Objektív felelősségi körbe került az övhasználat!

• BM: Az övhasználat „minden erőfeszítésünk ellenére elmarad az európai országok átlagától”.
• Ezért módosította a parlament a közúti közlekedésről szóló törvény vonatkozó rendelkezését.
• A jármű üzembentartója, használója felel azért, hogy mindenki használja a biztonsági övet.

Objektív felelősségi körbe tartozik immár a biztonsági öv használatának elmulasztása. A gépjármű üzembentartója, illetve a gépjárművezető felel ezentúl azért, hogy az autóban mindenki kösse be magát.

Az Országgyűlés nemrég a Közlekedési ágazat egyes kérdéseinek rendezéséről, valamint egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló törvénnyel módosította a Közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényt. Annak a 21§-a egészült ki azzal (j. pont), hogy a jövőben a gépjármű üzembentartója vagy a járművet használatra átvevő személy (azaz a gépjárművezető) felel azért, hogy az üzemeltetésében vagy használatában lévő járműben mindenki betartsa a biztonsági öv használatára vonatkozó előírásokat.

Magyarországon egy híján 50 éve kötelező biztonsági övet használni a személygépkocsikban. Az 1976 január elsején hatályba lépett KRESZ másfél év türelmi időt adott az autósoknak az övek beszerzésére, és beszereltetésére, 1977. július 1-től azonban már az első üléseken kötelező volt használni is azokat. 2001 óta pedig a hátsó üléseken is.

Bár számtalan baleset bizonyította már, hogy a biztonsági öv valóban életeket menthet, Magyarországon az övhasználati hajlandóság még mindig elmarad a kívánatostól, de még az európai átlagtól is messze vagyunk, nem beszélve az olyan közlekedésbiztonsági bezzeg országoktól, mint Norvégia vagy Svédország.

2022-ben az ORFK-Országos Balesetmegelőzési Bizottság felkérésére a Partnerség a Közlekedésbiztonságért Egyesület országos felmérést készített a hazai övhasználati gyakorlatról.

[ Korábbi cikkünk itt érhető el.]

Bár a vizsgálat előtt már a rendőrség évek óta kampányolt a biztonsági öv használata mellett, tavaly az övhasználat elmulasztásáért kiszabható bírságokat is emelték (lakott területen 13, azon kívül 19,5, autópályán 26 ezer forintra) a helyzet alig javult.

A Közlekedésbiztonság megkeresésére a Belügyminisztérium a törvénymódosítással kapcsolatban azt írta:

„Magyarországon a passzív biztonsági eszközök alkalmazásának hajlandósága – kiemelten a biztonsági öv használatának aránya – minden erőfeszítésünk ellenére elmarad az európai országok átlagától. A jogszabály-módosítás célja, s egyben várt hatása, hogy az arra kötelezettek minél nagyobb számban használják a biztonsági övet. Elképesztő, írták, hogy 2024-ben 204 088 esetben kellett a rendőrségnek intézkednie a biztonsági öv használatának mellőzése miatt, ahogy az is, hogy a személysérüléses balesetek sérültjeinek 10,5%-a még mindig nem használta a biztonsági övet (2022-ben ez az arány 17,1% volt)”.

Egészségügyi statisztikai adatok szerint 2020-2021-ben 110-zel kevesebben vesztették volna életüket közlekedési balesetekben, ha bekötötték volna magukat. Nem hivatalos felmérés, de baleseti helyszínelők és közlekedési szakértők tapasztalatai szerint 10 esetből kilencen nem élik túl, ha egy ütközésből kirepülnek az autóból, mert nem használták a biztonsági övet. Több esetben okozta az első üléseken utazók halálát az, hogy bár ők bekötötték magukat, a mögöttük utazók nem, így amikor ütközéskor a testük magatehetetlenül előre repült, ők okozták a szabályosan utazók halálát.

Ma már civilnek látszó rendőrségi autókból, motorokról és kamionokból is figyelik a rendőrök, hogy bekötötték-e magukat az autósok, de a változás elmarad a kívánttól, noha újabban már drónokat is bevetnek az övhasználat kikényszerítésére.

A közelmúltban elfogadott törvénymódosítás új helyzetet teremt és némiképp átírja az övhasználat elmulasztásának jogkövetkezményeit is.

Ma még minden 18 évesnél idősebb utas maga felel azért, hogy beköti-e magát vagy sem. Rendőri ellenőrzéskor a járőrök azt bírságolták meg, aki nem használta az övet. Erre azonban nem volt lehetőség akkor, ha az övhasználat elmulasztását például a VÉDA-kapuknál érzékelték. Amennyiben a sofőr nem volt bekötve, a rendszám alapján határozatot és bírságcsekket küldtek az üzembentartónak. Ám, ha az utasok valamelyike nem használt az övet, szankcionálásra csak akkor volt lehetőség, ha a rendőrök megállították a járművet.

Az új törvény azonban egyértelműen az üzembentartó, illetve a gépjárművezető felelősségévé teszi, hogy az autójában mindenki használja az övet. Miután hatályba lépett a törvény, az övhasználat ellenőrzésére is alkalmas VÉDA-kapukon vagy egy mobil VÉDA előtt elhaladó járműben ha csak egy olyan utast is lát a kamera, aki nincs bekötve, a rendszám alapján automatikusan küldi a határozatot és bírságcsekket a rendszer az üzembentartónak.

Amennyiben az üzembentartó a kérdéses időben más használatába adta az autót, megadhatja a hatóságnak, hogy akkor éppen ki nem tartotta vagy tartatta be az utasaival az övhasználat szabályait. Ez után az illető kapja meg a határozatot és a bírságot. Ha azonban az üzembentartó nem nevezi meg a tényleges szabályszegőt, neki kell fizetni.

De a felelősség megáll a sofőrnél. Ő már nem mondhatja azt, hogy az utasa a felszólítása ellenére nem kötötte be magát. Nem is passzolhatja tovább a felelősséget azzal, hogy megnevezi a renitens utast, aki nem volt hajlandó bekötni magát. Dönthetett volna ugyanis akár úgy is, hogy nem indul el, amíg be nem köti magát az illető, vagy kiszállítja az autóból. Ha annak ellenére elindul a járművel, hogy egy vagy több utasa nem kötötte be magát, övé a felelősség, neki kell fizetnie. Aztán a büntetést vagy sikerül magánúton behajtani fegyelmezetlen utasán, vagy nem.

De mi történik akkor, ha rendőri ellenőrzéskor buknak le az övhasználatot mellőző utasok? Erre a kérdésünkre a Belügyminisztérium a következő választ adta:

„Az, hogy a rendőrség a biztonsági öv használatának elmulasztása esetén hány határozatban fog bírságot kiszabni, olyan jogértelmezési kérdés, amelynek megválaszolására az eljárás lefolytatására jogosult hatóság álláspontja lesz az irányadó. Figyelemmel a jogszabályi környezetre, a helyszíni intézkedés gyakorlata alapján valószínűsíthető a vétkességen alapuló felelősségre vonás. Amennyiben a tényleges elkövető személye – például kimentés, bizonyítási indítvány útján – nem válik ismerté, és a bírságot az üzemben tartóval vagy a használatra átvevő személlyel szemben szabják ki, akkor ők, a polgári jog szabályai szerint érvényesíthetik követelésüket harmadik személlyel szemben.

F.Gy.A.