Sokba kerülhet a konvojokra tapadni! - Közlekedésbiztonság

A védett személyek testőrei támadás lehetőségeként értékelik a „tapadást”!
A követést az ilyen esetekben nem lehet következmények nélkül megúszni.
Ugyanúgy kell szabad utat adni a konvojnak, mint a mentőknek, tűzoltóknak.

Az elkövetkező hónapokban gyakrabban találkozhatnak a közlekedők diplomáciai járművekkel, konvojokkal. Július elseje óta Magyarország az Európai Unió soros elnöke.

A diplomáciai nagyüzem alatt a rendőrség és a védett vezetők biztonságáért elsősorban felelős Terrorelhárítási Központ arra kéri a közlekedőket, hogy

mindig adjanak szabad utat a konvojoknak,
szándékosan ne akadályozzák a mozgásukat,
ne kapkodjanak, ne vészfékezzenek, ha meghallják a felvezető autó hangjelzését, csak húzódjanak félre, amint tehetik,
figyeljenek egymásra, különösen arra, hogy ahol csak lehetséges egy irányba húzódjanak félre,
ha láthatóan nem tudnak kellően széles utat biztosítani adott helyen azzal, hogy félrehúzódtak, hajtsanak nyugodtan tovább, majd a legelső arra alkalmas helyen álljanak félre,
segítsék a konvoj felvezető autójának a pilótáját és egymást is azzal, hogy az irányjelzőjükkel jelezzék, merre fognak lehúzódni, így elkerülheti, hogy az egyik autó jobbra, a másik balra kitérve próbál utat adni a konvojnak,
ne próbáljanak a konvojra tapadva előnyt szerezni másokkal szemben.

Ez utóbbi tanácsot azért is érdemes megfogadni, mert a kéretlen és engedély nélkül konvojhoz csatlakozásnak súlyosabb következményei lehetnek, mint amikor – ahogy azt sok autós nap mint nap megteszi – a mentők vagy a tűzoltók autói mögött igyekeznek minél messzebbre jutni, jellemzően a megengedettnél lényegesen nagyobb sebességgel. Azt, ha csak nem futnak bele egy rendőrjárőrbe vagy egy másik autós kamerája nem rögzíti a manővert, és a felvételt nem küldik el például a Budapesti Autósok közösségének, még meg lehet úszni. Bár azt sem mindig.

A konvojban azonban a delegáció nagyságától és a benne utazó védett vezetők védelmi besorolásától függően több olyan civilnek látszó rendőrautó is halad, amelyek között egynek, de lehet, hogy többnek is, az a feladata, hogy a hívatlan látogatókat távol tartsa. Jellemzően rendőrök is ülnek bennük, nemcsak testőrök.

Fontos tudni! A személybiztosítók és a rendőrök is támadásnak, vagy legalábbis egy lehetséges támadás előkészületeként, azaz a védett utasokra nézve veszélyhelyzetnek tekintik, ha valaki a konvojra tapadva autózik.

Veszélyhelyzetben elsősorban annak elhárítása a feladatuk. Ez pedig minimum azzal jár, hogy igen hamar kiállítják a konvojhoz hívatlanul csatlakozókat. Vagy úgy, hogy a konvojról az egyik, védett személyt nem szállító rendőrautó leválik, megállítja a hívatlan vendéget és hosszabb-rövidebb elbeszélgetés után feljelenti, vagy a konvojt távolabbról követő rendőrautók egyike zárkózik fel hozzá és állítja ki a sorból. A vége mindkét esetben ugyanaz: feljelentés, bírság.

A rendőrség és a személyi biztosítók feladata a védett személy, a delegáció és így a konvoj védelme. Sokan hiszik, hogy pontosan tudják, melyik autóban utaznak a védett személyek és elég, ha csak azokat nem közelítik meg, de ez nem igaz. A konvojba nem szabad beállni, azt nem szabad követni, sem szándékosan feltartóztatni. Még a felvezető autókat sem.

Nem véletlen haladnak a konvojok előtt motorosok vagy „csíkos” rendőrautók. Őket a KRESZ szerint eleve elsőbbség illeti meg, amennyiben használják a megkülönböztető jelzésüket. Az pedig, hogy mely autók tartoznak a konvojhoz a legegyszerűbben úgy állapító meg, hogy valamennyi tetején ott villog az úgynevezett Kojak lámpa. A nagyobb konvojoknál pedig szinte mindig „csíkos rendőrautó” zárja a sort. (A konvojban haladó autók számára nem előírás a hangjelzés. Arra, hogy nekik is elsőbbséget kell adni nem a fényjelzés kötelezi a többi közlekedőt – az önmagában ahhoz nem is lenne elég –, hanem a konvojhoz tartozásuk ténye. A Kojak lámpa ezt a tényt jelzi.)

Mit mond a KRESZ?

A szabály egyértelmű. Minden járműnek – az érkezési és haladási irányától függetlenül – elsőbbséget kell adnia a megkülönböztető jelzéssel (a fény és a hangjelzést szabályosan, azaz egyszerre használva) érkező járműveknek, és a megkülönböztető jelzést használó járművek által kísért vagy közrefogott konvojban haladóknak. (KRESZ 28.§ 2/a)

Megkülönböztető jelzést használó járművek használhatják a buszsávot (KRESZ 36.§ bb.), és haladhatnak az autópályán a leállósávon is (KRESZ 37.§ 4.e.)

A gyalogosoknak a megkülönböztető jelzéssel közlekedő járművekkel szemben nincs elsőbbségük a gyalogos-átkelőhelyen! (KRESZ 21.§ 7.)

Amíg a Kojak lámpás autók nem haladnak el mellettünk, mögöttünk, a legjobb, ha nem csinálunk semmit. Ha várunk, amíg a sort záró csíkos rendőrautó is elhalad mellettünk. Minden más esetben vagy egy rendőri intézkedést provokálhat ki önmagával szemben a nem kellően körültekintő autós, vagy rosszabb esetben egy koccanást a konvoj valamelyik tagjával.

A hétköznapokban a megkülönböztető jelzést használó járművek vezetői időről időre elképesztő esetekről számolnak be a sajtóban és a közösségi médiafelületeiken. Nem véletlen, hogy a soktonnás tűzoltó autók még késő éjszaka is a legbelső sávban közlekednek a többsávos utakon. Mert bár forgalom szinte nincs is, és a szirénájuk hangja is messziről hallható, mindig akad valaki, aki úgy gondolja, ő még át tud hajtani a kereszteződésen a szirénázó autó előtt.

Ez sajnálatos módon nemcsak sok gépjárművezető szokása. A gyalogosok és a kerékpárosok között is sokan hiszik, hogy „ők még simán elmennek a szirénázó jármű előtt”. Magatartásukkal jó esetben csak intenzív fékezésre kényszerítik a járművet, rosszabb esetben azonban akár súlyos balesetet is okozhatnak.

A tűzoltóautóknak a méretük és a tömegük tekintélyt ad. Aligha van, aki szívesen ütközne egy városi sebességgel haladó 20-30 tonnás monstrummal, gondolná az ember. Pedig, ha ütközni nem is, de feszegetni a határokat sokan hajlamosak velük szemben. Ahogy sokan apellálnak arra is, hogy a KRESZ szerint a megkülönböztetett jelzést használó autó vezetőjének meg kell győződnie arról, hogy a többi közlekedő megadja, megadta-e neki az elsőbbséget.

Számos elképesztő esetről számoltak be korábban a mentők is.

A rendőrautókra érdekes mód kevesebben tapadnak, amikor kéklámpa-szirénával sietnek valahova.

Korábban voltak, akik jó mókának tartották rátapadni egy konvojra. Azonban miután a rendőrök nem tartották annak és intézkedtek a konvojokba tolakodókkal szemben, ma ez már nem számít jó mókának. De mindig vannak kivételek! Olyanok, akik úgy gondolják, ők megtehetik, ők megússzák a következményeket.

A legfelkészültebb és legkörültekintőbb sofőröket is érheti baleset. A védett vezetőt azonban a testőröknek ekkor is tovább kell vinniük. Amennyiben az az autó ütközik, amelyben védett személyek utaztak, azonnal átültetik egy másik autóba és továbbhajtanak vele. Ez a protokoll akkor is, ha csak egy kis koccanás történt és akkor is, ha súlyos anyagi kárral, esetleg személyi sérüléssel járó balesetben érintett a jármű.

A sérült jármű a helyszínen marad, és ettől kezdve minden úgy megy tovább, mint bármely baleset esetén: helyszínelés, tanúkutatás, kihallgatások, majd szabálysértési vagy büntetőeljárás indul.

F.Gy.A.