Mintha ittas lenne!

• Veszélyes lehet félvállról venni az autóban a forróságot!
• Már „kissé kiszáradtan” is romlik a vezetési képességünk.
• A klíma sem segít, ha az ablakokon keresztül égeti a nap.
• Igyunk félóránként 2-2,3 deci vizet, még ha nem is kívánjuk!

Nagy forróságban vezetni majdnem pontosan olyan, mintha ittasan vezetni. Huzamosabb időt töltve a felforrósodott gépkocsiban a legtöbbeknek drasztikusan romlik a vezetési képessége. Kutatások szerint már a legegyszerűbb vezetési feladatoknál is akár 50 százalékos teljesítménycsökkenést is kimutattak, de veszélyesebb közlekedési szituációkban az akadályok felismerése 75%-kal is romolhat. A kiszáradás az ittassághoz hasonlóan csökkenti a figyelmet, rontja az ítélőképességet, ezek hatására pedig nő a reakcióidő, pontatlanabbá válik a nagy odafigyelést igénylő manőverek végrehajtása.

Vigyázat! A légkondicionáló használata nem szünteti meg ezt a problémát, csupán egy másikra cseréli, de erről majd később!

A forróság hatására a szervezet mindinkább a testhőmérséklet szabályozására összpontosít. Fokozott izzadással próbálja lehűteni magát, a pulzus és a vérnyomás nő, fokozódik a fáradékonyság, csökken a koncentráció. Számos kutatás megállapításai szerint már az enyhe kiszáradás is rontja a reakcióidőt, az ítélőképességet, a reflexeket, márpedig ezekre minden gépjárművezetőnek nagy szüksége van a biztonságos vezetéshez. Összességében a nagy meleg hatására önmagában is nőhet a rossz, elhamarkodott döntések száma.

27-30 °C felett a vezetési hibák száma már drámaian megnőhet, mint például az általános figyelmetlenség, a kései fékezés, a sávelhagyás vagy a gyorshajtás egyre gyakoribbá válhat.

A Loughborough Egyetem kutatói egészséges férfiakat teszteltek, előbb hidratáltan, majd enyhén kiszáradt állapotban kétórás, monoton vezetési szituációban. (Physiology & Behavior folyóirat, 2015). Kimutatták, hogy a dehidratált vezetők reakcióideje hasonló szintre csökken, mint például azoké, akiknek a véralkoholszintje már elérte a 0,08%-ot, ami minden európai országban jelentős ittas vezetésnek számít. A dehidratált sofőrök több mint kétszer annyi hibát vétettek, mint amikor elegendő folyadék volt a szervezetükben.

Autós utazás közben a sofőrnek (de nemcsak neki) ajánlott félóránként 2 – 2,5 deciliter tiszta vizet, enyhén hűtött koffein- és cukormentes italt fogyasztani. Fullasztó, párás melegben óránként akár fél-háromnegyed liternyit is.

Fontos tudatosítani magunkban, hogy a szervezetünk általában késve reagál a folyadékvesztésre. Tapasztaljuk, hogy izzadunk, ami nyilvánvalóan folyadékvesztést jelent, de mivel nem érzünk szomjúságot, nem is iszunk. Pedig már 1-2%-os dehidratáció is kimutathatóan rontja szellemi és fizikai képességeinket egyaránt, aminek a hegyek között vagy a strand felé vezető úton, csúcsforgalomban jelentősége lehet.

Olykor hamarabb érezzük éhesnek, mint szomjasnak magunkat; sokan például ezért is híznak el, mert az első jelre ételért nyúlnak, pedig lehet, hogy csak szomjasak. Ezért is fontos, hogy utazáskor, amikor különösen nagy jelentősége van, hogy a sofőr (de a többiek is) fejben és fizikailag a topon legyen, félóránként akkor is igyon egy keveset, ha nem érzi feltétlen szükségét. A dehidratáltság ugyanis igen rövid idő alatt leronthatja a sofőr vezetési képességét, csökkentheti figyelmét, veszélyhelyzetet teremthet.

Az utasteret hűtse ne az utasait!

Nem lehet eléggé hangsúlyozni milyen fontos és hasznos az autóban a klíma. Sokan azonban rosszul használják, amivel komoly egészségügyi kockázatot is vállalnak. Nem mellesleg könnyen balesetveszélyes helyzetbe is hozhatják magukat.

Beülnek az autóba és maximumra állítják, amivel azonban csak azt érik el, hogy egy ideig a klímából is forró levegő áramlik az utastérbe. A helyes használat a gyártók szerint nem ez, hanem:

• mindenekelőtt a klíma mindig legyen szakszerűen karbantartott, tiszta, különben több bosszúságot okozhat, mint amennyi előnnyel jár a használata,
• indulás előtt szellőztessük át az autót. A napon, de nagy melegben már árnyékben is az utastér belső hőmérséklete akár negyedóra alatt elérheti, vagy akár meg is haladhatja az 50 °C-t. Ezért aztán nem kell attól tartani, hogy „kintről beengedjük a meleget az autóba”. Épp ellenkezőleg. A szellőztetés ráadásul friss, oxigénben gazdagabb levegőt juttat az utastérbe,
• ezután kapcsoljuk csak be a légkondit, de akkor se állítsuk a maximumra. Az ideális a 8-15 fokos eltérés a külső hőmérséklettől. Így kiszálláskor sem éri az utasokat hősokk,
• az utasteret és ne az utasokat hűtsük. Hosszabb idő után akár egy tüdőgyulladás is összeszedhető, de egy jó erős megfázás mindenképpen, ha magunkra irányítjuk a legkondit. Emellett a magunkra irányított hideg levegő izomfeszülést okozhat, ami önmagában is kellemetlenné teheti az utazást,
• hosszabb úton érdemes azzal is számolni, hogy a legkondicionáló egy átlagos személygépkocsi esetében óránként fél-egy literrel is megnövelheti az üzemanyag-fogyasztást. DE, ha túlságosan sokat kell araszolni a nagy forróságban akár kétszer ennyivel is!

És akkor nézzük, hogyan verhetjük át magunkat, ha túlértékeljük a légkondicionálót?

Hosszabb autós utazás közben gyakran érezzük, bár az utastérben kellemes a hőmérséklet, sőt, egyesek kissé már fáznak is talán, az ablakok felől forróság áramlik felénk, emiatt azonban inkább még jobban feltekernénk a légkondit, mint sem visszavennénk belőle. Pedig a hátunk már fázik, az arcunkat azonban süti a forróság. Ez az állapot úgynevezett termikus diszkomfortot okoz.

Komoly zavart is okozhat akár a hőháztartásunkban, amikor testünk első és hátsó része más hőmérsékleten van, főleg, ha a két hőmérséklet között jelentős a különbség. A hőháztartás felborulása folyamatos feszültséget hoz létre az agyban, amivel a szervezetet folyamatosan hozzá kell igazítani az érzett hőmérséklethez. De melyikhez? Ez olyan, úgynevezett kognitív túlterheléshez vezet, ami hibás hőérzettel jár. Ennek hatására pedig az érintettek a szükségesnél még kevesebb folyadékot fogyasztanak, ha csak nem kényszerítik vízivásra magukat, így a dehidratáltság még gyorsabban kialakulhat.

Önmagában a légkondicionáló ezért nem képes megoldani minden problémát, amelyekkel a nyári forróságban közlekedők szembe találhatják magukat. Árnyékolókkal, UV-szűrős fóliákkal az ablakokon azonban ezek a hatások is jelentősen csökkenthetők. Nyilván ezek nem olcsó, de biztonságos megoldások. Márpedig egy baleset után csekély vigasz, ha valaki nem ittasan okozott balesetet, csak kiszáradva, túlhevülve.

F.Gy.A.