doyenje, hogy szerinte mit kellene tenni a közlekedésbiztonság javítása érdekében, itt olvasható.]

Nyilván erre is van magyarázat bőven. De lássuk be, azt tényleg nehéz logikusan elmagyarázni, hogy egy olyan országban, ahol a második legfőbb baleseti ok az elsőbbségadásra vonatkozó szabályok be nem tartása és ahol majd’ ezer gyalogost gázoltak el az elmúlt évben, miért nagyobb bűn két sörrel (0,3 gramm/liter alkohollal a vérben) evezni a Dunán, mint semmibe venni a jobbkéz-szabályt, vagy nem adni meg az elsőbbséget a gyalogosnak a zebrán!

Márpedig nyilvánvalóan súlyosabb bűn a spicces evezés, ha azt a helyszínen 20, szabálysértési eljárásban 40 ezer forinttal rendelik büntetni, míg a példaként említett két elsőbbségi szabály megsértése csupán 15, illetve 30 ezer forinttal büntethető. Hát ennél még akkor is súlyosabb bírságot kaphat egy autós (a helyszínen 20, szabálysértési eljárásban 40 ezer forintot), ha engedély nélkül szereli fel kék lámpával és szirénával a járművét!

Az elsőbbségadás szabályainak megsértőinél még azokat is szigorúbban büntetik, akik sunyi módon a leállósávban haladva próbálnak némiképp előbbre jutni a dugóban (esetükben 100 ezer forint a közigazgatási bírság) vagy akinek három hónapnál hosszabb ideje lejárt a forgalmi engedélye (ezekért helyszínen 20, eljárásban 40 ezer forint bírság adható). Sőt, még azok is 25, illetve 50 ezer forint bírságot kaphatnak, akik ittas személynek engedték át a volánt.

Azonban a bírságok összegének és arányainak a megmagyarázhatatlansága nem is ezeknél a szabályszegéseknél mutatkozik meg igazán. Nézzük a két legfőbb közúti halálosztót: a gyorshajtást és az elsőbbségadás szabályainak megsértésért. Az előbbi a személyi sérüléssel végződött közlekedési balesetek 31, utóbbi 25 százalékáért volt felelős – a rendőrség hivatalos statisztikája szerint. E két szabályszegés összesen 9333 ember haláláért vagy sérüléséért volt okolható 2019-ben.

Ehhez képest, ha más szabálysértés vagy bűncselekmény nem történik, a gyorshajtásért közigazgatási eljárásban maximum 300 ezer forint bírság szabható ki, az elsőbbségi szabályok megsértéséért pedig, mint már volt róla szó, helyszínen 15, szabálysértési eljárásban 30 ezer forintos pénzbírság.

Nem lehet a különböző szabályszegésekkel előidézhető károkat és veszélyeket összehasonlítani. Ezért nem is vetettem fel (eddig), hogy a gyorshajtásért kiszabható bírság pont annyi, mint amekkora összegre azok büntethetők, akik engedély nélkül behajtanak egy kiemelten védett természetvédelmi területre.

Nézzük inkább „a két legfőbb országúti gyilkos” közti tízszeres bírságkülönbséget, ami elég nehezen magyarázható. És nemcsak azért, mert nem tízszeres az egyik vagy a másik baleseti okra visszavezethetően meghaltak vagy megsérültek száma közti különbség!

Nem beszélve arról, hogy bírósági gyakorlat, mint azt egy korábbi cikkünkben már boncolgattuk, ki nem mondva súlyosabb szabályszegésnek tekinti az elsőbbség meg nem adását, mint a gyorshajtást. Számos esetben hoztak a bírók olyan ítéletet, amelyeknek az volt az üzenete, hogy az elsőbbséget a gyorshajtónak is meg kell adni. Legfeljebb – teszem hozzá én, de még mindig az ítéletek alapján – a bíróság majd a gyorshajtót is elítéli, vagy ha a gyorshajtó elhalálozna – volt ítélet, ahol ezt a bíró explicit ki mondta – az ő bűnös gyorshajtásukat enyhítő körülményként értékeli a túlélő elsőbbséget meg nem adó ítéletében.

Nemzetközi összehasonlításban – és persze annak tükrében, hogy hány halálos és súlyos sérüléssel végződött balesetben játszott szerepet – a gyorshajtók sem panaszkodhatnak. Egyes szomszédos országokban közel a háromszorosát is kaphatják büntetésként annak, amit ugyanazért nálunk kiszabhatnak rájuk.

Mondhatják erre, hogy minden országban más a büntetőpolitika, ezért nem szabad összehasonlítani a magyar, a horvát és az osztrák gyakorlatot, hogy más országokat most ne említsünk. Igaz. Nem is az a kérdés, hogy nálunk miért csak 300 ezer forintot fizet az, aki lakott területen belül 50 helyett 125 kilométer/órával vagy még nagyobb sebességgel hajt. Sokkal inkább az, hogy miért úszhatja meg 15-20 vagy 40 ezer forintos bírsággal az, aki nem adja meg az elsőbbséget a zebrán a gyalogosoknak, aki nem tartja be a jobbkéz-szabályt, nem áll meg a Stop-táblánál?

F.Gy.A.