Rozsdaövezet a karosszérián
- Makacs szennyeződés. Ha lemossák, térképszerű, halvány tónust hagy maga után
- A szakember már ismeri a jelenséget: szállórozsda, röprozsda, ami beeszi magát a lakkrétegbe
- Minél több nagy tömegű jármű közlekedik az utakon, annál több fémpor kerül a levegőbe
Új autót vett Gábor, a szépreményű fiatalember, de alig vitte haza a szalonból, furcsa maszatok jelentek meg a karosszérián. Ha nem fehér autót választ, talán észre sem vette volna azonnal, de a csillogó, magasfényű felületen nem lehetett szemet hunyni a jelenség felett. Persze első dolga volt beállni egy lándzsás mosóba, és a nagynyomású forró vízpermettel kezelésbe vette a foltokat. A kezelés után halványultak, de nem tűntek el. Gábor nem merte lekapargatni vagy ledörzsölni a szennyeződést, mert attól félt, hogy megsérül a fényezés felső rétege.
Szakemberhez fordult, vagyis autókozmetikába vitte szép új autóját. – Ez mindent leszed! – mondta az első kozmetikus, de tévedett. A foltok tovább halványultak, de helyenként pontszerűen mégis megmaradtak, és amolyan sajátos térképszerűségként jelentkeztek a lakk felületén. Gábor ekkor már ideges volt, és a következő “vegytisztító” diagnózisát, valamint a javasolt gyógymódot – valamiféle gittel ledörgölni, majd kerámia felülettel bevonni, sok-sok pénzért – visszautasította. Mint a mesében, a harmadik szakértő csak ránézett, és máris meghozta az ítéletet: a makacs szennyeződést, a térképszerű elszíneződést a röprozsda nevű anyag megtapadása okozza.
Gábor korábban nem hallott a röprozsdáról – vadonatúj, és egy vagyonba kerülő autója kapcsán soha nem is gondolta volna, hogy a rozsda szóba jöhetne. De utána olvasott, és megtudta, hogy a röprozsda (más néven szállórozsda) úgy keletkezik, hogy apró, levegőben szálló fémrészecskék tapadnak meg az autó fényezésén.
De hogy kerül a levegőbe a fémpor? Leggyakrabban úgy, hogy fékezés közben az autók fékbetéteiből mikroszkopikus fémrészecskék kopnak le, amelyek a kerekekre és a karosszériára rakódnak. Forgalmas vasúti csomópontok, vagy nagy forgalmú villamosvonalak közelében a sínek és a kerekek súrlódása miatt ugyancsak sok vaspor kerülhet a levegőbe. Hasonló eredménnyel jár, ha gyárak, fémmegmunkáló üzemek vagy építkezések környékén autózunk.
Önmagában a fémpor azonban nem elég. A nedvesség: az eső vagy pára hatására ezek a megtapadt vasszemcsék gyorsan korrodálni (rozsdásodni) kezdenek a lakkréteg felszínén. Emiatt a fémpor megtapad, mi több, beleragad a szemre sima, mikroszkopikus szinten némileg porózus felületbe. Érintésre érdessé teszi a lakkot.
A röprozsda-történet Gábor számára végül is happy enddel végződött. Az autókozmetikus, aki diagnosztizálta a problémát, levett a polcról egy szert, ami a lakk sérülése nélkül eltávolította szennyeződést, és még sok-sok pénzt sem kellett fizetnie érte.
A szálló fémpor jelenléte nem új jelenség a nagyvárosokban, de az utóbbi években növekvő tendenciát mutat. A szálló fémpor koncentrációjának növekedése és a nagy tömegű járművek, különösen az SUV-k elterjedése közvetlenül összefügg egymással. Miközben az autóipar jelentős erőfeszítéseket tesz a kipufogógázok tisztítására, a modern járművek légszennyezésének egyre nagyobb – és veszélyesebb – része már nem a motorból, hanem a fékek kopásából származik. Amikor az autó fékez, a fékbetétek és a fém féktárcsák egymáshoz dörzsölődnek. Ez a mechanikus kopás mikroszkopikus méretű részecskéket, fékport juttat a levegőbe. Ez a szálló por nehézfémeket (például vasat, rezet, nikkelt, krómot és cinket) tartalmaz. A SUV-k a hagyományos kompakt autóknál vagy szedánoknál lényegesen nehezebbek a megerősített karosszéria, a nagyobb kerekek és a robusztus felépítés miatt. Egy nehezebb autó megállításához nagyobb fékenergiára van szükség, ami arányosan több fékpor és fémpor leválását eredményezi. Mindez azt jósolja, hogy a röprozsda egyre több jármű lakkozását csúfíthatja majd el, különösen a nagyvárosok forgalmas útvonalain.
N. V.
