Szabad száguldás kemény korlátokkal
Károsanyag-kibocsátás sebességkorlátozással? Nemet mondott a Bundestag
A németeknél miért nem a legfőbb közúti gyilkos a gyorshajtás?
Súlyos következményekkel jár még a felkészületlenség is
Alapos és hosszú vita után meggyőző többséggel szavazta le a német parlament azt az indítványt, ami a gépjárművel károsanyag-kibocsátásának csökkentése érdekében megszüntette volna a sebességkorlátozás nélküli szakaszokat a német autópályákon.
A 631:481 arányban elvetett ötlet kidolgozói arra hivatkoztak, hogy ezzel az intézkedéssel jelentősen csökkenteni lehetne a károsanyag-kibocsátást, ami azért is különösen fontos lenne, azaz csak lett volna, mert Németországnak 1990 óta nem sikerült csökkenteni az autók okozta környezetszennyezést, amivel már az Európai Unió rosszallását is kiváltotta az ország, bár a jelek szerint ez a rosszallás eddig sem Németországot, sem pedig a német autóipart nem rázta meg különösebben.
Az emissziós botrány után amúgy is megmosolyogtató lett volna a németek szerint, ha épp a károsanyag-kibocsátás csökkentésének fontosságára hivatkozva korlátozzák az autók sebességét a sztrádákon. Nem ettől lesz tisztább a levegő Németországban! – érveltek a javaslat ellenzői.
Az előterjesztés ellen szavazók szerint azonban ez az intézkedés nem hozná meg a várt eredményt. Így a német autópályák közel harmadát kivéve (ahol már ma is érvényben vannak különböző mértékű sebességkorlátozások) a legtöbb sztrádán akkora sebességgel hajthatnak az autósok, amennyivel biztonságosan (értsd: önmaguk, de főleg mások veszélyeztetése nélkül) tudnak.
Sokan már a szavazás előtt borítékolták, hogy a német autóipar meg fogja fúrni a tervezett korlátozást. Németországban olyan következményekkel járna ugyanis a szabad száguldás megtiltása az autópályákon, mint nálunk a pálinkafőzés vagy a pörköltevés betiltása.
És nemcsak az autóipari lobbi miatt, bár kétségtelen vastagon benne vannak minden korlátozás ellenes akcióban. Ha egyetlen német autópályán sem lehetne 130-nál gyorsabban hajtani, kinek adnák el a nagy teljesítményű és méregdrága luxusautókat?
Magyar szemszögből nézve a vitát, az ember csak irigykedni tud. „De jó a németeknek, hogy ez (a károsanyag-kibocsátás) a legnagyobb gondjuk, ha a száguldásról és annak következményeiről van szó”.
A németországi vita azonban felvet néhány kérdést: például, hogy ha nálunk a legfőbb halálok a gyorshajtás, náluk miért nem az? Ha nálunk minden bajok legfőbb okozója a sebesség helytelen megválasztása, mi lehet az oka annak, hogy nincs az az érv, ami meggyőzné a németeket a sebességkorlátozás bevezetésére a sztrádáikon?
Márpedig Németország egész Európában egyedüliként tart fenn olyan autópálya szakaszokat, ahol (az ország összes sztrádájának közel a felén) semmiféle sebességkorlátozás nincs. Általában a 130 az ajánlott, emellett vannak települések környéki szakaszok, ahol ennél szigorúbb korlátozásokat is elrendelhetnek biztonsági megfontolásokból.
Nehezen indokolható pusztán a német autóipar lobbierejével az, hogy a németek semmiféle érv előtt nem hajolnak meg, ha a szabad száguldásról van szó. Mert bár a német politikusok tisztában vannak az autóipar erejével, azt is tudják, hogy az áldozatok hozzátartozói is választók. Ha túl sokan halnak meg az autópályákon, mert egyesek szeretnek száguldozni, egy ponton túl nyilván már a német kormány és/vagy a Bundestag is bekeményítene.
Csakhogy ez a pont még nem érkezett el, és számos elemzés utal arra, hogy belátható időn belül nem is fog. Ennek pedig van egy látszólag egyszerű oka, mai döntés mögött azonban egy igen összetett rendszer húzódik meg, amit sok magyar szakértő egyszerűn csak „a német háttérként” emleget.
Németországban a száguldásnak sokkal inkább adottak a feltételei, mint bárhol máshol Európában. Ezért is engedhetik meg (talán) maguknak, hogy ne a sebességkorlátozás oldaláról közelítsenek meg számos közlekedéssel összefüggő problémát, úgy is mint a közlekedésbiztonságot vagy a károsanyag-kibocsátást.
Mert mit is takar az úgynevezett német háttér?
Jó minőségű utakat, ami nemcsak az útburkolat minőségét jelenti, hanem a biztonságos vonalvezetést, a passzív biztonsági rendszereket, a könnyű és gyors tájékozódási lehetőséget a sofőrök számára, és sok más szempontot is, aminek egy korszerű útnak meg kell felelnie. Jó az autópark, ami nemcsak az ország gazdagságának köszönhető, hanem bizonyos kényszereknek is. Például, hogy 40 eurós bírságot kockáztat az, aki nem az időjárásnak megfelelően felkészített autóval vesz részt a forgalomban.
Az autópályákon bekövetkező közlekedési balesetek számát csökkentheti, illetve a következményeiket jelentősen enyhítheti a régóta és jól szervezetten működő helikopteres mentőszolgálat, és a rendőrség; kőkeményen bünteti a szabályszegőket. És e téren a városok sem kivételek.
Egy tilosban parkolás bírsággal és a tilosban várakozó autó elszállításának, raktározásának költségeivel együtt (mert, hogy ott jó eséllyel elszállítják a forgalmat nehezítő, ellehetetlenítő autókat) 200-300 euróba is belekerülhet – és akkor még olcsón megúszta a figyelmetlen, vagy az „ugyan már, otthon ilyesmiből nincs balhé” elvét követő külföldi autós.
És akkor ott van még a legendás német fegyelem, precizitás, szabálykövetés.
Sok magyar autóst megtéveszt a német száguldási szabadság (azaz, hogy az autópályáik nagy részén nincs sebességkorlátozás). Nem árt azonban tudni, hogy a németek komolyan veszik a szabályaikat, és keményen megbüntetik azokat, akik nem tartják be azokat. Sokak szerint sok német (bár nemcsak ők) azért szabálytalanodik oly sokat nálunk (mondhatnánk önkritikusan, azért alkalmazkodnak olyan gyorsan a hazai közlekedési kulturálatlansághoz), mert nálunk sok mindent meg lehet úszni, amiért otthon megbüntetnék őket.
Nézzünk néhány példát: Németországban lakott területen kívül 100 kilométer/óra a megengedett maximális sebesség. Ennék tíz százalékos túllépése 10 eurós büntetést von maga után. 10 és 15 százalék közti sebességtúllépés esetén a bírság már 20 euró, 16 és 20 százalék között 30, 21 és 25 kilométer per óra közötti sebességtúllépés esetén, azaz 121-125-ös tempó mellett viszont már 70 euró, és ekkor már egy büntetőpontot is kap az autóvezető.
Ha valaki 40-nel lépi túl a megengedett sebességhatárt 120, de 41 km/h-s sebességtúllépés esetén már 160 eurót köteles fizetni, ráadásul kap még két büntetőpontot és egy hónapra a vezetéstől is eltiltják. Aki lakott területen kívül 170-nel hajt és megbukik, 600 eurós büntetést, két büntetőpontot kap és három hónapra eltiltják a járművezetéstől.
Lakott területen belül (ahol a megengedett maximális sebesség 50 kilométer/ óra, mint nálunk) súlyosabbak a büntetések. A 10 kilométer/órás sebességtúllépésért 15 eurós bírság jár, már 21 km/h-s sebességtöbbletnél jár a büntetőpont a 80 eurós bírság mellé, és már 40 km/h sebességtöbblet esetén 160 euró a bírság, két büntetőpont is jár hozzá és három hónapra ugrik a jogsi.
Nem árt tudni a Németországban autózóknak, hogy a németek mindent elkövetnek a bírságok behajtása érdekében. Akik például bérelt kocsival szabálytalankodnak, számítsanak rá, hogy jobb esetben csak utánuk küldik a bírságcsekket a kölcsönzőben megadott címükre, de valószínűbb, hogy egyszerűen ráterhelik a hitelkártyájukra, amivel az autót bérelték.
Sokan azt is a „német háttér” részének tekintik, hogy bár Németországban is tilos ittasan vezetni, csak 0,5 ezrelék véralkoholszint felett indul szabálysértési eljárás az autósok ellen. De! Amennyiben bármilyen enyhén ittasan is balesetet okoz valaki, annak súlyosabb következményei lehetnek, mintha józanul okozta volna!
F. Gy. A.