Sokba kerülhet a konvojokra tapadni!
- A védett személyek testőrei támadás lehetőségeként értékelik a „tapadást”!
- A követést az ilyen esetekben nem lehet következmények nélkül megúszni.
- Ugyanúgy kell szabad utat adni a konvojnak, mint a mentőknek, tűzoltóknak.
Az elkövetkező hónapokban gyakrabban találkozhatnak a közlekedők diplomáciai járművekkel, konvojokkal. Július elseje óta Magyarország az Európai Unió soros elnöke.
Ez utóbbi tanácsot azért is érdemes megfogadni, mert a kéretlen és engedély nélkül konvojhoz csatlakozásnak súlyosabb következményei lehetnek, mint amikor – ahogy azt sok autós nap mint nap megteszi – a mentők vagy a tűzoltók autói mögött igyekeznek minél messzebbre jutni, jellemzően a megengedettnél lényegesen nagyobb sebességgel. Azt, ha csak nem futnak bele egy rendőrjárőrbe vagy egy másik autós kamerája nem rögzíti a manővert, és a felvételt nem küldik el például a Budapesti Autósok közösségének, még meg lehet úszni. Bár azt sem mindig.
A konvojban azonban a delegáció nagyságától és a benne utazó védett vezetők védelmi besorolásától függően több olyan civilnek látszó rendőrautó is halad, amelyek között egynek, de lehet, hogy többnek is, az a feladata, hogy a hívatlan látogatókat távol tartsa. Jellemzően rendőrök is ülnek bennük, nemcsak testőrök.
Fontos tudni! A személybiztosítók és a rendőrök is támadásnak, vagy legalábbis egy lehetséges támadás előkészületeként, azaz a védett utasokra nézve veszélyhelyzetnek tekintik, ha valaki a konvojra tapadva autózik.
Veszélyhelyzetben elsősorban annak elhárítása a feladatuk. Ez pedig minimum azzal jár, hogy igen hamar kiállítják a konvojhoz hívatlanul csatlakozókat. Vagy úgy, hogy a konvojról az egyik, védett személyt nem szállító rendőrautó leválik, megállítja a hívatlan vendéget és hosszabb-rövidebb elbeszélgetés után feljelenti, vagy a konvojt távolabbról követő rendőrautók egyike zárkózik fel hozzá és állítja ki a sorból. A vége mindkét esetben ugyanaz: feljelentés, bírság.
A rendőrség és a személyi biztosítók feladata a védett személy, a delegáció és így a konvoj védelme. Sokan hiszik, hogy pontosan tudják, melyik autóban utaznak a védett személyek és elég, ha csak azokat nem közelítik meg, de ez nem igaz. A konvojba nem szabad beállni, azt nem szabad követni, sem szándékosan feltartóztatni. Még a felvezető autókat sem.
Nem véletlen haladnak a konvojok előtt motorosok vagy „csíkos” rendőrautók. Őket a KRESZ szerint eleve elsőbbség illeti meg, amennyiben használják a megkülönböztető jelzésüket. Az pedig, hogy mely autók tartoznak a konvojhoz a legegyszerűbben úgy állapító meg, hogy valamennyi tetején ott villog az úgynevezett Kojak lámpa. A nagyobb konvojoknál pedig szinte mindig „csíkos rendőrautó” zárja a sort. (A konvojban haladó autók számára nem előírás a hangjelzés. Arra, hogy nekik is elsőbbséget kell adni nem a fényjelzés kötelezi a többi közlekedőt – az önmagában ahhoz nem is lenne elég –, hanem a konvojhoz tartozásuk ténye. A Kojak lámpa ezt a tényt jelzi.)
Amíg a Kojak lámpás autók nem haladnak el mellettünk, mögöttünk, a legjobb, ha nem csinálunk semmit. Ha várunk, amíg a sort záró csíkos rendőrautó is elhalad mellettünk. Minden más esetben vagy egy rendőri intézkedést provokálhat ki önmagával szemben a nem kellően körültekintő autós, vagy rosszabb esetben egy koccanást a konvoj valamelyik tagjával.
A hétköznapokban a megkülönböztető jelzést használó járművek vezetői időről időre elképesztő esetekről számolnak be a sajtóban és a közösségi médiafelületeiken. Nem véletlen, hogy a soktonnás tűzoltó autók még késő éjszaka is a legbelső sávban közlekednek a többsávos utakon. Mert bár forgalom szinte nincs is, és a szirénájuk hangja is messziről hallható, mindig akad valaki, aki úgy gondolja, ő még át tud hajtani a kereszteződésen a szirénázó autó előtt.
Ez sajnálatos módon nemcsak sok gépjárművezető szokása. A gyalogosok és a kerékpárosok között is sokan hiszik, hogy „ők még simán elmennek a szirénázó jármű előtt”. Magatartásukkal jó esetben csak intenzív fékezésre kényszerítik a járművet, rosszabb esetben azonban akár súlyos balesetet is okozhatnak.
A tűzoltóautóknak a méretük és a tömegük tekintélyt ad. Aligha van, aki szívesen ütközne egy városi sebességgel haladó 20-30 tonnás monstrummal, gondolná az ember. Pedig, ha ütközni nem is, de feszegetni a határokat sokan hajlamosak velük szemben. Ahogy sokan apellálnak arra is, hogy a KRESZ szerint a megkülönböztetett jelzést használó autó vezetőjének meg kell győződnie arról, hogy a többi közlekedő megadja, megadta-e neki az elsőbbséget.
Számos elképesztő esetről számoltak be korábban a mentők is.
A rendőrautókra érdekes mód kevesebben tapadnak, amikor kéklámpa-szirénával sietnek valahova.
Korábban voltak, akik jó mókának tartották rátapadni egy konvojra. Azonban miután a rendőrök nem tartották annak és intézkedtek a konvojokba tolakodókkal szemben, ma ez már nem számít jó mókának. De mindig vannak kivételek! Olyanok, akik úgy gondolják, ők megtehetik, ők megússzák a következményeket.
A legfelkészültebb és legkörültekintőbb sofőröket is érheti baleset. A védett vezetőt azonban a testőröknek ekkor is tovább kell vinniük. Amennyiben az az autó ütközik, amelyben védett személyek utaztak, azonnal átültetik egy másik autóba és továbbhajtanak vele. Ez a protokoll akkor is, ha csak egy kis koccanás történt és akkor is, ha súlyos anyagi kárral, esetleg személyi sérüléssel járó balesetben érintett a jármű.
A sérült jármű a helyszínen marad, és ettől kezdve minden úgy megy tovább, mint bármely baleset esetén: helyszínelés, tanúkutatás, kihallgatások, majd szabálysértési vagy büntetőeljárás indul.
F.Gy.A.