Szemben a józan ésszel

  • Lassan már akár egész estét betöltő mozit is készíthetne a Magyar Közút az sztrádákon forgolódó, forgalommal szemben haladó autósokról.
  • Miért okoz egyes autósok számára megoldhatatlan feladat az autópályák, gyorsforgalmi utak használata?
  • Mit tegyünk, ha eltévedtünk, amikor felhajtottunk a sztrádára, és mit akkor, ha ott „egy őrült szembejön velünk”?

Halálfélelemmel a hangjában szólalt a rádió fiatal riportere, akinek a reggeli csúcsforgalomról kellett volna élőben tudósítania a hallgatóinak. „Kedves hallgatóink, egy őrült hajt szemben a forgalommal az autópályán….! Várjanak! Nem is egy! Kettő…, három…, tíz…”

Szakállas vicc! Bizonyos értelemben. Csakhogy ez ma már egyre kevésbé vicc! Sokkal inkább a napi valóság, de legalábbis heti realitás.

Az elmúlt nem egészen másfél hónapban olyan sok felvételt készítettek a Magyar Közút kamerái a forgalommal olykor kilométereken keresztül szemben haladó autókról, és más, a sztrádákon közlekedőket súlyosan veszélyeztető szabályszegőkről, hogy lassan már akár egy egész estét betöltő mozifilmet is készíthetnének belőle.  Az elmúlt másfél hónap termését a napokban tették közzé az Instagramon. Íme!

Vajon mire gondolhatott az M4-en az a sofőr, aki miután észlelte, hogy „neki az ellenkező irányba volna dolga, mint amerre az épp előtte elhaladók tartanak, nemes egyszerűséggel egy szép balkanyarral nagy ívben befordult a belső sávba és elindult a menetiránnyal szemben?

Egy másik sofőr még időben észrevette ugyan, hogy az autópálya-felhajtó nem abba az irányba vezeti, amerre szerette volna, ezért félúton megfordult. Nem volt veszélytelen manőver így sem, mert közben folyamatosan érkeztek a sztráda felé tartó, a felhajtó közepe tájén épp ezért már gyorsító autók, de végül nem történt baleset.

Annál az esetnél sem, amit az M0 egyik kihajtójánál rögzítettek a Magyar Közút kamerái. Még ott is időben kapcsolt a sofőr, hogy a felhajtó, amin elindul a sztráda felé, valójában a lehajtó, ezért félrehúzódott, s néhány Y-nal megfordult. Közben elhúzott mellette egy, a sztrádáról letérő autós, de annak a sofőrje szerencsére figyelt, ezért elkerülték az ütközést.

Figyelmetlen volt a sofőr, és megpróbált visszamenni oda, ahol elvétette a helyes irányt – mondhatnánk. Legyen, bár ez sem lett volna mentség az adott esetben, ha épp arra járt volna egy rendőr. De mi lehet a magyarázat arra, hogy ezek után a kötelező haladási irányt újfent semmibe véve egy másik sávban ismét a forgalommal szemben indult el? Ha a kötelező haladási irányt jelző és a behajtani tilos tábla nem tűnt fel neki, azt észre kellett volna vennie, hogy az útburkolatra felfestett STOP felirat onnan nézve, ahonnan ő közeledett felé, fejjel lefelé olvasható!

AZ M4-en július 18-a éjjelén tolató autómentőről készült felvétel csak azért meghökkentő kissé, mert attól, aki abból él, hogy vezet, ráadásul bajba jutott autóstársainak segít, elvárnánk, hogy legalább ő ne idézzen elő veszélyhelyzetet. Azt gondolnánk, ha valaki, ő pontosan tudja mivel jár, ha valaki nem elég óvatos a sztrádán.

Viccnek kissé erős lenne az a két jelenet, amelyekről az M3 egyik pihenőjénél készültek felvételek. Egy autó túlhajtott a pihenőhöz vezető kihajtón, ezért továbbment és – szabálytalanul – a pihenőhely másik végén, az autópálya-felhajtón kanyarodott vissza. Egy másik kocsi, amelynek vezetője jóval később kapcsolt, hogy túlfutott a kávézón, nemes egyszerűséggel elkezdett tolatni a leállósávban.

A „Legalább időben kapcsolt” címre jó eséllyel pályázhat az az autós is, aki az M0-on augusztus 20-án komótosan autózott a belső sávban – kell-e mondani, szemben a forgalommal. Majd amikor úgy látta, nem közeledik felé senki, gyorsan megfordult és immár a jó irányban autózott tovább.

A közzétett esetek láttán örülhetünk is meg nem is. Örülhetünk, hiszen egyik esetben sem történt baleset, nem halt meg, nem sérült meg senki. Még csak autók sem törtek össze. Másfelől viszont félő, hogy azok, akik megúszták, hogy kilométereket mentek szemben a forgalommal, felhajtottak a lehajtón vagy fordítva, újra megteszik. Végül is: nem szenvedtek balesetet, a rendőr sem kapta el őket, miért ne próbálhatnák meg újra. Az ittasan vezetők többsége is addig iszik és vezet, amíg le nem bukik vagy baleset nem éri! [Az ittas vezetők bátorságáról itt olvashatnak az érdeklődők.]

A Magyar Közút Instagram oldalán kommentelők nagy számban vélték úgy, hogy „talán még jobban ki kellene táblázni az autópályák felhajtóit”. A nagy többség börtönnel és olyan nagy összegű bírsággal büntetné a sztrádákon a forgalommal szemben közlekedőket, hogy „belenyekkenjenek”.

Néhányan úgy tartották, „az ilyeneknek áramot kellene vezetniük, nem autót” és ők maguk „jól elvernék az ilyeneket”, ha találkoznának velük. Olyan vélemény is megfogalmazódott ott, hogy aki ilyesmit csinál, annak „a személyi igazolványát is be kellene vonni, nemcsak a jogsiját”.

Láthatóan aggasztotta a hozzászólókat, hogy a legbiztonságosabbnak tartott közúti közlekedési felület, az autópálya, nem sokáig marad az, ha így mennek tovább a dolgok. Hiszen a sztrádákban épp az a jó, hogy a pályákat elválasztó korlát és zöldsáv távol tartja egymástól az ellentétes irányba közlekedőket és, hogy nincs szintbeli kereszteződés, nem kell arra számítani, hogy valaki hirtelen balra akar kanyarodni előttünk, miközben 130-cal suhanunk.

Épp ezeket a biztonsági előnyöket rombolják le azok, akik a forgalommal szembe hajtanak, tolatnak vagy megfordulnak az autópályán.

Korábban többször írtunk már arról, hogy az autópályákon a forgalommal szemben haladás és felhajtás semmiféle mintát nem követ. Régi és új pályákon, idősek és fiatalok, helyiek és külföldiek egyaránt okoznak meglepetést a szabályosan közlekedőknek. S bár időről időre felvetődik, hogy még jobban, még figyelemfelhívóbban kellene jelezni a felhajtók előtt, hogy aki rájuk hajt, merre tud majd tovább menni, a szakemberek többsége szerint már minden lehetőséget kimerítettek.

„Ennél hülye-biztosabbra aligha építhetik a felhajtókat”, mondta egy közlekedésbiztonsági szakember, aki szerint az eddigieknél többet már csak úgy tehetnének, ha minden autópálya fel- és kihajtója végére (a biztonság kedvéért) mindkét végére rendőrt állítanának, vagy ha „közúti révkalauzokat” állítana szolgálatba a Magyar Közút, akik felvezetnék a pályára a felhajtókon tájékozódni képtelen autósokat, illetve le is vezetnék őket onnan.

Hiába kongatta meg a vészharangot már nem is egyszer az elmúlt években a Magyar Közút, a sztrádák és gyorsforgalmi utak használata úgy tűnik sokak számára valamiért még mindig teljesíthetetlen kihívást jelent.

Persze bárkivel megtörténhet, hogy benéz az kihajtót. Mi ilyenkor a teendő? Kézenfekvőnek tűnik, sokaknak még sem az: Hajtson tovább, és forduljon vissza a következő kihajtónál!

S hogy mit tegyen az autós, aki túl késő jön rá, hogy rossz helyen és rossz irányba halad?

  • Kapcsolja be a vészvillogót és álljon félre. Ne az út jobb szélére, mert az az adott esetben a jó irányba haladók belső sávja, ahol igencsak tempósan közeledhet a halál és ahonnan nincs hová menekülni.
  • Vegye fel a láthatósági mellényét, szálljon ki az autójából és menjen a szalagkorlát mögé, ott várja meg a segítséget, ami addig már valószínűleg úton lesz (a közútkezelő már riasztotta a rendőrséget és nagy valószínűséggel a kereskedelmi rádiók zöme is értesült róla), mivel a közútkezelő a kameráinak és a szenzorainak hála azonnal érzékeli a szabálytalan felhajtást.
  • Biztos, ami biztos, hívjon segítséget (112) és amíg várakozik, gondolja végig mit hibázott, és mivel fogja megmagyarázni a rendőröknek, hogy hogy a fenébe került oda, ahol áll éppen!
  • Semmiképpen ne kezdjen el azonban visszatolatni és ne próbáljon meg megfordulni, ha csak nem állt már meg miatta az egész sztráda mindkét sávon!

Senkinek ne legyenek kétségei: A jövőben is lesznek olyanok, aki a forgalommal szembe autóznak majd a sztrádán, végül is „azért a pár kilométerért” nem tesznek egy hatalmas kerülőt”. Ők nyilván abban bíznak – feltéve, hogy felfogták mekkora veszélybe sodorták magukat és az ott közlekedőket –, hogy a szembe szemből érkezők majd kitérnek az útjukból. De az is lehet, hogy senki és semmi nem érdekli őket, csak mennek az orruk után. Épp ezért, aki forgalommal szemben közlekedő autót lát, mindenek előtt:

  • Nyugodjon meg! Vegyen pár mély lélegzetet és fújja ki amilyen lassan csak tudja!
  • Lassítson, még mielőtt a telefonja után kezd kapkodni, hogy filmre vegye „azt a sügért”!
  • Kapcsolja be a vészvillogót és lassítson!
  • Húzódjon a másik sávba vagy ha ez nem lehetséges, amennyire csak lehet a sáv szélére, ha kell, álljon is meg, amíg a veszély el nem múlik!
  • Ha az ámokfutó már elhaladt Ön mellett, hívja a 112-őt vagy ha a közelben van sárga segélyhívó, tegyen bejelentést azon keresztül, így legalább a közútkezelő pontosan fogja tudni, hová küldje a segítséget.
  • Ha baleset történt vagy a forgalommal szemben közlekedő miatt teljesen beállt az autópálya, csak akkor szálljon ki az autójából, ha már felvette a láthatósági mellényét!

Tudják! Mindenkit hazavárnak!

F.Gy.A.