Nem kell senkinek megsérülnie ahhoz, hogy a nemtörődöm sofőrt bíróság elé állítsák!

• „Nem az út vonalvezetésének megfelelően vezette az autóját” és koccanásos balesetet okozott egy 81 éves sofőr
• Megrongálódott két visszapillantó tükör, betört a vétlen kocsi bal első ajtajának ablaka
• Az egészből nem is lett volna ügy, ha a vétkes autós megáll és meggyőződik róla, hogy nem sérült-e meg senki a balesetben. De nem állt meg.

Nem halt meg, de még csak nem is sérült meg senki abban a balesetben, ami még tavaly novemberben történt a Bács-Kiskun megyei Ágasegyháza közelében. Ennek ellenére, vagy ettől függetlenül, ahogy tetszik, az ügyészség vádat emelet a baleset okozója ellen és azt indítványozta a vádiratában: a bíróság ítélje pénzbüntetésre és határozott időre tiltsa el a járművezetéstől a baleset okozóját.

Banális esetről van szó, kétség sem férhet hozzá. A vétkes autósnak, ha azt tette volna, amit az adott helyzetben nemcsak a törvény, hanem a józan ész is diktál, nem kellene bíróság elé állnia. Sőt, a történtekből nem is lett volna ügy. Kitöltötték volna a biztosítási papírokat és kész. De nem ez történt.

A vádirat szerint az ügy 81 éves vádlottja 2019 november 2-án este az 5301-es főúton autója visszapillantó tükrével nekiütközött egy szembe jövő autó visszapillantójának, majd megállás nélkül tovább hajtott. Mindkét autó visszapillantója megrongálódott és a vétlen járműnek még a bal első ajtajának ablaküvege is kitört.

Az ügyészség tájékoztatása szerint a vádlott nem az út vonalvezetésének megfelelően vezette az autóját. Ezzel okozta a balesetet.

Mentségére legyen mondva, a sofőr éjszakai látási viszonyok között vezette az autóját, borult volt az ég, olykor esett is. Az úttesten – ez talán a rutinos autósok számára az út számozásából már szinte egyenesen következik – az aszfalt töredezett, az út felülete egyenetlen volt. Közvilágítás közel s távol nem volt.

Egy ilyen úton mindenki az aszfaltcsík közepén hajt, mert ott általában kevésbé kátyús, töredezett, mint a szélein. Nagyobb tempóban lehet ott hajtani anélkül, hogy a sofőr idő előtt hazavágná a lengéscsillapítókat és a gumikat.

Persze ilyenkor, ha szemből is érkezik valaki, tanácsos lassítani és kötelező lehúzódni (vagy legalábbis vissza mindenkinek a saját sávjába), hogy a másik jármű is elférjen, és ne történjen baleset. Mert az ilyen, négy számjegyű, töredezett aszfaltburkolatú utakon könnyen megdobhatja az autót egy bucka vagy egy kátyú. Baleset esetén pedig szinte mindig a sofőrt veszik elő, amiért nem az út- és látási viszonyoknak megfelelően vezette gépkocsiját, és nem az út kezelőjét, hogy milyen alapon nevezi útnak ezt a töredezett aszfaltcsíkot.

Esetünkben az idős sofőr nem tért vissza időben a saját sávjába, ezért ütközött össze a szembe jövő autóval.

Eddig ez tényleg egy banális történet. Szinte bárkivel megeshet, aki vezet. Elég csak egy kicsit elnézni a másik távolságát, csak picit rosszul felmérni a sebességét (ami sötétben, amikor csak a közeledő fényszórókat látni könnyen megeshet még egy rutinos sofőrrel is), egy kicsit nagyobb ívbe kerülni ki egy kátyút, és máris megtörtént a baj.

Ilyenkor a KRESZ szerint meg kell állni, meg kell győződni arról, hogy nem történt-e személyi sérülés. Nem mellesleg tisztázni kell a kárfelelősséget, ha nem sikerült, tanácsos rendőrt hívni ennek érdekében.

A megállási, elsőbbségadási kötelezettség, nemcsak a szabálytalankodó sofőrnek. A segítségnyújtási kötelezettség ugyanis a vétlen sofőrökkel szemben is fennáll. Senki nem hajthat el a helyszínről azzal, hogy „ő volt a hibás, magának kereste a bajt, oldja meg maga”.

És nemcsak akkor terheli a közlekedőket (a kívülállókat is, akik épp csak arra jártak, hogy autóval, kerékpárral vagy gyalog, nem számít), ha nyilvánvalóan megsérült valaki a balesetben. Hiszen ahhoz, hogy kiderüljön, megsérült-e valaki, oda kell menni, meg kell kérdezni az érintetteket. A távdiagnózis nem opció. Ültettek már a vádlottak padjára kerékpárost azért, mert a felelőtlen manővere miatt két autó összeütközött, ő azonban, mintha mi sem történt volna, továbbkerekezett. Meg sem nézte, hogy valaki esetleg segítségre szorul-e.

Senki nem szeret persze tanúskodni, ha ő maga nem érintett az ügyben. Azt persze a legtöbben elvárják, hogy ha őket éri baleset, pláne, ha vétlennek érzik benne magukat, akkor mindenki maradjon a helyszínen, aki látta, hogy mi történt. Tisztelet a kivételeknek, de sokan úgy vannak ezzel: „Nem az én dolgom, jobb az ilyesmiből kimaradni, nehogy a végén még nekem legyen bajom belőle”.

Ennek az esetnek volt szemtanúja, aki tanúskodott is. A vétlen autós mögött haladó gépkocsi vezetője volt az, akinek valószínűsíthetően csak azért sikerült elkerülnie, hogy a vádlott vele is koccanjon, mert miután látta, hogy mi történt, erősen fékezett és lehúzódott az út szélére.

Azt azért fontos tudni, hogy a hatályos Btk. szerint, ha a balesetet okozó jármű vezetője a helyszínen nem áll meg, vagy onnan eltávozik anélkül, hogy meggyőződött volna arról, hogy valaki megsérült-e, vagy az életét, testi épségét közvetlenül fenyegető veszély miatt segítségre szorul-e, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

F.Gy.A.