Mit tegyünk, ha lerobbanunk?

• Bárkivel előfordulhat, hogy lerobban az autója: megadja magát a motor, menet közben defektet kap vagy kifogy az üzemanyag.
• Sokat segíthetünk önmagunkon, ha a napi első indulás előtt ellenőrizzük a járművünket.
• De mit tegyünk, ha mégis lerobbanunk? A javasolt sorrend: biztonságos helyen megállás, vészvillogó bekapcsolása, kiszállás a forgalomtól mentes oldalon (lehetőleg fényvisszaverő mellényben), elakadásjelző háromszög elhelyezése, útpálya elhagyása, majd segítségkérés, ha önmagunk nem boldogulunk.

Autóval lerobbanni soha nem jó, különösen télen, amikor a látási és útviszonyok rosszabbak és ráadásul még hideg is van. Akkor meg különösen nem jó lerobbanni, ha éppen sietünk, vagy a gyermekünk, családunk is velünk utazik, mert ilyenkor a helyzet még bonyolultabb. Márpedig műszaki meghibásodás bármikor előfordulhat, olykor még új autók esetében is. Hazánkban azonban nem az új vagy újszerű autók vannak többségben az utakon, hanem az idősebbek. Ezt igazolják a Központi Statisztikai Hivatal adatai is, melyek szerint az elmúlt év végén a személygépkocsik átlagos életkora 14,2 év volt, és az öregedő, sok esetben nem kellően karbantartott autókkal bizony több gond van.

Műszaki jellegű problémák akkor is felléphetnek, ha a tulajdonos rendszeresen gondozza, ápolja és szervizbe viszi az autóját, valamint óvatosan közlekedik. A tapasztalatok szerint az esetek többségében a következő három tényező miatt áll le váratlanul az autó: a motorral kapcsolatban valamilyen probléma lép fel, defektet kap a gumiabroncs, illetve elfogy az üzemanyag. A kellemetlen meglepetéseket természetesen nem lehet mindig elkerülni, de a sofőr sokat tehet azért, hogy ennek az esélyét csökkentse, például az utazásra történő előzetes felkészüléssel.

A KRESZ is előírja (az 5. § 2. bekezdésben), hogy elindulás előtt a jármű vezetőjének ellenőriznie kell a jármű műszaki állapotát. Ezek különösen 5 területre terjednek ki: a fékre, kormányberendezésre, a gumiabroncsok állapotára, a világító és fényjelző berendezésekre és a rendszámokra terjednek ki, de nyugodtan hozzátehetjük az üzemanyagszint ellenőrzését is. Ha ezeket az aznapi első induláskor elvégezzük, nagyot tettünk biztonságunk érdekében.

Ugyancsak fontosnak tartjuk, hogy a váratlan helyzetekre való felkészülés jegyében ellenőrizzük az elakadást jelző háromszög meglétét, továbbá tegyünk annyi fényvisszaverő mellényt az autóba, ahányan utazunk. Legyen nálunk zseblámpa, télen meleg ruha, takaró, meleg folyadék, feltöltött mobiltelefon, a szükséges gyógyszerek stb.

Ha az előkészületek ellenére mégis lerobban az autónk, akkor a legfontosabb, hogy próbáljunk meg a lehető legbiztonságosabb helyen leparkolni. Ott, ahol a forgalmat az elromlott jármű nem, vagy a körülményekhez képest a legkevésbé akadályozza és a parkolás sem tilos. Ez alapvetően az út jobb oldalára való lehúzódást, a pályatest elhagyását, vagy gyorsforgalmi utak esetében a pihenőhelyeken, illetve a leállósávon való megállást jelenti.

Második lépésként kapcsoljuk be a vészvillogó rendszert, ami kifejezetten erre az esetre lett kitalálva (nem pedig arra, hogy ideiglenes megállásunkat jelezzük vele, amíg beugrunk egy pizzáért).

A KRESZ kizárólag lakott területen kívül írja elő, hogy műszaki hibás gépjárművet (kivéve a motorkerékpárt) elakadást jelző háromszöggel is meg kell jelölni, de nem gond, ha ezt tesszük lakott területen belül is. Lakott területen kívül a háromszöget legalább 100-300 méterre helyezzük el a járműtől, az időjárástól, a láthatóságtól, az út jellegétől (egyenes, avagy kanyarokkal teli), valamint az engedélyezett sebességtől függően. Megjegyezzük, hogy jó látási viszonyok esetén a gyorsforgalmi utakon a 300 méter jelenti a nagyobb biztonságot. Műszaki hiba esetén egyébként a KRESZ villogó narancssárga fényjelzést adó elakadást jelző lámpa kihelyezését is lehetővé teszi.

Még mielőtt kiszállnánk az autóból, vegyük föl a fényvisszaverő mellényt. Bár a hatályos szabályozás a fényvisszaverő ruházatot csak:

• lakott területen kívül, és
• kizárólag éjszaka és korlátozott látási viszonyok között teszi kötelezővé,

biztonságunk, testi épségünk érdekében nappal is célszerű a mellényt ilyenkor felvenni (kivéve persze, ha fényes nappal a Nagykörúton, vagy hasonló helyen robban le az autónk).

Nem árt, ha tudatosítjuk magunkban, hogy korlátozott látási viszonyok nappal is kialakulhatnak, különösen télen, amikor felhősödés, köd, eső, hóesés, vagy más ok zavarhatja a láthatóságot, ezért a mellény használatára bármikor szükség lehet.

És egy nagyon fontos biztonsági tanács! Lakott területen belül az utasok számára sokszor az a legbiztonságosabb, ha az autóban maradnak. Lakott területen kívüli főútvonalon, vagy gyorsforgalmi utakon azonban már nem! Amennyiben hátulról egy nagy sebességgel érkező gépjármű (esetleg kamion) ütközik a műszaki hiba miatt megállni kényszerülő autónak, akkor a benne ülők életben maradásának esélye sajnos nagyon csekély. Ha az autóból kiszállunk, lehetőleg a jobb oldali ajtókon (illetve, ha osztott pályás úton robbantunk le, a forgalomtól mentes oldalon) tegyük azt, majd mielőbb hagyjuk el az útpályát. Autópálya esetében – vagy minden más úton, ahol ilyen van – álljunk a szalagkorlát mögé, és csak a vezető menjen vissza elhelyezni az elakadást jelző háromszöget. Ha mindezeket megtettük, és a műszaki meghibásodást önmagunk nem vagyunk képesek megszüntetni, akkor kérjünk segítséget, illetve értesítsük a hatóságokat a kialakult veszélyhelyzetről.

G.I.