Újraindulhat a Magyarországon megszüntetett nyomozás a veronai tragédia ügyében?

  • Az olasz bíró szerint mások is felelősek a veronai tragédiáért, nemcsak a busz sofőrje és az autópályát tervező-üzemeltető mérnökök.
  • Egy bűntény miatt csak egy eljárás indulhat, ezért nem nyomoz a rendőrség itthon további felelősök után.
  • A hozzátartozók az olasz ítéletre hivatkozva azonban azt szeretnék, hogy azok se kerülhessék el a felelősségre vonást, akiket Olaszországban nem állíthattak bíróság elé.

Forrás: origo.hu (AFP/HANDOUT)

Minden lehetségest megtesznek a megszüntetett nyomozás újraindítása érdekében a veronai buszbaleset sérültjei és az elhunytak hozzátartozói azt követően, hogy kiderült: az ügyben eljáró olasz bíró szerint nemcsak a busz vezetőjét terheli felelősség a 17 halálos áldozatot követelő tragédiáért.

Kérdés, hogy az olasz bíróság nem jogerős ítéletében írtak elegendők lesznek-e az eljárás újraindíttatásához vagy, hogy az érintettek pótmagánvádlóként felléphessenek az ügyben az olasz bíró szerint a tragédiáért szintén felelős háziorvos és a buszt üzemeltető cég ellen.

Magyarországon eddig senkit nem találtak büntetőjogilag felelősnek a tragédiáért. Egyedül a sofőr háziorvosa ellen indult nyomozás, de bűncselekmény hiányában azt is megszüntette a Nemzeti Nyomozó Iroda.

A Szinyei Merse Pál Gimnázium diákjaival, tanáraival és néhány volt diákjukkal franciaországi sítáborból hazafelé tartó magyar rendszámú autóbusz 2017. január 20-án éjszaka szenvedett balesetet az olasz A4-es autópálya egyik Verona közeli lehajtójánál.

Minden jel és a még nem jogerős bírósági ítélet szerint a sofőr elaludt, a busz pedig a szalagkorlátnak sodródott, ami csapdába ejtette. Gyakorlatilag fennakadt a jármű a korláton, ami egyenesen a sztráda felett átívelő felüljáró betonpillérének vezette a buszt.

Akkora erővel csapódott a jármű a betonpillérnek, hogy a busz jobb oldali első három üléssora egymásba préselődött. Akik ott ültek azonnal meghaltak. Másodpercekkel az ütközés után a busz kigyulladt. Mire a tűzoltók megérkeztek, teljesen kiégett. Az áldozatok többségének halálát a lángok és a sűrűn gomolygó fojtó fekete füst okozta.

Már közvetlenül a baleset után felvetődött, hogy a buszba engedély nélkül és szabálytalanul utólag beépített póttartályban lévő plusz üzemanyag okozta a gyilkos tűzvészt. Az olasz vizsgálatok alapján azonban ezt nem lehet egyértelműen kijelenteni. Állítólag a tragédia pillanatában már nem volt túl sok üzemanyag a póttartályban, a busz anélkül is lángra kapott, hogy a lángok extra üzemanyag-utánpótlást kaptak volna.

Kérdés persze, hogy vajon akkor is ilyen gyorsan és ilyen nagy lánggal égett volna, ha egyáltalán nincs engedély nélkül beépített póttartály és egy csepp üzemanyag benne?

Három és fél évvel a veronai tragédia után Luciano Gorra bíró az olasz jogtörténelem közlekedési balesettel összefüggésben meghozott eddigi legsúlyosabb ítéletét hirdette ki: 12 év szabadságvesztésre ítélte V. Jánost, a busz sofőrjét és örökre eltiltotta a járművezetéstől.

Az ítélet nem jogerős, V. János, aki nem ment el az ítélethirdetésre, szabadlábon védekezhet továbbra is, és akár autót, sőt, autóbuszt is vezethet, lévén az eltiltása még nem jogerős, de ha az lesz, akkor is csak Olaszországra lesz érvényes. Bárhol, ahol elfogadják a magyar jogosítványát, korlátozás nélkül vezethet.

(Emlékeztetőül: a négy ember halálát okozó szlovák Eva Rezesovának magyar bíróság  jogerős ítéletében elrendelt vezetéstől eltiltása is csak Magyarországra volt érvényes. Szabadulása után otthon, gond nélkül vezethetett.)

V. Jánossal együtt még öt olasz mérnök ült a vádlottak padján, akik sok évvel ez előtt nem az előírásoknak megfelelően tervezték és építették meg a sztrádát. Az ő ügyükben novemberben folytatódik a tárgyalás. V. Jánosnak pedig előreláthatólag 2021 első félévében kell újra bíróság elé állni, Velencében, ott mondják majd ki ugyanis a jogerős verdiktet.

Olaszországban a bírósági ítéleteket szóban nem indokolják az ítélethirdetéskor, az indoklást írásban küldik ki. Az áldozatokat képviselő olasz ügyvéd, Davide Alessendro Tirozzi, a napokban vette kézhez a dokumentumot. Abban egyebek között az áll, hogy a bíró szerint mások is felelősök lehetnek a tragédiáért, nemcsak a buszsofőr és az autópályát üzemeltető társaság mérnökei.

Tirozzi az RTL Klub televíziónak és az origo.hu portálnak is nyilatkozott. Arról beszélt, hogy a bíró egyértelműen felelősnek tartja a tragédiáért a buszt üzemeltető céget és azt a háziorvost, aki az alvászavara ellenére vezetni engedte a sofőrt.

Szendrei Endre, a veronai áldozatok egyikének nagybátyja erre hivatkozva az RTL Klub híradójának úgy fogalmazott: „Mindenkit felelősség terhel a történtekért, aki tudott arról, hogy a sofőr terhelhetőségét, munkavégzésre alkalmasságát a betegsége súlyosan befolyásolhatja”. Ez a gondolat tüzelte fel újra az áldozatok hozzátartozóit, hogy jogi úton valahogy mégiscsak kikényszerítsék a megszüntetett nyomozás folytatását vagy egy új nyomozás elrendelését.

A tényekhez tartozik, hogy az olasz bíróság nem vizsgálta, nem is vizsgálhatta mélyrehatóan sem a buszos cég, sem pedig a háziorvos szerepét. A bíró álláspontját ezért inkább csak mintegy az általa alaposan megvizsgált nyomozati adatokból levont következtetésként kell értékelni, semmint bizonyított tényként.

Arról sem szabad megfeledkezni, hogy egyazon bűncselekmény miatt nem lehet két eljárást indítani. A 17 halálos áldozatot követelő tragédia miatt Olaszországban megindult és  még jogerősen nem zárult le a büntetőeljárás, amiben első fokon az ország történetének legsúlyosabb ítéletét szabták ki a balesetért fő felelősnek tartott sofőrre. És az olasz jog ismerői szerint vélhetően azért kapott csak 12 évet, mert rövidített eljárást kért az ügyben. Ha nem teszi, akár még súlyosabb ítélet is születhetett volna.

Kérdés, hogy az alvászavar és a busz engedély nélküli átalakítása önálló bűncselekményként vizsgálhatók-e még az olasz eljárás jogerős befejezése után? Az általunk megkérdezett jogászok „jogászi” választ adtak. Nem valószínű, mondták, de ismerni kellene az eset és az olasz eljárás összes körülményét ahhoz, hogy szakmailag korrekt véleményt mondhassanak.

Az ítélet indoklásában Tirozzi interpretációja szerint egyebek között az olvasható, hogy a sofőr beteg volt, alvászavarban szenvedett, nála kellett volna lennie a hozzá hasonló betegeknek előírt légzést segítő készüléknek, de nem volt nála, a kiégett busz romjai között nem találtak ilyen készüléket. Ám, ha ez igaz, ha a sofőrnek volt légzést segítő készüléke, akkor miért is felelős az orvos?

A légzészavarban szenvedőknek időszakos orvosi vizsgálaton kell részt venniük, ahol egyebek mellett a készülék chip kártyája alapján az orvosok azt is ellenőrzik, hogy a beteg valóban rendszeresen használja-e a készüléket. Amennyiben a készülék használatával a panaszok (köztük az őket akár vezetés közben is utolérő mikroalvások) elmúlnak, vezethetnek. Ha nem, akkor további vizsgálatokra és kezelésekre van szükség, és míg azok eredményre nem vezetnek, nem ülhetnek volán mögé az ilyen betegek.

Más kérdés, hogy valóban volt-e készüléke a sofőrnek, vagy csak elkezdte azt a vizsgálatsorozatot, aminek a végén megkaphatja azt. És ha volt neki, akkor használta-e vajon? Kicsit olyan ez, mint a biztonsági öv: kötelező a  használata, a gyártók minden autóba be is szerelik, és a szervizek elvileg minden alkalommal ellenőrzik, hogy megfelelően működnek-e. Azt azonban nem lehet megakadályozni, hogy valaki ne kapcsolja be az övét…

 F.Gy.A.